Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-70

Az országgyűlés képviselőházának 70. dani a polgári középosztály asszonya arról, hogy állandó háztartási alkalmazottat tartson, (Ugy van ! Ugy van !) egyrészt azért, mert annak költségeit, különösen annak ellátását nem birta el, másrészt azért, mert a kispolgári és polgári középos?tálybeli családok azt a lakrészét is elfoglalták, amelyet azelőtt a háztartási alkalmazott foglalt el. Családok költöztek össze, családtagok költöztek azokba a lakásrészekbe, amelyek eddig a háztartási alkalmazottaknak jutottak. így azután azt a megoldást fogadták el, hogy az állandóan ott lakó háztartási alkalmazott helyett bejáró takarítónőt alkalmaztak, akinek betegségi, biztosítási kötelezettségét mi szintén követeljük. Hogy azután ez ne alkalmaztassák arra, aki egy hónapban csak egy-két napon teljesít szolgálatot, arra való az a megállapítás, hogy »túlnyomórészt annál a háztartásnál van alkalmazva«. Másodszor javaslom ennél a paragrafusnál a második bekezdés törlését, amely szerint a magyar állam területén működő képviseleti hatóságokhoz tartozó területenkivüliséget élvező egyének alkalmazottjai kiesnének a biztosítási kötelezettség alól. Ezt a népjóléti minister urnák előbb adott szives felvilágosítása ellenére is kénytelen vagyok igazságtalannak tartani. Igazságtalannak tartom ugyanis, hogy ezek az alkalmazottak és ezek a munkavállalók nem esnek biztosítási kötelezettség alá. A továbbiakban csatlakozom Györki Imre képviselő urnák e szakasz törlésére vonatkozó indítványához. Elnök : Szólásra következik 1 Urbanics Kálmán jegyző

: Feliratkozva nincs senki. Elnök : Kivan valaki szólni 1 (Nem !) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A minister ur kíván nyilatkozni. Vass József népjóléti és munkaügyi minister: T. Ház ! Előre láttam, hogy ép úgy mint a bizottságban, itt is meglehetősen beható vitát fog provokálni ez az-5. §. Mindenekelőtt legyen szabad megjegyeznem, hogy tulaj donképen már 8 vagy nem tudom hány év óta életben van ennek a matériának ilyen módon való rendezése. (Gaál Gaston: Friedrich-féle rendelet!) Ez alatt az idő alatt bizonyos tapasztalatokat szereztünk és ezek a tapasztalatok feljogosítanak annak megállapítására, hogy talán még sem lehet annyira gyöngyélet a háztartási alkalmazottak élete, illetve betegségük esetén nem lehet annyira gyöngyvirágos árviszonyuk, mert hiszen ami befolyik a háztartási alkalmazottak biztosítása révén a betegsegélyző pénztárba, az távolról sem elégséges azoknak a kiadásoknak fedezésére, (Igaz ! Ugy van ! a középen.) amely kiadásokat a családoknál alkalmazott, de a családok által betegségük idején semmiféle segélyben nem részesitett cselédek után szed a biztosító pénztár. Nem beszélek most különösen a vidéki ma* gyár uri háztartásokról, ahol tényleg — mint előbb is emiitettem, — megvan még az a régi patriarchális viszony a munkaadó és cselédje közt, amely mindig annyira kitüntette ezeket a régi uri háztat tásokat, ellenben vegyük különösen a városi viszonyokat. A városi viszonylatban tapasztalásunk az, hogy nem szabad odáig engednünk a dolgot, hogy betegsége esetén a háztartási alkalmazott védelem szempontjából ne egy intézménnyel álljon szemközt, hanem gazdájának zsebével, jóakaratával, vagy rosszakaratával, fukarságával vagy nobilitásával. Ez a szociális szempont az, amely vezet bennünket. Mert hiszen, ha annak a szegény beteg cselédnek sorsát rabi znók az esetlegességre, akkor nagyon valószínű, hogy — mint a statisztika is mutatja, — az esetek legtöbbjében tényleg ő húzná a rövidebbet. ülése 1927 június 18-án, szombaton. 