Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-72

Az országgyűlés képviselőházának nómiáé. Ennek következtében egészen önkény­telenül vetődik fel az a gondolat, hogy ; az el­nökség tagjait meg kell menteni a megélhetés brutális gondjaitól, el kell tehát őket látni olyan tiszteletdíjjal, amely lehetővé teszi ne. kik azt, hogy egész munkaerejüket minden más kenyérkereső gondtól mentesen ennek a feladatnak szentelhessék. Már ennek a Háznak, sőt megelőzőleg a nemzetgyűléseknek össze­alkotásánál, illetőleg a képviselői tiszteletdíjak tárgyalásánál elég alaposan megvitattuk azt a kérdést, hogy nem lehetséges, hogy olyan érté­lemben osztályparlament létesüljön, hogy csak azok jöhessenek be, akik vagyonuknál fogva alkalmasak arra, hogy kenyérkereső gondok­tól mentesen végezhessék képviselői feladatu­kat. Mennyivel inkább érvényes ez a gondolat az elnökségi tiszt elvállalásánál. Ez tehát a magyarázata annak, ami nem fából vaskarika tehát, hogy tiszteletbeli az állás, mert nem nyugdíjra jogositó állás, ellenben tiszteletdíjjal látjuk el. Miért az állam terhére 1 ? Azért, mert azt a 2,200.000 pengős, évi hozzájárulást nem kivan­nok megcsökkenteni azzal, hogy az elnökség tiszteletdíját is ennek az összegnek terhére Ír­juk rá. A pénzügyminister ur méltányolta kí­vánságomat és hozzájárult ahhoz, hogy az államháztartás terhére rendes költségvetési tételben láttassék el a tiszteletdíj megfelelő összegben. Hogy mekkora lesz ez az összeg, arra a tárgyalások a pénzügyminister úrral egyelőre még nem fejeződtek be. A t. Háznak azonban a népjóléti tárca költségvetésének tár­gyalása alkalmával annak idejében módjában lesz bírálat alá venni a megállapítandó költ­ségek nagyságát. Ami mármost a kérdés politikai részét il­leti, nagyon őszintén beszélek, amikor néhány dolgot szeretnék kijelenteni. Az első az, hogy meggyőződésem szerint — és ez nemcsak a Háznak, hanem az egész kormánynak is a meg­győződése — egészen bizonyos, hogy az elnök­ség és az alelnökök állása a képviselőházi man­dátummal feltétlenül összeférhetetlen. Ez egé­szen bizonyos. A másik kijelentés, amelyet tenni szeretnék, az, hogy Láng János t. bará­tom az én kérésemre terjesztette elő indítvá­nyát. Ezt férfiasan ki kivánom jelenteni, mert hiszen, ha pillanatnyilag ódium árnyéka bo­rult rá az indítványra, egy pillanatig sem sze­retném, ha ennek az ódiumnak árnyéka a. be­nyújtóra borulna rá s nem reám. aki őt felkér­tem annak az indítványnak előterjesztésére. (Gaal Gaston: Korrekt és férfias magatartás!) Megmondom azt is, hogy miért kértem őt fel az indítvány előterjesztésére. Végre ilyen fontos dolognál indokolás, illetőleg ok nélkül nem szokott egy minister sem cselekedni. Ne­kem még élénk emlékezetemben vannak azok a csaták, támadások és panaszok, amelyek kü­lönösen az elmúlt két nemzetgyűlés folyamán a munkásbiztositó gesztiójával szemben fel-, merültek Interpellációk alakjában, a költség­vetés általános tárgyalása alkalmával, a nép­jóléti ministerium költségvetésének tárgyalása folyamán özönével hangzottak fel itt a parla­mentben panaszok, támadások és kérelmek s nekein az volt a gondolatom, hogyha egyáltalán lehetséges és^ találkozik ai Ház konszenzusával, előnyös magára az intézményre, ha nemcsak a minister, aki végre, mint főhatalmi tényező, közvetlenül nem tud belátni az intézet mun­kájának szövevényébe, áll védelmére macának az intézménynek vagy szolgálatára! a felszó­laló t. képviselő uraknak, hanem az a férfiú is, 72. ülése 1927 június 21-én, kedden. 