Képviselőházi napló, 1927. V. kötet • 1927. május 31. - 1927. június 20.

Ülésnapok - 1927-60

••• Àz országgyűlés'képviselőházának 60. foglalkoztak a magánalkalmazottak nyugdíjának kérdésével. El kell ismernünk mindkét képviselőtársamnak nagy érdemét abban a tekintetben, hogy ez a törvényjavaslat ugy oldatott meg, abogy megoldatott, mert végeredményben a helyzet az, hogy az esetek legnagyobb részében a kérdés megoldása jobban történt, mint ahogy az előre várható volt. Azt hiszem, hogy ezt egyöntetűen leszögezhetjük. De ép ugy elismerem azt is, hogy itt vannak esetek, amelyek nem felelnek meg azoknak az intencióknak, amelyeket magunk elé tűztünk. Értem itt a Dunagőzhajózási Társaságot. (Szilágyi Lajos : Kiabáló példa !) A magam részéről kijelentem, hogy érvényt fogok szerezni ezeknek az intencióknak, akár a mai törvény alapján, akár, ha kell, uj rendezés alapján is, de nem tehetjük azt, hogy ennek a társaságnak nyugdíjasait lehetetlen helyzetbe hozzuk. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Strausz igen t. képviselőtársam beszédének másik részében rátért a tisztviselők helyzetének javitására. Evvel a kérdéssel én már bőven foglalkoztam, és majd meglátja az igen t. képviselőtársam, hogy ha egy év múlva fogunk róla vitatkozni — vagy esetleg más pénzügyministerrel fog vitatkozni, nem tudom, milyen lesz a helyzet — (B. Podmaniezky Endre : Önnönmagával!) akkor meg fogja változtatni álláspontját. Kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 4. §. meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa az 5. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. — Olvassa a 6. §-t.) Strausz István ! Strausz István : TV Ház ! Csak egy percre vagyok bátor igénybevenni a t. Ház türelmét. Subtilis szakkérdésről van szó, de a pénzügyminister ur, azt hiszem, természetesnek fogja találni azt az álláspontomat, hogy nem helyeslem a kiküldetési és átköltözési költségek céljaira szolgáló alrovaton megszavazot; hitelnek kikapcsolását az átruházás köréből. A súlypont a kiküldetési költségeken van. Tudomásom van arról, hogy a kormány a helyszíni vizsgálatokat, amelyeket jórészt a számvevőségek teljesítenek, redukálta a minimumra. A számadási vizsgálatok hatályosság szempontjából abszolúte nem bírnak értékkel, ha azok, akik a számadásokat vizsgálják, az intézetekhez, pénztárakhoz, raktárkezelő hivatalokhoz ki nem szállnak a helyszínére és ott minden irányban meg nem nézik, át nem tekintik, hogy milyen az életben a kezelés. Nem kell messze mennem példákért, elég ha rámutatok az egyetemi gazdasági hivatalnál előfordult hallatlan visszaélésekre. De a rendőrségnél is ugyanez okozta a visszaélést : a helyszínen senki sem vizsgálta a kezelést és másutt is tisztán és kizárólag ez okozza a bajt. Ezzel a takarékossággal, amelyet a kormány a kiküldetési költségeknél elér, nagy károkat okozhat és okozott is az államnak. Én hiszem azt, hogy ez csak bennefelejtődött a javaslatban, mert a szanálásról szóló 1924. évi IV. t.-c. alapján mindent le akartak épiteni és leépítették a küldetések lehetőségét is az állam nagy kárára. Azt hiszem, most már elérkezett annak az ideje, hogy ezen a téren a szükitések feloldassanak. Elnök : Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Bud János pénzügy minister : T. Ház! Azelőtt a küldetési díjak tulajdonképen a személyi kiadások közé tartoztak és a személyi és a dologi kiadások között virement-nak nem volt helye. ülése 1927 június 2-án, csütörtökön. 