409 Én elismerem, különösen Gaal Gaston t. képviselőtársam okfejtése ellenében, hogy ez a materia a gyakorlatban sok irányban még bizonyos más módosító rendelkezéseket s egyebeket fog majd maga után vonni, nézeem szerint azonban ez nem elégséges ok arra, hogy most, a tárgyalás jelen anyagából ezt kivonjuk, annál is inkább, mert megtörtént már ezzel a paragrafussal, hogy a bizottsági tárgyalásnál relegáltuk későbbi időpontra, az expertusok összedugták fejüket és próbáltak kieszelni valami olyan megoldást, amely minden irányban megnyugtató, ennél jobbat azonban a legjobb koponyák sem tudtak egyelőre kicsiholni. Én tehát azt vagyok bátor kérni a t. háztól, méltóztassék hozzájárulni Fitz Artúr t. képviselőtársam kétrendbeli javaslatához, egyébként azonban ne méltóztassék ezt a szakaszt a tárgyalás sorozatából kiemelni, hanem ellenkezőleg ugy amint a bizottság szövegezésében ellőttünk van, megpótolva a Fitz-féle két javaslattal, méltóztassék ezt elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 5. $ 1. bekezdését nem támadták meg, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. Az 1. bekezdés 1. pontjához pótlásokat indítványoztak, Fitz Artúr képviselőtársunk és Kéthly Anna képviselőtársunk. Fitz Artúr képviselőtársunk indítványának tartalmával Kéthly Anna képviselőtársunk indítványának első része azonos tárgykört ölel föl, ennek következtében akként fogom feltenni a kérdést, méltóztatnak-e elfogadni Fitz Artúr képviselőtársunknak az első bekezdés 1. pontjára vonatkozó pótlását, szemben Kéthly Anna képviselőtársunknak pótlási inditványával. Ha nem méltóztatnak elfogadni Fitz Artúr képviselőtársunk indítványát, akkor külön fogom feltenni szavazásra Kéthly Anna képviselőtársunknak pótlási indítványát, viszont Kéthly Anna képvise,őtársunk indítványának második részére, amely semmi összefüggésben nincs Fitz Artúr képviselőtársunknak korábban említett indítványával — s amely 'szerint a 4. sorban a »házvezetőnők« szó után a »bejáró takarítónők« szavak beiktandók — külön fogom a kérdést feltenni. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni ? (Gaal Gaston szólásra jelentkezik.) Gaal Gaston képviselő ur a kérdés feltevéséhez kivan szólani. Gaal Gaston : Mélyen t. elnök ur ! Én ugyan nem adtam be írásban halasztó indítványomat, de nem tartottam szükségesnek, hogy egy halasztó indítványt Írásban adjon be az ember, mert hiszen az annyira nem komplikált, hogy egyszerű kérést is elégségesnek tartottam. Erre a szakaszra nézve én halasztó inditványt tettem, ugy hogy nézetem szerint az volna a helyes eljárás, hogy elsősorban a halasztó indítvány fölött döntene a Ház és csak, amennyiben nem halasztaná el a szakasz tárgyalását, azután mennénk bele a részletekre vonatkozó szavazásba. Elnök : A t. képviselő ur bizonyára ismeri a házszabályok 206. §-át, amely szerint minden indítvány írásban nyújtandó be. Mióta én az elnöki székben ülök, következetesen folytatom ezt a gyakorlatot és bátor voltam már annak idején kifejteni azt, hogy épen a házszabályok intencióinak félre nem értése céljából szükségesnek tartottam, hogy a napirendi javasatok is, amelyekre nézve azelőtt ez nem volt szokásban, Írásban terjesztessenek be. Ezúttal a képviselő urnák nem méltóztatott indítványát Írásban beterjeszteni, elnöki kötelességem pedig nem volt, hogy erre figyelmeztessem.