Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-72

498 Az országgyűlés képviselőházának 72. ülése 1927 június 21-én, kedden. lános vitában is feltettem ezt a kérdést. Szerintem akkor egészen elmaradhatna a munkás és munkaadói érdekeltségek bevonása és lehetne az egészet államosítani. Ez is egy álláspont. (Homonnay Tivadar: Olyat is el tudok képzelni, de az rossz volna!) Azt is el tudom képzelni hogy az egészet államosítják. (Hódossy Gedeon: A tisztviselő legyen pártatlan.) Elképzelhető az autonómia és elképzelhető az államosítás is, csak ez nem képzelhető el, ahol az autonómia felett egy külön tisztviselői szervet létesítenek. (Hódossy Gedeon: Hát évig el lehetett képzelni?) Hét évig nem volt benn az érdekeltség. (Felkiáltások a baloldalon; De bevált!) Ismétlem, hét évig nem volt benn az érdekeltség éjs hogy mi fog történni, azt előre nem láthatjuk és nem jósolhatjuk meg. (Folytonos zaj. — Halljuk! Halljuk a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Halljuk már, hiszen nem hallok semmit! — Rassay Károly: Ingyenes állásokat kell kreálni, mindjárt meg volna az> autonómia!) Aki az önkormányzatnak hive, annak ez a felemás állapot nem tetszhetik. Mert ez felemás állapot. Felemás állapot', hogy az összes érdekeltek hozzájárulnak a maguk adóival az intézet fentartásához, de az intézet tisztikarának megválasztásában nekük nincs szavuk. Ez az autonómiának súlyos sérelme, épen ugy, mint már láttuk más helyeken is, más módon, az autonómia súlyos sérelmeit! Ebből soha nem lehet jó. Az autonómiát csak a maga teljességében, elvi tiszt as algában lehet fen tartani. Mert ha ez nem történik meg, abból csak baj és kellemetlenség széthúzás és zavar származik az intézménnyel szemben. Én tehát ebből az alkalomból — csak elvi alapon — kötelességemnek tartottam kijelenteni ezt és a magam részéről hozzájárulok Györki Imre t. képviselőtársam indítványához. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Propper Sándor! Prouper Sándor: T. Képviselőház! Ennek a javaslatnak 115. §-a a legsúlyosabb és ha ez a javaslat a világ legszebb és legjobb szociálpolitikai intézményét akarná is hozni, azt ezzel a szakasszal le lehetne rontani és azt ezzel a legrosszabb intézménnyé lehetne tenni. Én a fából vaskarika elméletet nem akarom tovább fejleszteni és kijelentem, hogy mi nem akarunk a minister ur nyakába fakarikát akasztani. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Eltörik!) Tudniillik a minister ur szólásával élek. Mi nem akarunk egyebet, mint az intézményre készítendő és meglehetősen kemény vasból kovácsolt vaskarikát leverni. T. Ház! A bürokrácia túltengése, amiről itt szó esik, egyáltalában nem érvényesül a szociális intézmények terén. Nem Gaal Gaston t. képviselőtársamnak akarok kedvezni, hanem magának a létesitendő Munkásbiztositó Intézetnek és általában a szociálpolitikának szeretnék szolgálatot tenni. Tudom, hogy ez a mi vitatkozásunk most itt meddő. Tudom, hogy a minister ur a maga álláspontjából nem fog engedni, de megjósolom, hogy ebből jó az intézményre származni nem fog. Én bejelentem a minister urnák, hogy a munkásság amúgy is nagy bizalmatlansággal nézi a munkásbiztositó intézmények kiforgatását a maga jellegéből ós a rendeltetéséből. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Téved a képviselő ur!) Teljesen felesleges tehát a súrlódási felületeket szaporítani és, szélesíteni. A Munkásbiztositó Intézet ezután a törvényjavaslat után, ha ez törvénnyé válik, azzal a hierarchiával lehet nagyon szép, nagyon jó ministerium, lehet egy büró, ahol az aktákat jól vagy rószszül el fogják majd intézni, d,e hogy ebből szociális melegság nem fog áradni a biztosítottak felé. az egészen bizonyos. A múltban az volt a helyzet, hogy az önkormányzat maga diszponált a képviselői felett, maga válogatta ki és maga választotta meg őket, maga állapította meg illetményeiket, maga ítélkezett felettük fegyelmileg, felsőbb hatóságuk beleszólásával ós jóváhagyásával, és nem mondhatja senkisem, hogy ez a szisztéma nem vált be. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Dehogy, hiszen épen azért csinálok mást!) T. Ház! Egészen bizonyos, hogy ez a másik szisztéma, amelyet most akarnak rendszeresíteni, nem fog beválni, mert ez ellenkezik egyrészt az önkormányzat elvével, azzal, hogy valakikre, akikre az intézményt anyagi felelősség mellett bizzák, — ami a javaslatban szintén nóvum — olyanokat oktrojálnak, akikkel Ők esetleg nem tudnak vagy nem akarnak együtt dolgozni. Jelenti tehát azt, hogy a tisztviselői kart igy államosítva, elszakítják az önkormányzattól, elszakítják a biztositottaktól. Én nem akarok előre rossz bizonyítványt kiállítani, — ez nekem nem szokásom — de nagyon jól ismerem a bürokráciát, tudom mit jelent, tudom, hogy mi a különbség az állami bürokrácia között és a magánadminisztráció között. Tudom, hogy a magánadminisztráció a kereskedelemben, az iparban, az intézetekben, a testületekben, az egyesületekben tud idomulni az illető vezetőség akaratához, ( Gaal Gaston: Kénytelen vele, mert különben elbocsátják!) és tudom azt is, hogy az állami bürokrácia minden esetben olyan merev valami, amit idomítani lehetelen, aminek megvan a maga sok évszázados kitaposott útja, amiről egy millimétert letérni nem hajlandó és nem óhajt. Nem eiiyhiti a kérdést az, hogy az első fokon például a fegyelmi jog az önkormányzaté. Ha annak a tisztviselőnek, aki államosítva van, valami baja lesz, ha tegyük fel az első fokon az önkormányzat vele szemben fegyelmi utón el is jár, ha annak a tisztviselőnek a ministeriumban jó összeköttetései lesznek, ez tiszteltetni fogja az önkormányzatot és szívesen áll elébe az elsőfokú önkormányzati fegyelmi eljárásnak, vagy akár Ítéletnek is, mert egészen biztosan tudja, hogy a ministeriumban jó öszszeköttetéseinél fogva más határozatot és más álláspontot tud a maga számára biztosítani és ezzel mintegy felfricskázza az önkormányzatot, (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: A másik rendszerben meg az önkormányzat határozhat!) Méltóztassék elgondolni, mi lesz abban az intézményben, mi lesz annak az intézménynek adminisztrációjával, ha egy államosított . tisztviselő az elsőfokú fegyelmi határozatot jóvá tudja tétetni, a maga javára tudja átidomittatni a ministeriumban, hogy hogyan fog ez az önkormányzatával szemben állni és hogy fogja az önkormányzatot tovább fricskázni, amikor tudja, hogy ő egyszer az önkormányzattal szemben már győzött, diadalt aratott. • ' Tisztelt Képviselőház! A szociális biztosítás zavartalan menete és a szociális szellemben való működés feltétlenül megköveteli, hogy az önkormányzat és a kénviselői kar között feltétlen bizalom és feltétlen mesrértés legyen és ha a tisztviselők üervét végsőfokon az önkormányzat intézi és dönti el. ebben az esetben ez nem lesz mes. Az önkormánvzat earv államosított tisztviselői karral nem fog tudni eredmé-