Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-58

Az országgyűlés képviselőházának 58. ülése 1927 május 31-én, kedden. 25 sohasem lehetséges. (Bogya János: Az olasz nép másként gondolkozik!) Az olasz kapitalizmus, amely pénzügyi alapját képezi a fasizmusnak, elsősorban mondaná fel a barátságot Mussolininak, ha a Carta di Laboro-nak csak egypontját is megvalósítani merészelné. Hogyan képzelik az urak egy kapitalista üzemben az egyévi felmondást, hogyan képzelik el, hogy kapitalista üzemben minden verekedés nélkül, állami, hatalmi szóval szabadságot adjanak a munkásnak, hogyan képzelik el, hogy együtt dolgozzék a munkás a munkáltatóval, hiszen a kettő tüz és viz. Nem mi mondjuk ezt, hanem a legkeresztényibb emberek, Ketteler püspök, akiről igazán nem lehet feltételezni, hogy szocialista lett volna, aki megállapítja, hogy sokak állnak kevesekkel szemben és hogy a sokak a gyengék és a kevesek az erősek és hogy nem lehet a tüzet a vizzel összeolvosztani. Mindazok a fantazmagóriák, amelyek a fasiszta termelési rendhez fűződnek, hamarosan ugyanolyan fantazmagóriáknak fognak bizonyulni, amilyeneket Lenin, Trockij és társai Oroszországban hirdettek, mint egyedül megváltó igéket, (Viczián István: Megszüntették a munkanélküliséget Olaszországban!— Egy hang a középen: A fasiszták nem követtek el olyan szörnyűségeket!) Mélyen tképviselőtársam, ne méltóztassék azt mondani, hogy nem követtek el olyan szörnyűségeket, hiszen ön nem volt Olaszországban, nem olvasta azokat a hivatalos jegyzőkönyveket, amelyeket tárgyilagos, semmiféle pártálláshoz nem tartozó úriemberek állitottak össze. Ha el méltóztatnék ezeket olvasni, rá méltóztatnak jönni arra, hogy nem kevésbé borzalmas dolgokat követtek el ott is. (Viczián István: A fasiszták a szocialisták fegyvereivel harcoltak ellenük. Saját fegyvereikkel verték meg a szocialistákat! A rombolás és a pusztitás szocialista fegyver!) Nagy tévedés azt hinni... ^(Viczián István: A tűzről és a vér tengeréről a szocialisták felhívásában volt szó!) Nem sikerült ott a fasisztáknak mennyországot teremteni és ez a jövőben sem fog sikerülni. (Bogya János: Az olasz nép másként látja a dolsrokat! — Haller István: Marxnak sem sikerült mennyországot teremteni! Leninnek sem!) Marx nem igért mennyországot, ez nagy tévedés. Majd ha rákerül a sor, bebizonyitom, hogy nem igért mennyországot, ellenben Mussolini mennyországot igért, de nem valósitott meg belőle semmit, csak azt a rombolást, amelyet az olasz munkásmozgalomban véghezvittek. Ha azok okok, amelyeket felhoztam a magyar-olasz barátsági szerződés ellen, nem elegendők, akkor az, amit utoljára a fasizmus lélektanáról mondottam, elegendő ok arra, hogy ne legyünk bizalommal azzal az állammal szemben, amellyel barátsági szerződést kötöttünk és amely bennünket Bogya t. képviselőtársam elgondolása szerint a holtpontból kiemelt. Még egy dolgot vagyok kénytelen megemlíteni, amit ugyancsak Bogya t. képviselőtársam mondott az angol politikát illetőleg. Itt azután Bogya t. képviselőtársam kissé elragadtatta magát és a t. Házban azt a ihitet keltette, hogy Angolország valószinüleg fegyveres erővel^ fog Oroszországgal szemben fellépni és ennél^ a fegyveres erővel való fellépésnél számit reánk magyarokra is, és hogy az olasz váltót az angolok Esirálják, mint ahogy a felsőházban egy igten illusztris úriember mondotta. Nagy téveKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. V. dés ezt egy pillanatig is hinni, mert ezt Angolország, ha akarná sem tehetné meg, annál az egyszerű oknál fogva, mert ha az angol munkáspárt ma nincs is többségben a parlamentben, annyi bizonyos, hogy az országban

