Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-72
Az országgyűlés képviselőházának nómiáé. Ennek következtében egészen önkénytelenül vetődik fel az a gondolat, hogy ; az elnökség tagjait meg kell menteni a megélhetés brutális gondjaitól, el kell tehát őket látni olyan tiszteletdíjjal, amely lehetővé teszi ne. kik azt, hogy egész munkaerejüket minden más kenyérkereső gondtól mentesen ennek a feladatnak szentelhessék. Már ennek a Háznak, sőt megelőzőleg a nemzetgyűléseknek összealkotásánál, illetőleg a képviselői tiszteletdíjak tárgyalásánál elég alaposan megvitattuk azt a kérdést, hogy nem lehetséges, hogy olyan értélemben osztályparlament létesüljön, hogy csak azok jöhessenek be, akik vagyonuknál fogva alkalmasak arra, hogy kenyérkereső gondoktól mentesen végezhessék képviselői feladatukat. Mennyivel inkább érvényes ez a gondolat az elnökségi tiszt elvállalásánál. Ez tehát a magyarázata annak, ami nem fából vaskarika tehát, hogy tiszteletbeli az állás, mert nem nyugdíjra jogositó állás, ellenben tiszteletdíjjal látjuk el. Miért az állam terhére 1 ? Azért, mert azt a 2,200.000 pengős, évi hozzájárulást nem kivannok megcsökkenteni azzal, hogy az elnökség tiszteletdíját is ennek az összegnek terhére Írjuk rá. A pénzügyminister ur méltányolta kívánságomat és hozzájárult ahhoz, hogy az államháztartás terhére rendes költségvetési tételben láttassék el a tiszteletdíj megfelelő összegben. Hogy mekkora lesz ez az összeg, arra a tárgyalások a pénzügyminister úrral egyelőre még nem fejeződtek be. A t. Háznak azonban a népjóléti tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával annak idejében módjában lesz bírálat alá venni a megállapítandó költségek nagyságát. Ami mármost a kérdés politikai részét illeti, nagyon őszintén beszélek, amikor néhány dolgot szeretnék kijelenteni. Az első az, hogy meggyőződésem szerint — és ez nemcsak a Háznak, hanem az egész kormánynak is a meggyőződése — egészen bizonyos, hogy az elnökség és az alelnökök állása a képviselőházi mandátummal feltétlenül összeférhetetlen. Ez egészen bizonyos. A másik kijelentés, amelyet tenni szeretnék, az, hogy Láng János t. barátom az én kérésemre terjesztette elő indítványát. Ezt férfiasan ki kivánom jelenteni, mert hiszen, ha pillanatnyilag ódium árnyéka borult rá az indítványra, egy pillanatig sem szeretném, ha ennek az ódiumnak árnyéka a. benyújtóra borulna rá s nem reám. aki őt felkértem annak az indítványnak előterjesztésére. (Gaal Gaston: Korrekt és férfias magatartás!) Megmondom azt is, hogy miért kértem őt fel az indítvány előterjesztésére. Végre ilyen fontos dolognál indokolás, illetőleg ok nélkül nem szokott egy minister sem cselekedni. Nekem még élénk emlékezetemben vannak azok a csaták, támadások és panaszok, amelyek különösen az elmúlt két nemzetgyűlés folyamán a munkásbiztositó gesztiójával szemben fel-, merültek Interpellációk alakjában, a költségvetés általános tárgyalása alkalmával, a népjóléti ministerium költségvetésének tárgyalása folyamán özönével hangzottak fel itt a parlamentben panaszok, támadások és kérelmek s nekein az volt a gondolatom, hogyha egyáltalán lehetséges és^ találkozik ai Ház konszenzusával, előnyös magára az intézményre, ha nemcsak a minister, aki végre, mint főhatalmi tényező, közvetlenül nem tud belátni az intézet munkájának szövevényébe, áll védelmére macának az intézménynek vagy szolgálatára! a felszólaló t. képviselő uraknak, hanem az a férfiú is, 72. ülése 1927 június 21-én, kedden. 493 akinek kezén keresztül bonyolódnak le az öszszes szálak, akinek kezén fut össze az egész gesztió minden szála, aki tehát kétségen kívül sokkal közvetlenebbül állhatja, a harcot bennt a Házban, mint a minister... (Györki Imre: Nevezzék ki ministernek! Legyen az elnöki állás egyenlő egy ministeri állással és meg van oldva!) Sokkal komolyabb a kérdés, (Györki Imre: Egy képviselő nem vonható: f eleleősségre alkotmányjogilag, csak egy minister!) hogy sem ilyen módon lehetne a kérdéshez hozzászólni. (Györki Imre: Komolytalan az indoko. lás, minister ur!) Ami a Láng-féle indítvány visszavonását illeti, visszavonattam azért, mert láttam, hogy a t. Képviselőház ezt a kérdést olyan izgató anyagnak tartja, amelynek megtárgyalása és a körülötte felhullámzó szenvedélyek nem érik meg magát azt az indokot, amelynek alapján magát az^inditványt előterjesztettem. Végre à magam részéről abszolúte nem kívánok sem^ a Ház akaratával szembehelyezkedni olyan kérdésben, amelyre nem vetek r súlyt, sem. pedig magának a kérdésinek ilyeténképen való megoldását nem tartom az intézmény érdekében olyan fontosságúnak, amely mellett mindenáron kardoskodni kellene. Ne méltóztassék tehát a Láng-féle indítvány visszavonását olyan cselekményneV tekinteni, amely a megfutamodás jellegével bir. Én nem igen szoktam megfutamodni máskérj, mint olyan esetekben, amikor vagy az ellenargumentumok erősek, vagy a. saját argumentációm gyenge, ami tulajdonképen egy és ugyanaz. Ebben az esetben kénytelen vagyok beismerni, hogy saját argumenta ci óm nem elé'? erős, és épen azért kértem fel t. képviselőtársamat arra, hogy ezt az indítványt vonja vissza. A fából vaskarika dolga is említtetett. Hogy valami derűs momentumot is próbáljak a dologba belevegviteni. fából vaskarika itt tényleg nem készül, csak egyetlen formában tudna készülni, ha t. i- az elnökségnek minémüsége, hogy tiszteletdíjas az állás és tiszteletdíüal lesz ellátva, neveztetik fából vaskarikának s ezen az alapon, ennek az argumentációnak alapján kérik — mint ahogy a szociáldemo* krata kénviselő urak kérték — a szakasz megsemmisítését. Ki kell jelentenem, hogy egy értelemben tényleg készült egy fából vaskarika^ t- i. saját gyenge argumentációiuk fájából próbáltak az urak a vasra karikát faragni. (Élénk derültség a jobb- és baloldalon ) A karika összetört és én kérem, méltóztassék j3L bizottsági szöveget elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a johb- és a baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Bekezdésenként fogom feltenni a kérdést, mert úgyszólván minden bekezdéssel szemben külön-külön módositványokat terjesztettek elő. Az 1. bekezdéssel szemben áll Györki Imre képviselőtársunk uj szövege. Kérdem, méltóztatnak-e az 1. bekezdést a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Györki képviselőtársunk szövegezésével, igen vagy nem? (Igen! Nemi) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottsági szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a bizottsági szöveget fogadta el, Györki képviselőtársunk szövegét pedig elvetette. A 2. és a 3. bekezdés szövegét nem támadták meg, azokat elfogadottaknak jelentem ki.
