Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-58

2 Az országgyűlés képviselőházának 58. ülése 1927 május 31-én, kedden. beduinokra vonatkozó szabályokat akarja éltebeléptetni a lakásfelszabaditás és a lakbérfelszabaditás terén. Ugy látszik, a kormánynak az a célja, az az intenciója, hogy a magyar emberek épen ugy sátrakban, szabad ég alatt tanyázzanak, mint ahogy szabad ég alatt tanyáznak Afrikában a beduinok. (Propper Sándor: Afrikában legalább meleg van! — Zaj.) Amint.„ez csillámlott ki az egységespárt tegnapi hivatalos szónokának beszédéből a lakásfelszabaditással kapcsolatosan, sajnos, ugyanezt kell megállapítani a kormány más tetteiből is és arra a következtetésre kell jutni, hogy a közjogok, a közszabadságok terén minden vonatkozásban is ugy akar a kormány elbánni a magyar néppel, mint ahogy Afrikában elbánnak, a beduinokkal. A választójog kérdésében is a beduinok választójogát honosította meg a magyar kormány, mert az a választójog, amelyet a kormány törvénybeiktatott és a gyakorlatba átvitt, nem egy kulturnemzetre, hanem csak egy félnomád népre érvényes választójognak tekinthető. (Ugy van! Ugy van a szélsőbaloldalon. — Ellenmondások a jobboldalon.) Ne higyje a t. belügyminister ur azt. amit a költségvetési vita során tartott beszédében itt hangoztatott, hogy a választójog kérdése nyugvópontra jutott és azt nem engedi megbolygatni. Vegye tudomásul a t. belügyminister úr és vegye tudomásul a t. Hiáízi, hogy a választójog kérdése nyugvópontra jutni mindaddig nem fog, amig Magyarországon az általános, egyenlő, községenkénti és titkos választójog törvénybe iktatva nem lesz. (Ugy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Erdélyi Aladár: A nőket kihagyta!) Az csak természetes, hogy az általánosban benne vannak a nők is. Ezt nem kell külön említenem. (Propper Sándor: Az egyenlőben benne van! — Erdélyi Aladár: Külön ki kell emelni a nőket! — Szabó Imre: Külön kiemeljük a nőket! — Zaj.) Mindaddig, amig azt a választójogot amelyet az imént mondottam, Magyarországon törvényesen nem léptetik életbe és mindaddig, amig a kormányzat a választások tisztaságát nem biztositja. ebben az országban a választójog kérdése nyugodt mederbe nem terelődik és állandóan égető problémája lesz a magyar közéletnek. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy mennyire nincsen nyugvóponton ez a kérdés és mennyire nem lehet erre követ hengeríteni, legjobban bizonyítja a most vasárnap a Tàittersallban lefolyt népgyűlés. Ezen a népgyűlésen Budapest munkássága választ adott a belügyminister urnák arra a nyilatkozatára, vájjon nyugvóponton van-e a választójog, vagy sem. Az ott jelenvolt hatalmas dolgozótömeg, Budapest fővárosának hatalmas nagy társadalma mondotta ki a jelszót, hogy nem lesz addig nyugalom ebben az országban, amig a titkos választójog tör vény beiktatása meg nem történik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ne higyje at;, belügyminister ur, hogy a választójog titkosságáért vivott harcot meg fogja bénitani, vagy meg fogja akadályozni azzal, ha ezer vagy kétezer rendőrt állit oda egy ilyen választójogi népgyűlés elé. Ne higyje t. belügyminister ur és a t. Ház, hogy a választójogért vivott harcot el lehet némítani olyan módon, hogy rendőri intézkedésekkel akadályozzák meg, hogy pártunk .egy kiváló tagja. Garami Ernő ugyancsak szót emeljen a választójog érdekében. (Propper Sándor: Éljen