Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.
Ülésnapok - 1927-67
Az országgyűlés képviselőházának 67. ülése 1927 június lé-én, kedden. 273 lehetne beszélni, de nem akarok túlságosan a részletekbe belefulladni, mert akkor nagyon későn lennénk készen. A főkérdésekről, a lényegről van szó. Engem a lényeg érdekel, ez pedig az, hogy nem tudnak bizonyítékot adni arra vonatkozólag, hogy mikor a munkások és munkaadók tartják el az intézményt, mikor ez az intézmény az ő keserves filléreikből táplálkozik, milyen érdek kívánja azt, hogy a munkaadók és munkások ennek az intézménynek kormányzásában és adminisztrációjában részt ne vehessenek 1 ? {Felkiáltások a középen: Állami érdek! — Dréhr Imre: Ugy, mint ahogy nem az adózók vezetik az állam kormányzását! — Hódossy Gedeon: Erkölcsi érdek! — Zaj.) Azt mondja az igen t. államtitkár ur, hogy ugy, mint ahogy nem az adózók vezetik az állam kormányzását. Hát akkor miért méltóztatik őket ugy ideállítani, mint önkormányzati szerveket, (Peidl Gyula: Szemfényvesztésből !) mint önkormányzati díszleteket? (Dréhr Imre: Nem fontos! Maradjanak ki! Mondjon le a munkaadói szervezet! A munkaadói érdekeltség szerepét be tudjuk tölteni! (Zaj. — Elnök csenpet.) Nagyon érdekes, amit a mélven t. államtitkár ur mond: maradjanak ki, de fizessenek! Adjanak pénzt, de az urak rendelkezzenek vele! Ez modern teória! Róluk, nélkülük intézkedjenek, de a pénzt ők izzadják ki. a betétet ők adják s a hatalmat ne ők kezeljék. {Zaj jobbfelől. — Szabóky Jenő: Az ő javukra intézkedik!) Bocsánatot kérek, nekem ez az elintézési mód nem tetszik. (Hódossy Gedeon: A múlt tapasztalatai eléggé bizonyítják!-—Halász Móric: Ugy látszik, a képviselő ur behunyta a szemét! — Zaj. — Elnök csenget) Nem hunytam be a szemem, nagyon is nyitva tartottam. Engem a munkásbizositó intézmény mindig érdekelt, én álladóan törődtem a kérdéssel. A régi képviselőházban sok indítványom hangzott el, többet el is fogadtak közülök, tehát nem mondhatják, hogy behunytam a szemem. Sőt emlékszem arra, amit Györki igen t. barátom már felemlített; nagyon jól tudom, hogy ez az Országos Munkásbiztositó Pénztár egyike volt ama ritka intézményeknek, ahol a munkaadók és a munkások a legteljesebb harmóniában dolgoztak együtt. (Igaz! Ugy van a szélsőbaloldalon. — Zaj és ellenmondások a balközépen. — Homonnay Tivadar: Akkor igazán behunyta a szemét a képviselő ur! — Zaj. — Elnök csenget. —Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Miért hozzák ide ezt a mérgező matériát? — Homonnay Tivadar: Eddig gyönyörűen ment minden, most kezdjük kavarni! Erről három hétig- is lehet beszélni!) Engedelmet kérek én semmiféle mérgező materiát nem hozok ide, én csak a tényeket hozom ide. (Vass József népjóléti és munkaügyi minister: Akkor majd idehozzák a többi tényeket is!) Méltóztassék! Mindenki azt hozza ide, amit tud. Nekem szabadságomban van azt hozni ide, amiről én gondolkozom. Mások hozzák ide a maguk gondolatait. Nem akarok semmit sem felkavarni, hanem emlékeztetem a mélyen t. Képviselőházat arra, hogy a magam közvetlen tapasztalataimból tudom ezeket, mert mind a két urat — akikről beszélek — ismertem. Az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak a munkaadói érdekeltség részéről elnöke v-lt báró Hatvány József és Lukács József, a Drasche-gyár vezérigazgatója, akit személyesen is szerencsém van ismerni. Ezektől az uraktól közvetlen tudom, hogy ők milyen nevelő hatást tulajdonitottak