Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-82

Az országgyűlés képviselőházának 82. lépésről lépésre a züllés utján. Hosszú évekkel ezelőtt magam is részt vettem egy éjszakai raz­zia során, szombatról vasárnapra virradó éjjel, mint néző azoknak a helyeknek végiglátogatá­sában, ahol mulat a nép, mulat a fiatalság, és mondhatom, ennek az éjszakának tanulságai irányt adtak egy egész életre, amikor láttam, hogy a tánclokálokban, az erkölcsi züllés leg­alacsonyabb fokát mutató helyeken ott van a mi gondozatlan és elhanyagolt pesti iparosta­nonc fiatalságunk, ott elégiti ki állati ösztöneit. Eziért igenis a legnagyobb örömmel és hálá­val tudok szólni arról, hogy a népjóléti minis­ter ur az 5. %-t ide beiktatta. Láttam, hogy ezek a helyek, ezek a züllés maizmáit kitermelő helyek hány derék, becsületes magyar iparosember éle­tét törték ketté, téritették le a tisztesség, a be­csület útjáról és adtak alkalmat arra, hogy a társadalom védelmi szervezetei, a patronázs és egyéb jóléti intézmények, valamint az állam anyagi erejét igénybevevő nevelőintézetek, fog­házak és különböiziő gyógyintézetek vegyék ke­zelésükbe ezeket az egyéneket, ahelyett, hogy a munka rendes utján eleget tettek volna haza­fias kötelességüknek. Ezzel kapcsolatosan bátor vagyok még át­térni egy másik kérdésre, amely előttem fel­szólalt t. képviselőtársaim előadásán is keresz­tülcsillant. Ezekből deriválom én is előadan dóimat. Nevezetesen Alföldy t. képviselőtársam is, Kéthly Anna t. képviselőtársam is beszélt az alkohol következményeiről az uj generáció létrehozásánál nemzetvédelmi szempontból. Bi­zony gyakran látjuk azt, a magam tapaszta­latai is mutatják, hogy milyen sokan degene­rálódnak, válnak hülyévé épen szüleiknek al­koholélvezése következtében. Ez oly nagy ma­téria, hogy erre kiterjeszkedni és erről részle­tesen beszélni az idő előrehaladottsága miatt és a téma bizonyos távolsága folytán sem vagyok hivatott, de meg kell emlitenem azt, — ez is oly fontos és súlyos probléma — hogy százával és ezrével vannak ezek a szellemi de­fektusban szenvedők, akik ártatlanok, bűntele­nek ebben, mert szüleik az alkohol következté­ben és venereás betegségek következtében pro­dukálták ezeket a nyomorultakat az életnek. Bizony hiányoznak e tekintetben a megfelelő gondozó és védő intézetek, amelyek ezeket vala­miképen gondoznák, oktatnák és az ő primitiv és fejletlen szellemiségükhöz képest az élet foly­tatására alkalmassá tennék. Ezeket voltam bátor előterjeszteni. Ismé­telten hangsúlyozom, hogy a túlzásoktól magam állandóan tartózkodom, igyekszem a gyakor­lati politikának szolgálni, (Helyeslés a jobb­oldalon.) igyekszem olyan elveket propagálni, melyek az életben, a gyakorlatban megvalósit­hatók. Én féltem, amikor ma reggel a lapokat kezembe vettem és ezekből értesültem arról, hogy bizonyos téves felfogása keletkezett ennek a törvényjavaslatnak. Ezt a kérdést egyedül társadalomvédelmi szempontból kell felfogni. (Ügy van! a jobboldalon,) Én magam is bor­termő vidéknek vagyok képviselője, magam is bort termelek, (Felkiáltások a jobboldalon: És iszik? — Derültség.) én nem vagyok a prohibi­ció elvén sem. Nem hiszem, hogy az állam­kincstár pénzügyi szempontból szenvedne en­nek a javaslatnak megszavazásától. Ennek semmi gazdasági jelentősége nincs ós azzal ab­szolúte kapcsolatba nem hozható, — ezt szüksé­gesnek tartom itt kijelenteni, mert a borter­melők érdekét magam is mindig hangsú­lyoztam. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) ülése 1927 október 28-án, pénteken. 217 A bortermelők sem fognak semmit vesziteni, ellenben derék fiatalok fognak életképes indi­viduumokká válni, becsületes magyar társa­dalom fog kifejlődni ennek a törvénynek szi­gorú végrehajtása következtében. Épen ezért örömmel üdvözlöm ennek be­nyújtását és azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Szabó Sándor! Szabó Sándor: Elállók a szótól! Elnök: Szabó Sándor képviselő ur elállt a szótól. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Jánossy Gábor! Jánossy Gábor: T. Képviselőház! Nem ál­lok el, nem szoktam elállni; ha már egyszer fel­állók, akkor nem állok el! (Derültség.) Azt, hogy elállók, ülve is elmondhattam volna. Mélyen t. Ház! Őszintén mondom, ugy mon­dom, ahogy érzem: nem volt szándékom ennek a javaslatnak tárgyalásában résztvenni, mert hiszen valamennyien örömmel üdvözöltük ezt a javaslatot és azt az egész Ház egyértelmű lel­kesedéssel fogadja el. De, hogy ugy fejezzem ki magam, pro domo — bocsánat ezért a kifejezé­sért, de ez latin szó, nem német vagy egyéb — pro domo akarok pár kijelentést tenni, mert tegnap, amikor Alföldy igen t. képviselő­társunk fejtegette az alkohol romboló hatását és bizonyos gyakorlati tanácsokat méltóztatott adni, hogy a borból nem tudom mit kell csi­nálni, hogy ne legyen benne alkohol, mi, akik ez ellen — mondjuk — kissé zajongtunk, oly szinben tűntünk fel. mintha mi valamennyien, akik ezt minden betűjében nem irtuk alá, sze­menszedett, megrögzött alkoholisták lennénk. (Derültség a jobboldalon.) Ezenkivül azért is fel akarok szólalni, mert a szemközt lévő oldalról egyik igen t. képviselő­társunk igen alapos, emelkedett szellemű be­szédében, amelynek egyes adataihoz a fantázia munkája is hozzájárult, (Derültség jobbfelól.) meg azonkivül Alföldy igen t. képviselőtársunk is oly szinben tüntették fel a mi becsületes, dol­gozó, értelmes, józan magyar népünket, mintha annak körében valósággal járvány volna az al­koholizmus. Azt mondták, hogy a gyermekhalandóságunk azért olyan sötét, hiszen a háború előtt is az volt, — (Kuna P. András: A gyermekek nem isznak!) mert már annak az egy-két hónapos gyereknek szájába bort öntenek. (Kuna P. András: Mesebeszéd!) Majdnem azt mondtam erre, hogy a bajorok pedig sörrel nevelik fel a gyerekeiket. ÍGubicza Ferenc: Nem igaz!) De az igaz, hogy a bajorok sörrel nevelik fel gyerekeiket. (Derült­ség a jobboldalon.) És mégis egészséges bajorok származnak. Én voltam Bajorországban, ezirány­ban tanulmányokat tettem. Azt mondottam ma, hogy az oly szülőt, aki annyira kegyetlen, el­fogult, ostoba vagy rosszlelkü, hogy az ártatlan kis gyermekének csak azért, hogy mulasson az ő tántorgásán, bort ad, deresre kellene húzni. (Igaz! Ügy van! a jobboldalonj De a magyar nép nem ilyen, igen t. uraim. A becsületes, értel­mes maeryar nép, a falusi nép tejjel táplálja gyermekét. (Ugy van ! a jobboldalon. — Malasits Géza : Már ahol.) Higyjék el, nem ez a gyermekhalandóság oka. Ennek gazdasági okai vannak, a nedves nyomo­rult lakás, a kenyértelenség. A munkásoknak sem kerül borra, kenyérre is alig telik. Ma Pintér igen t. képviselőtársam elismeréssel emlékezett meg rólunk, legalább rólam, aki azt mondottam, hogy igenis a teljes prohibitio elve alapján állok, mondjuk magyarul: a teljes száraz-

Next

/
Thumbnails
Contents