Garami!! — Zaj a jobboldalon.) Garami JErnő szózata nem lehet ok arra. hogy valakitől a gyűlésen megvonják a szót, mert hiszen ha valaki érdemel ebben az országban megbecsülést, hálát és tiszteletet ennek az országnak dolgozó lakosságától, feltétlenül Garami Ernő érdemel. (Felkiáltások balközépen: Jöjjön haza!) Azt is kell mondanunk, hogy nincs addig a választójog kérdése nyugvóponton, amig a választások rendszere a mai állapotnak megfelelően történik és nem lehet nyugvóponton a választójog kérdése, amikor odáig mennek, hogy egy megsemmisitett választás után a ministerelnök ur és a belügyminister ur tudomásul veszi a megsemmisítést, ellenben nem történik gondoskodás azoknak a törvénytelenségeknek megtorlásáról, amelyek a választások megsemmisítését eredményezték. (Propper Sándor: Elmennek korteskedni ugyanannak a jelöltnek érdekében! — Erdélyi Aladár: Ahhoz csak joguk van, hogy korteskedjenek! — Propper Sándor: De nem annak a jelöltnek! — Erdélyi Aladár: Miért 1 — Propper Sándor: Mert megbélyegezte a biróság! Bélyeges mandátum! — Halász Móric: Mi az, hogy bélyeges? — Zaj.) Ott van a kecskeméti, a zalaegerszegi választás eredménye, mind megannyi igazolja a törvénytelenségek egész sorozatát, melyet a választások alatt elkövettek. Amikor pedig ezt a közigazgatási biróság, a független magyar biróság Ítéletben állapitotta meg, akkor nem látjuk sehol, hogy a belügyminister ur intézkedéseket tett volna, hogy azok az eljáró közigazgatási tisztviselők, hivatalos faktorok és választást vezető emberek felelősségre vonassanak és a törvény szigorával büntessék őket, aminthogy ellenük feltétlenül el kellene járni. Azt is hallottuk itt az appropriációs vita során, hogy egyes képviselőtársaim nagy szeretettel, nagy ömlengéssel és dicsőitéssel emlékeztek meg a magyar közigazgatásról. Hallottuk ugyancsak Mándy t. képviselőtársam beszédében azt is, hogy sürgeti a közigazgatás újjáalakítását. A közigazgatás újjáalakítása, a közigazgatás reformjára vonatkozó intézkedéseknek azok a módozatai, amelyeket a belügyminister ur a költségvetési vita során tartott beszédében felemlitetts valamint azok a kívánságok, amelyek egységespárti t. képviselőtársaim részéről itt a vitában elhangoztak, nem uj keletűek. Méltóztassék a magyar parlament utolsó 20 évének bármelyik belügy ministeri felszólalását elővenni és megnézni, megállapíthatják ezekből a beszédekből, hogy a 20 évvel ezelőtt elhangzott belügyministeri felszólalások ugyanazokat mondják, amit a napokban mondott el a belügyminister ur: olcsó és jó közigazgatást akar. (Farkas István: És mindig drágább és rosszabb! — Ellenmondások a jobboldalon!) Ezzel szemben azt látjuk, hogy a közigazgatás ez alatt az idő alatt nem lett olcsóbb Magyarországon és még kevésbé állapithatjuk meg azt, hogy jó lett volna. (Ellenmondások a jobboldalon.) Azt kell megállapítanom, —és ezt a közigazgatás bármely terrénumára elmondhatjuk — hogy a létszám az egész vonalon csaknem megduplázott országszerte. (Parkasfalvi Farkas Géza: A közigazgatásnál nem! Talán az egyetlen szolgálat, ahol nem!) Azt kell megállapítanom, hogy azokban a községekben, ahol eddig egy jegyző elvégezte a rábízott feladatot, azt ma mindenütt legalább három-négy jegyző végzi el. (Erdélyi Aladár: Nézze meg Bécset, ahol a szocialisták kormányoznak! — Propper Sándor: Minden járásban legalább három szolgabiró van! — Erdélyi Aladár: Bécs nagyon jó példa, tessék