Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-83

Az országgyűlés képviselőházának < nelem alakításában Kossuth Lajos sokszor vezető szerepet vitt. Alakja túlnőtt országának határain és eszmévé magasztasulva hirdeti a magyar géniusz alkotó nagyságát, a magyar név örök dicsőségét abban a hódoló elismerésben, amellyel a világ valamennyi^ szabadságszerető nemzete az ő nagy nevének áldoz. (Ugy van! Ugy van!) Mint publicista kezdte meg közéleti pályáját. Uj utat teremt a zsurnalisztikának eddig nálunk úgyszólván ismeretien mezején, fulmináns közleményeibe bonckés alá veszi valamennyi nemzeti intézményünket s általános gyökeres reformokat sürgetve felvetett eszméivel irányt mutat politikai életünk fejlődésének. Nehéz időkben kezdte meg működését. Harcba kellett szállnia évszázados előítéletekkel. körömszakadtáig védett nemzeti előjogokkal, megcsontosodott, maradi, minden ujitást ellenző politikai felfogással, általános bizalmatlansággal s a hatalom részéről való általános és állandó^ üldöztetéssel. Maga mondja pályája kezdetéről: »Tudtam, hogy a pálya nehéz; tudtam, hogy görönggyel és tövisekkel telt; tudtam, hogy ezer kicsinyded érdekek roppant szörnyetege álland utamba; és érzem, hogy erőm gyönge és tehetségeim oly nyomornak; de hoztam magammal hajthatatlan, szilárd, szűz akaratot, hoztam a meggyőződés lángmelegét, a honszeretet szent ihletését és az ezer vész, ezer viszontagság között soha meg nem rezzent férfikebelnek megtörhetetlen vas türelmét.« S ha Kossuth Lajos hatalmas varázsának, elért eredményeinek forrását keressük, ugy azt nem lehet másban találni, mint ama ritka felkészültségben, mellyel pályáján megindult; hajthatatlan, szilárd akaratában, határtalan honszeretetében és ezer viszontagság között soha meg nem rezzent férfikeblének megtörhetetlen vas türelmében. Ezekhez járult lenyűgöző hatású szónoki készsége, az ékesszólás minden fegyverével és a meggyőzés minden erejével. Megyőződéseért, annak hirdetéseért az önkényuralom fogházzal sújtotta, ez azonban nemcsak hogy meg nem törte, de fokozta munkakedvét, acélozta akaratát. Fogságának magánya uj eszmékkel termékenyítette meg elméjét s szabadulásakor egy hatalmas, részleteiben is kidolgozott politikai programmot hozott magával. Rendkívüli tulajdonságai birtokában csakhamar magához ragadta a vezető szerepet a politikai élet irányításában is, ugyanannyira, hogy az 1847 őszére összehívott országgyűlés választási küzdelméhez az ellenzék emlékezetes programm-tervezetét ő állítja össze. A választáson maga is fellépett és a hatalom minden erőszakossága dacára képviselővé választották. Hatalmas zsenije, alkotni vágyása, politikai hivatottsága végre elfoglalhatta a tehetségéhez méltó helyet. Soha nem látott hévvel, szónoki lendülettel, az. értelemhez és szívhez egyaránt szóló megdönthetetlen érvekkel szállott sikra a nemzet egyenjogúsága, függetlensége, a közteherviselés, a nemesi előjogok eltörlése és a jobbágyság felszabadítása mellett, úgyhogy hatalmas ékesszólása és érveinek igazsága előtt még legnagyobb politikai ellenfelei is tisztelettel hajoltak meg. Az 1848 esztendő forduló pontot jelentett a nemzet életében. Az év kezdete Kossuth^ Lajost már hatalmas parlamenti ellenzék vezéri szerepében találta éles küzdelmet folytatva a népképviseleti alapon álló alkotmány és a felelős ministerium érdekében. Az esztendő ese'. ülése 1927 november 7-én, hétfőn. 225 menyei rohamos gyorsasággal peregnek. Februárban kitör a párisi forradalom, amelynek következménye a francia köztársaság kikiáltása. Futótűz gyanánt terjed a hir Európaszerte ; nyomában a szabadság, egyenlőség és testvériség szent eszméinek virágai fakadnak az évszázados elnyomatás szikkadt talajából. Az emberek lelkét valami megmagyarázhatatlan láz fogta el az ujjáébredés,. a nemzeti megújhodás, a reformok utáni törekvés, az alkotni akarás vágya. Ilyen légkörben terjesztette Kossuth ragyogó beszéd kíséretében az országgyűlés elé felirati javaslatát, amelyben a népképviseleti alapon álló alkotmány és a felelős ministerium törvénybeiktatása mellett foglalt állást. (Olvassa) : »Dinasztia iránt, mely népeinek szabadságára támaszkodik, keletkezni fog mindég lelkesedés, mert szívből hü csak szabad ember lehet;« (Felkiáltások a szélsőbalotdalon : Igazi) »akit nyomnak, az csak szolgálni fog, amint kénytelen«, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) »de bürokráciák iránt lelkesedés nem keletkezhetik.« (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) »Életet és vért adhatnak a népek szeretett dinasztiájukért, de egy nyomasztó kormányrendszer politikájáért egy verébfiunak sem lesz kedve soha meghalni«, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) — mondja hatalmas beszédében, melynek hatása alatt az alsótábla a Kossuth Lajosi általi beterjesztett felirati javaslatot óriási többséggel elfogadta. Az ellenzék vezére ezen beszéde után a rohamosan egymást követő események középpontjába került. Talán épen hatalmas beszédének hatása alatt, kitör a bécsi forradalom s Bécsnek eddig lojális, aulikus népe a maga számára is alkotmányt követel. Bécs utcái visszhangzanak Kossuth nevétől, akinek gyújtó, lelkesítő szavai örömmámorba ejtik a lakosságot. A határtalan lelkesedés átcsap a határokon, s Pesten, az ország szivében megvirrad a nap, minden idők magyar történelmének legragyogóbb napja: március idusa. S ezzel a nappal uj fejezete kezdődik a magyar történelemnek. A Kossuth gyújtó hatású beszédei és cikkei által fanatizált magyar ifjúság a bécsi forradalom hirére maga is a tettek mezejére lép s az országgyűléshez intézendő felirat alakjában, 12 pontban összefoglalva kéri a szükséges és sürgős reformok megvalositását. Március 17-én megérkezik Kossuth s bécsi utjának eredménye gyanánt csakhamar megalakul az első magyar felelős ministerium. Az ország örömmámorban úszik. A sziveket lelkesedés tölti el s feledve a multak összes sérelmeit, évszázados rabságot, elnyomatást, soha nem látott hévvel lát neki a nemzet a reformtörvények megalkotásának. A nagy munkában ismét csak Kossuth viszi a főszerepet. Az Ö hatalmas elgondolásában születnek meg az 1848-as törvényalkotások, fundamentumai a demokratikus, modern Magyarországnak, szerves részei mai alkotmányrendszerünknek. Egymás után születnek meg: a független magyar ministerium alakításáról; az országgyűlés évenkinti üléseiről; a követeknek népképviselet alapján való választásáról; Magyarország és Erdély egyesítéséről; a közös teherviselésről; az urbériség, a róBot, a dézsma eltörléséről; a tagosításról; az ősiség eltörléséről; a sajtó szabadságáról; a vallás gyakorlatának szabadságáról; a nemzeti őrseregről stb. szóló, összesen 31 törvény s április hó 11-én a nemzet határtalan lelkesedése közepette megtörtént a szentesitett törvények kihirdetése, 37*