493 akinek kezén keresztül bonyolódnak le az ösz­szes szálak, akinek kezén fut össze az egész gesztió minden szála, aki tehát kétségen kívül sokkal közvetlenebbül állhatja, a harcot bennt a Házban, mint a minister... (Györki Imre: Nevezzék ki ministernek! Legyen az elnöki állás egyenlő egy ministeri állással és meg van oldva!) Sokkal komolyabb a kérdés, (Györki Imre: Egy képviselő nem vonható: f eleleősségre alkotmányjogilag, csak egy minister!) hogy sem ilyen módon lehetne a kérdéshez hozzá­szólni. (Györki Imre: Komolytalan az indoko­. lás, minister ur!) Ami a Láng-féle indítvány visszavonását illeti, visszavonattam azért, mert láttam, hogy a t. Képviselőház ezt a kérdést olyan izgató anyagnak tartja, amelynek megtárgyalása és a körülötte felhullámzó szenvedélyek nem érik meg magát azt az indokot, amelynek alapján magát az^inditványt előterjesztettem. Végre à magam részéről abszolúte nem kívánok sem^ a Ház akaratával szembehelyezkedni olyan kér­désben, amelyre nem vetek r súlyt, sem. pedig magának a kérdésinek ilyeténképen való meg­oldását nem tartom az intézmény érdekében olyan fontosságúnak, amely mellett mindenáron kardoskodni kellene. Ne méltóztassék tehát a Láng-féle indítvány visszavonását olyan cselekményneV tekinteni, amely a megfutamodás jellegével bir. Én nem igen szoktam megfutamodni máskérj, mint olyan esetekben, amikor vagy az ellenargu­mentumok erősek, vagy a. saját argumentá­cióm gyenge, ami tulajdonképen egy és ugyanaz. Ebben az esetben kénytelen vagyok beismerni, hogy saját argumenta ci óm nem elé'? erős, és épen azért kértem fel t. képviselőtár­samat arra, hogy ezt az indítványt vonja vissza. A fából vaskarika dolga is említtetett. Hogy valami derűs momentumot is próbáljak a dologba belevegviteni. fából vaskarika itt tényleg nem készül, csak egyetlen formában tudna készülni, ha t. i- az elnökségnek minémü­sége, hogy tiszteletdíjas az állás és tisztelet­díüal lesz ellátva, neveztetik fából vaskariká­nak s ezen az alapon, ennek az argumentáció­nak alapján kérik — mint ahogy a szociáldemo* krata kénviselő urak kérték — a szakasz meg­semmisítését. Ki kell jelentenem, hogy egy értelemben tényleg készült egy fából vaskarika^ t- i. saját gyenge argumentációiuk fájából próbáltak az urak a vasra karikát faragni. (Élénk derült­ség a jobb- és baloldalon ) A karika összetört és én kérem, méltóztassék j3L bizottsági szöve­get elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a johb- és a baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Bekezdésenként fogom feltenni a kérdést, mert úgyszólván minden bekezdéssel szemben külön-külön módositványokat terjesztettek elő. Az 1. bekezdéssel szemben áll Györki Imre képviselőtársunk uj szövege. Kérdem, méltóztatnak-e az 1. bekezdést a bi­zottság szövegezésében elfogadni, szemben Györki képviselőtársunk szövegezésével, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik a bizottsági szöveget fogad­ják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottsági szöveget fogadta el, Györki képviselőtársunk szövegét pedig el­vetette. A 2. és a 3. bekezdés szövegét nem támad­ták meg, azokat elfogadottaknak jelentem ki.

Next

/
Thumbnails
Contents