Képviselőházi napló, 1927. VI. kötet • 1927. június 22. - 1927. november 18.

Ülésnapok - 1927-78

Az országgyűlés képviselőházának i hetős bőséggel tenyésztek. Nagyon jól emlék­szem, hogy volt pl. összekötő minister is. (De­rültség. — Bródy Ernő: Mit kötött össze?) Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy tíz perc ideje lejárt, szíveskedjék beszé­dét befejezni. Rassay Károly: Akármint áll azonban a dolog, ez másodrangú kérdés, amely a nyilvá­nossággal és az ügyek nyilvánosságra haza­talával szemben komoly érvként nem használ­ható. Épugy nem használható — és ezzel be­fejezem szavaimat — az az érv sem, amit a ministerelnök ur hangoztatott, hogy a Paléo­logue-jegyzék nyilvánosságrahozatala a köte­les diszkréció megszegését jelentené a magyar kormány részéről. Bocsánatot kérek, a disz­kréciót többféleképen lehet megszegini: lehet hallgatással, lehet tagadással, és lehet komoly nyilatkozattal is megszegni. A másik oldalról, a francia kormány részéről részben hallga­tással, részben tagadással ezt a diszkréciót megszegték. Amikor a francia kormány kije­lentette, hogy ilyen tárgyalások nem voltak, amikor a francia kormány odanyilatkozik, hogy soha területi kérdések fel nem merültek, (Felkiáltások jobb felől. Nem a kormány!) akkor ő a maga részéről e tárgyalások anya­gára nézve nyilatkozott, a diszkréciót meg­szegte, igy tehát a kormánynak az ország iránti kötelessége, hogy ezen az utón tovább­menjen és teljes nyilvánosságot biztosítsa ennek az ügynek, (Ugy van! Taps a szélsőbal­oldalon.) Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilat­kozni! Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Kép­viselőház! Egészen röviden kívánok két kér­désre kitérni, amelyet Ragsay t. képviselőtár­sam érintett. Az egyik a törvényjavaslat, ame­lyet az imént terjesztettem be március 15-ének nemzeti ünneppé való kijelentése érdekében. A t. képviselő ur ugy állítja be ezt a javasla­tot, mintha ezzel a javaslattal azt a kötele­zettséget kivarrnék elodázni, hogy Kossuth Lajosnak a haza körül szerzett nagy érdemeit törvénybeiktassuk és ezt a kötelességünket nem kivánnók ezen az utón teljesíteni. Én ezt a javaslatot azért terjesztettem be, mert a Ház egy határozatot hozott a múlt ülésszakban, hogy ilyen javaslatot a képviselő­ház elé terjesszen a kormány és azért terjesz­tettem most be, mert időszerűnek tartottam Kossuth Lajos szobrának leleplezésével egy­időben annak letárgyalását. (Helyeslés.) Semmi sem áll útjában annak, hogy Kossuth Lajos, érdemei is ezzel egy időben törvény beiktas­sanak. (Általános élénk helyeslés. Taps a jobb­oldalon. — Bródy Ernő: Éljen Rassay!) Én hozzájárulok ennek a törvényjavaslatnak olyan kibiöivitéséhez a bizottsági tárgyalások rendjén, amelyben Kossuth Lajos érdemeit is törvénybeiktatja a törvényhozás. (Élénk he­lyeslés és taps a Ház minden oldalán.) — Propper Sándor: Az elveit kell megvalósí­tani!) Nem kívánok foglalkozni azokkal a többi politikai kérdésekkel,, amelyeket t. képviselő­társam felvetett, hiszen azokkal, azt hiszem, még lesz alkalmunk az egyes törvényjavas­latok és a kormány által 1 követett irány bírá­latakor részletesen foglalkozni. A t. képviselő­társam azonban azt mondja, hogy én a Paléo­logue-féle jegyzékről olyan értelemben be­széltem, hogy visszautasítottam egy parla­menti vizsgáló bizottság kiküldését azért, mert a diszkréciót meg kivánom óvni a mai viszo­nyok között is a francia kormánnyal szemben, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VI. 78. ülése 1927 október 18-án, kedden. 