11? Most — egészen helyesen - áttettük ezeket a dologi kiadásokhoz, én azonban azt állítom igen t. képviselőtársammal szemben, hogy ezek az összegek olyan jól vannak megállapítva, hogy generaliter virement-re itt szükség nincs. Nem szűkítettük meg ezeket a kiadásokat, hanem ellenkezőleg, kiküldetési láz jelentkezik az adminisztrációban és inkább ez ellen kell állást foglalnunk. Kérem a szakasz változatlan elfogadását. (He~ lyeslés.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. A szakasz meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. i Fitz Arthur jegyző (olvassa a 7. §-t) : Strausz István! (Felkiáltások jobbfelől: Eláll! Eláll!) Strausz István : Elállók a szótól ! Elnök : Senki sem kíván szólni. A szakasz meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 8. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 8. §-t) : Strausz István ! Strausz István : T. Képviselőház ! Ennél a szakasznál élni kívánok jogommal. Ez a szakasz tulajdonképen az állami zárszámadások egyszerűsítésének örve alatt a zárszámadások alapján gyakorlandó ellenőrzést csorbítja meg. Egy szerves törvény, amelyre az igen t. minister ur utalt indokolásában, az 1880 : LXVI. törvénycikk, amely a legfőbb állami számvevőszék feladatának és kötelességének kiépítéséről szól, részletesen megszabja az állami zárszámadások összetételét. Az Összetételt a fundamentum kiépítésére méltóztassanak érteni. Ha valami lényegtelen dologról volna szó, belenyugodnék ebbe, de én, aki úttörője voltam az egyszerüsitéseknek, tisztviselői pályámon — sok bajom is volt e miatt — abban az időben, amikor nem gondoltak arra, hogy nem dogmák a közigazgatásban a pénztári, könyvelési és utalványozási szabályok, mondom én, aki egyszerűsítéseket sürgettem, nem tudok belenyugodni az ebben a szakaszban foglalt zárszámadási egyszerűsítésekbe. Először is, ha egyszerűsítésről volna szó, ezt a kérdést alkotmányjogilag nem hozhatná ide a pénzügyminister ur, hanem csakis a legfőbb állami számvevőszék elnöke, a ministerelnök utján, külön törvényjavaslat alakjában. Nagyon természetszerű ez, még ha nem is volna tételes törvényben körülírva, hogy a számvevőszék hatásköréhez sem a király, sem a kormány hozzá nem nyúlhat, hogy csak maga az elnök jöhet ide ilyen zárszámadási szerkezeti változtatással a ministerelnök utján. Még ha kényszeríti is a kormány az elnököt, akkor is az elnöknek kell idehoznia. S én nem képzelek el olyan elnököt, aki a kormány ily irányú felhívásának eleget nem tenne. Itt olyan leépítésről van szó, — hogy a testhez hasonlítsam a dolgot, — mintha az ütőér mellett kivágnák a testből a hajszálerecskéket, egy bizonyos testrészben. Az az ember élne, de senyvedne, sorvadna s végre is belehalna ebbe az operációba. Ilyen lesz az ellenőrzés is a tervezett egyszerüsités törvénybeikiatása esetén. A p?nzügyminister ur indokolásában azt mondotta, h°gy a legfőbb állami számvevőszék majd megnézi, megvizsgálja a részleteket és#ha van valami kifogása valahol, ha van valami nehézménye a kormánnyal szemben, akkor majd idejön jelentésével. A számvevőszék az országgyűlés mellett az ügyészséget képviseli. Mi vagyunk a bírák a számadási perben, mi nem adhatunk ki fontos anyagot az ügyésznek, mert akkor nem tudunk ítélni. De mi még a legfőbb állami számvevőség működése felett is Ítélünk, amihez feltétlenül szükségesek a tárcák zárszámadásai. Amig tehát a mai részletezéssel szerkesztik a költségvetést, nem lehet a részletes zárszámadásokat el-