a munkásbiztositó intézménynek. Ök maguk jelentették ki nekem több ízben, hogy milyen nagyszerűen tudnak együttdolgozni ebben az intézményben a munkásokkal. Nagyon jól emlékszem ezekre az esetekre, amelyeket azt hiszem, a munkások is megerősítenek, mert ők is tudták. (Peidl Gyula: Ez az igazság!) Az államérdeket tehát nem látom itten rnegóva. Majd rátérek az elnök ur hatáskörére és ki fogom mutatni, hogy milyen rendkívüli hatáskör, egészen dalai láma-szerü hatáskör adatik itt az Országos Munkásbiztositó Pénztár elnökének. Azért mutatok majd rá erre, mert tényekkel szeretek operálni. (Meskó Zoltán: Tudja-e a dalai láma hatáskörét? — Derültség.) Itt benne van, itt van kodifikálva. (Derültség.) Majd meg méltóztatik látni, egész különleges dolog, amilyen eddig még nem létezett. (Gaal Gaston: Meskó nem olvasta azt! Fel kell világosítani — Baracs Marcell: A dalai lámának majdnem ugyanaz a hatásköre, mint Bethlennek Magyarországon. — Derültség. — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk a hatáskört!) A magam részéről tehát — mondom — nem látom semmiféle oldalról megtámasztva az adminisztrációnak ilyen módon való beállítását, amint az itt történik, mert itt van a törvényjavaslatnak 115. §-a, amely ezekre az alkalmaztatásokra kiterjeszkedik. A 115. § állapitja meg, hogy azi adminisztráció tagjait a kormányzó ur és a minister nevezi ki. Itt van a törvényjavaslatnak 223. §-a, amely megállapítja, hogy (olvassa): »E törvény életbeléptetésének napjával az Országos Munkásbiztositó Pénztár és helyi szervei, úgyszintén a Ferenc József kereskedelmi kórház. Budapesti Kereskedelmi Betegápoló jEgylet, Magán egyesületi Bctegsegélyző Pénztár minden alkalmazottjának — ideértve a tisztviselő orvosokat — szolgálati viszonya megszűnik, tekintet nélkül arra, hog yszolgálati szabályzat vagy szerződés szerint véglegesítve voltak-e.« A magam rf'széről hasonló eljárásra példát még nem láttam, mert ugyebár, a háború folytán láttunk leépítéseket, tudunk B-listára helyezésekről, de arra, hogy esry meglévő initézménvnek emberei fegyelmi eljárás nélkül szerzett jogukat egyszerre elveszíthetik, példát nem találok. (Homonnay Tivadar: Másnap megerősíttetnek!) Másnap megerősíttetnek? Bocsánatot kérek, én nem tudom, hogy mi fog történni másnap, a képviselő ur sem tudhatja hogy mi történik másnap, senki sem lehet jós és próféta, hogy mi fog történni. Itt van a törvény, a törvény alapján ezt az egész tisztviselői kart el lehet bocsátani, el lehet csapni. Engedelmet kérek, ez a szerzett jogok elméletével nem fér össze és én a magam részéről kijelentem, hogy hasonló eljárásra példát nem tudok. (Dréhr Imre: Csak fegyelmi utón!) Elbocsáthatják őket fegyelmi nélkül is % a szolgálati viszony megszűnik, ezt a törvény mondja ki. Majd később rátérek arra, hogy ugyanez fog történni az orvosokkal is. (Dréhr Imre: Ugy van!) Én nem helyeselhetem ezt az eljárást, nem helyeselhetem azt a rendkivüli hatáskört és jogkört sem, amely itt a kinevezendő elnöknek adatik, mert ennek az állítólagos • psizíeudo'-'öníkiormlányzlati szervnek kerül az élére az elnök. Az Országos Munkásbiztositó Pénztárnak van egy 30 tagból álló önkormányzati szerve, amelynek fele a munkásokból, fele a munkaadókból kerül ki. Ezeknek tetejére állittatik oda az elnök (Dréhr Imre: És az alelnökök!) és az alelnökök. Ezeknek a funkcionáriusoknak vétójoguk van az önkormányzat minden határozatával szemben. Ott beszélhetnek az