109 holott a francia kormány egyoldalúan ezt a diszkréciót megszegte volna. Bocsánatot ké­rek, én nem tudok arról, hogy az aktuális francia kormány bármiféle nyilatkozatot tett volna vagy annak nevében bárki is nyilatko­zatot tett volna az ügyre vonatkozólag. Én csak arról tudok, hogy Paléologue volt nagy­követ a francia külügyministerium vezető ál­lásában volt férfiú nyilatkozatot adott le, amely bizonyos fokig jüontroverziákra adott alkalmat igenis, a magyar kormány felfogása, személyes kijelentései és az ő kijelentései kö­zött. Ennek volt következménye, hogy a ma­gyar kormány közzétette azt a Fouehet-féle jegyzéket^ a magyar sajtóban, amely meglehe­tős szenzációt keltett, de amely közismert volt, tisztán azért, hogy a közvélemény figyelmét , és Paléologue ur figyelmét is felhívja egy olyan jegyzékre, amelyről ugy látszik ő meg­feledkezett volt. Én azt hiszem, ez kötelesség volt a helyzet tisztázása érdekében, de hatá­rozottan merem állítani, hogy nem állunk szemben a francia kormánynak semmiféle hivatalos nyilatkozatával, úgyhogy talán nem volna helyes, hogyha a magyar kormány a mai körülmények között ezzel a kérdéssel bő­vebben foglalkoznék és olyan részleteket tár­gyalna, amelyek lehetnek önmagukban igen érdekesek, lehetnek szenzációsak, de amelyek­nek közzétételéből csak az következnék, hogy a magyar kormány kötelezettséget szegne meg. Ezeket voltam bátor ismételten a Ház figyel­mébe ajánlani és kérem, hogy azt az inditványt, amelyet Propper Sándor képviselőtársam elő­terjesztett, szíveskedjenek elutasítani. (He­lyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Patacsi Dénes! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Patacsi Dénes: Bár gróf Bethlen István ministerelnök ő excellenciája a szóbanforgó kérdésben teljesen megnyugtató választ adott minden felmerült részletre, mégis kérem, en­gedjék meg, hogy egy pár szóval én is hozzá­szóljak a napirend megállapításának kérdésé­hez. Peidl igen t. képviselőtársam indítvá­nyozta ... (Zajos felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Talán Propper! — Propper Sándor: Peidl bent sem volt az ülésteremben, amikor én be­széltem. — Zaj.) Tévedtem, Propper Sándor igen t. képviselőtársam mondotta... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) mindegy az! (Zaj.) Aki nem akarja az ellenvéleményt meghallgatni, annak nincs igaza. Propper Sándor igen t. képviselőtársam azt mondotta a napirendi ja­vaslathoz, hogy az elnökség részéről taktikáz­nak. Erre azt válaszolhatom: Ki mint él, ugy itél. A taktikázás egészen az ő fegyverük min­denkor és amikor a nyomorúságot mutogat­ják, és ezt ugy állítják be, hogy ők akarják megszüntetni a választójognak az ő szájuk ize szerint való megalkotásával... (Fábián Béla: Miért az ő. a maga szája ize szerint nem? —­Zaj a baloldalon. — A kisgazdapárt programm­jában volt benne.) ... amikor az elnök komoly munkára hivta fel a Házat... (Rassay Károly: Hadügyi államtitkár volt» méigis fél a Paléolo­gue jegyzéktől!) Rassay képviselőtársam se vonja kétségbe komolyságunkat és ne vonja kétségbe a kormány és a ministerek komolysá­gát azzal, hogy azt mondja, szórakozásié 1 vagy szeszélyből dolgoznak. (Egy hang a bal­oldalon: A cikkeikről van szó!) T. Képviselőház! Nem a belső Trianonra, hanem a külső Trianonra kell rámutatni, mert a belső Trianon és az a nyomorúság, amely a nemzetet sújtja, mind a külső Trianonnak kö­20

Next

/
Thumbnails
Contents