1 van annyi ereje, hogy minden fegyveres intervenciót, amely az angoLkonzervativ kormány részéről Oroszország ellen irányulna, már csirájában megakadályozzon. De nem is tartok ettől, mert Angolország mindig más népekkel vétette ki a forró gesztenyét a tűzből, Angolország saját érdekében mindig más népeket küldött a harcba és amikor Bogya t. képviselőtársam beszélt, akkor egy pillanatig megdermedtem, mert láttam az öreg urakat, akik körülötte ültek és mind élénken tapsoltak és helyeseltek neki, hogy igenis, itt intervencióra kerül a sor. Rendben van, de akkor méltóztassanak saját vérüket áldozni és ne a cselédjeik és munkásaik életét és vérét dobják oda. (Bogya János: Ezek azok az urak, akiknek már az apjuk és a nagyapjuk is vérzett *a hazáért! Ezt jjegyezze meg a képviselő ur!) és ne azért tapsoljanak, hogy a falu legényeit angol érdekekért harcba fogják küldeni, mert ha csak 14-en vagyunk is, vagyunk annyira az országban, hogy meg tudjuk akadályozni, hogy angol érdekekért még egyszer vérpadra küldjék a magyar né^t: A magyar nép eleget szenvedett, épen elég magyar ember pusztult el idegen érdekekért és ha már pusztulásról Van szó, megemlitem, hogy a napokban kerültek nyilvánosságra azok az adatok, amelyek azt bizonyítják, hogy a világháborúban is a magyar nép percentualiter sokkal többet vesiztett, mint az

1 Osztrák-Magyar Monarchia bármelyik más népe. (Ugy van! Ugy van! a jobb- és baloldalon.) Ha idegen érdekekért véreztünk, idegen érdekekért mentünk tönkre, akkor itt egy emberöltőn belül magyar! ember nem fog kardot fogni, puskát emelni, semmiféle angol érdek, semmiféle olasz érdek nem lesz elég erős aíhhoíz, hrwçy bennünket intervencióra indítson. (Bogya János: Be magyar érdek is van és az elég erős! <

t

— Haller István: Magyar érdek is van a világon!) Azok a szadista urak, akik olyan boldogan tudnák cselédeiket, munkásaikat harcba küldeni, várjanak egy kissé, mert Anglia is meg fogja gondolni, hogy ebbe a háborúba belenienjen-e. (Bogya János: Ezek az urak mind maguk is harcba szoktak menni!) Egyet méltóztassék figyelembe venni. Annak okát, hogy Anglia felmondta a szovjetnek a diplomáciai viszonyt és tmegszakitotta vele a kereskedelmi összeköttetést, ruem a szovjet propagandájában kell^ keresni, hiszen a költségvetés vitája, alkalmával már kifejtettem, hogy az angolok egyáltalában nem törődnek semmiféle szovjetpropagandával. Hiszen Angliában a munkásságnak megvan az életstandardja, a szociális gondoskodás a munkásság irányában olyan nagymérvű, hogyha Anglia szovjet-államaná alakulna át, makkor sem nyerne a munkásság sokkal többet, mint amennyije most van. (Igaz! Ugy van! a joi&&oldalon. — Felkiáltások: Sőt!) Az angol munkásságot semmiféle szovjet-propaganda nem fogja rávenni arra, hogy kommunista legyen. Egy réteg mindenesetre találkozik, amely ennek a;z eszmének hive, mint ahogy találkoznak ilyenek Csehországban, Ausztriában, Franciaországban, Belgiumban. Németországban, a skandináv államokban is, de a kommunizmus az angol uraikodóoszályra,, az angol államra nézve ma. még nem képez veszedelmet. Az orosz emiszszáriusok semmiféle 'propagandával nem bírnák rá az angol munkásságot arra, hogy oil y at tegyen, mint amilyet végső elkeseredésében a magyar munkásság tett 1919-ben, Nem is ez az; 4