Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.
Ülésnapok - 1927-79
120 Az országgyűlés képviselőházának 79. ülése 1927 október 25-én, kedden. gának felfüggesztését kérte, mivel a ministertanács és a belügymmister felhatalmazása alapján ellene büntető eljárás indittatott, mert nevezett képviselő 1924. évi szeptember hó 7-én Piszkén tartott beszámoló beszédben a következő kijelentéseket tette: »A kormány kamatmentes kölcsönöket adott, amiből a kölcsönvevők nehéz milliókat szereztek, de az ország vagyona tönkre ment, mert a kölcsönvevők csak a folyósitott összeget adták vissza«. Továbbá: »A belügymmister ur ingyenrészvényeket kapott a Hitelbanktól«. Végül: »A kormány által tervbevett házszabályrevizió nem a nép, nem az ország ügye, hanem a panamistáké«. Ezek a kijelentések az 1914 :XLI. te. 1. és 3. §-ába ütköző, továbbá a becsületvédő törvény 1. és 3. §-ába ütköző és 9. §-ának 1. bekezdése szerint felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének tényálladékát látszanak feltüntetni. A bizottság: megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között azonban kétséges, mert a fentemiitett beszámoló alkalmával jelenvolt hatósági kiküldött felettes hatóságának ismételt felhívására ismételten azt a hivatalos jelentést tette, hogy ő, mint hatósági biztos, ezekre a kijelentésekre nem emlékezik, ezek valószínűen nem is történhettek meg, mert ha megtörténtek volna, neki, mint hatósági személynek, feltétlenül mep^ kellett volna nevezett kénviselőtől, mint szónoktól, a szót vonnia. Zaklatás esetét látja fenforogni s javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni, igen vagy nem? flgénfí A Ház a jelentést elfogadja, ennélfogva Peyer Károly képviselő nr mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Reisinger Ferenc képviselő ur mentelmi ügyében. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir. főügyészség Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a debreceni kir. törvényszék megkeresése alapján, mert a Miskolcon 1926 november 30-án, az általános képviselőválasztásokkal kapcsolatban tartott pártgyülésen elmondott beszédének egyes kitételeit a Btk. 170. $-áha ütköző és az 1922. évi XVII. te. 6. §-a értelmében, az 1912. évi XLIII. te. 19. §-a szerint minősülő izgatás bűntettének tényálladékát látszanak kimeríteni. Reisinger Ferenc a mentelmi bizottság előtt a leghatározottabban kijelentette, hogy a nehezményezett kitételeket beszédében egyáltalában nem hasz; nálta és beszédével különben sem izigatni akart, hanem egyszerűén a párttagokat akarta meggyőzni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vonatkozó bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, mert a rendőrségi jelentés szerint a 21 férfi és 11 nő részvételével megtartott gyűlésen nevezett képviselő beszédéről gyorsirói jegyzeteket nem készítettek, a nehezményezett kitételekre á kihallgatott tanuk még a rendőrségi jelentés felolvasása után sem emlékeztek, a beszéd a rendőrség jelentése szerint sem okozott a hallgatóságban semmi izgatottságot, zaklatás esetét látja fenforogni s javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani ? (Nem!) Senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja, ennélfogva Reisinger Ferenc képviselő mentelmi jogát nem. függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Peyer Károly képviselő ur mentelmi ügyében. Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. büntetojárásbiróság megkeresése alapján a budapesti kir. főügyészség Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mivel ellene a bíróság eljárást indított a mizstérfabányai m. kir. csendőrparancsnokság állományába tartozó Mészáros Gyula tiszthelyettes feljelentése alapján, akinek a feljelentés megtételére a m. kir. honvédelmi minister a felhatalmazást megadta. Mészáros Gyula tiszthelyettes ellen a honvédelmi minister úrhoz hivatalos hatalommal való visszaélés miatt tette meg a feljelentést, ami azonban a budapesti m. kir. csendőrkerületi parancsnokság ügyészének kivizsgálása után nem bizonyult valónak. Éppen ezért ez a ténykedése nevezett képviselőnek az 1914. évi XLI. te. 20. §-ába ütköző és ugyancsak e paragrafus szerint minősülő hatóság elleni rágalmazás vétségét látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságoktól érkezett, az öszszefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között kétséges, mert az iratoknál elfekvő, nevezett képviselő aláírásával elátott, a m. kir. honvédelmi ministerhez intézett feljelentésében semmi mást nem akart, minthogy a leirt tényállás alapján a mizsérfai csendőrörs eljárás 0 tekintetében a minister rendelje el a vizsgálatot. Zaklatás esetét látja fenforogni s javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. Kérdem, a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja, ennélfogva Peyer Károly képviselő ur mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság jelentése Vanczák János képviselő ur mentelmi ügyében, i !\i rwi Nánássy Andor előadó: Szedoch Károly tatabányai lakos, római katholikus plébános feljelentésére a bíróság büntető eljárást tett folyamatba a Népszava politikai napilap 1925. évi március 6-iki számában »Csendőri erőszakoskodás Tatabányán«, továbbá az 1925. március 8-iki számában »Keresztény magyar fajvédelem gyakorlatban« cím alatt közzétett cikkek tartalma miatt. Ezek a cikkek az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző és a 3. %-SL szerint minősülő, sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni, miért is a budapesti büntetőtörvényszék megkeresésére a budapesti kir. főügyészség nevezett kénviselő, felelős szerkesztő mentelmi^ jogának felfüggesztését kéri. A cikk szerzőjét a lep szerkésztősége felhívás ellenére nem nevezte meg, igy a sajtójogi felelősség Vanczák János felelős szerkesztőt terheli.
