Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-53

Az országgyűlés képviselőházának nagy adóteher, amely különösen közvetett adók formájában sújtja a dolgozó osztályokat, milyen véghetetlen nagy nyomorúságot, szegénységet idézett elő; elfelejtik azt, hogy ez a nyomorúság itt van és a beruházások egyes tételeiben nem látjuk azokat az intézkedéseket, azokat a pénzügyi és gazdasági terveket, amelyek ezt a nagy szegénységet csökkentenék, lohasztanák és egyáltalában ennek -útját vágnák. Rá fogok mutatni néhány ilyen szempontra. Mindenekelőtt azonban rá kell térnem arra, hogy a kormány politikája egy cseppet sem változott (Propper Sándor: Hol van a kormány?) és amikor gazdasági konszolidációról beszélnek, a politikai konszolidációnak még nyomai sincsenek meg. Rá fogo'k mutatni a tényekre és utalok arra, hogy az a választás, amelynek alapján ez a Képviselőház összeült, megbélyegzi ennek a kormányrendszernek minden tényét. (Kun Béla közbeszól. — Zaj.) Költségvetési beszédemben azt mondottam, hogy Magyarország a választás alatt vadászterület volt, ahol a polgárokra vadásztak, lelövöldözték Őket, lelőtték a politikai erkölcsöket és olyan módszerrel hajtották végre a választásokat, amilyen módszerrel nálunk választásokat még nem folytattak le. Erre az volt a válasz, hogy a választások nagyon szépek, gyönyörűek, tiszták voltak és akkorra volt a lelkesedés, hogy csendőrre, rendőrre, pénzre, borra, pálinkára nem volt szükség. Azóta, hogy a ministerek ezt itt a-Házban megáll apitották, kiderült abból a néhány pétiéi óból, amelyet beadtak, ' hogy egyes esetekben a közigazgatási bíróság kényszerítve volt a mandátumot megsemmisiteni vagy pedig az illetők megszaladtak a bíráskodás elől. Itt tények állanak szemben. Az a tény, hogy volt egy választás, amely lefolyt a legnagyobb teririor és erőszak jegyében, amelyet a kormány letagadott és a bíróság utólag megállapította a mandátumokról, hogy erőszakos módon jöttek létre. Az ,ai tény, uolgy Magyarországon igy folytak le az országgyűlési választások, végigvonul az élet egész területén, mert hiszen, ahol a politika erőszakos, ott a közigazgiátás is erőszakos, amely maga után vonja azt, hogy az állam ós a közigazgatás terén ez a gondolat érvényesül. Az a kormányzat, amely erejét terrorral hozza létre, nem nyúlhat hozzá a közélet megtisztitásához olyan erővel, mint az a kormány, amely normális, rendes, titkos szavazás utján kerül Iki győztesként. Ez az oík'a annak, hogy a magyar közélet tele van olyan jelenségekkel, amelyeik csak hébe-hóba fakadnak fel. A kormány ugyanis kénytelen elnézni, 'hogy az ő támogatói keressenek és keresnek is illegitim módon. Tessék csak elképzelni azt az egyetemi botrányt, amelyről a lapok irnaik; a husés szénszállítás! panamát, amelyben olyan emberek is, mint Siegescu, a kormány embere, benne vannak. Lehetséges volna, hogy a kórházak és klinikák részéire szállítsanak ilyen módon húst. ha nem volna kapcsolatuk azzal a nolitikai irányzattal, amely mindent elnéz és fedez annak'' ellenében, hoery a koTimányt vakon, Jmen és minden (kritika nélkül támogatják? (Zaj a jobboldalon.) •'' Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék az ilyen gyanúsításoktól tartózkodni. (Jánossy Gábor: Semmi köze ennek a politikához!) Farkas István: A kapitalista rendben mindig voltak" és lesznek ilyen esetek, de bizonyos, hogy ezek nem lehetségesek, csak ott, ahol a KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. 53. ülése 1927 május 24-én, kedden. 305 politikai rendszer el van hibázva, ahol az egész gépezetnek, állami közigazgatásnak, tanítóságnak, tanároknak, csendőrnek, rendőrnek, bírónak, mindenkinek, aki valamilyen vonatkozásban függ az államtól, feltétlenül támogatnia kell a többségi pártot. Ez, van ma Magyarországon. Ez volt a helyzet a választásoknál. Ha valaki ennek nem engedelmeskedik, az nem érvényesül sem a magánéletben, sem a hivatalokban. Mindenki csak ugy érvényesül, ha politikai szolgálatokat tesz a kormánynak, a többségi pártnak. Ez a melegágya a korrupciónak. Ilyen állapotok virágzanak ma itten. Egy másik jelenség az, hogy a kormányzat nem bírja a kritikát. Az a kormány, amely ilyen módszerrel kormányoz, nem birja és nem. engedi a kritikát. Az a kormány nem csinál nép védelmet, mert mindig a maga érdekeit, a maga rendszerét kénytelen védelmezni, beszél ós vesz ajkára olyan szavakat, mint népvédelem, az integritás gondolata, nagy gondolatokat, nemzeti és hazafias jelszavakat ós ezekből semmit sem valósit meg, sőt mindenkit elver, elidegenit attól, hogy ezt magába fogadja, mert végig elveri, elidegeníti a vidéket, a népességet, a mezőgazdasági és ipari munkásságot. Azt a minimális jogát sem adják meg, amelyet az idegenbe tartozó, innen elszakított magyar munkás élvez. Néhány ilyen tényre akarok rámutatni. Az urak olyan közönségesnek tartják ezt, a belügyminister ur feláll és kijelenti: veszedelemben a haza, meg kell menteni a társadalmat — és ezen a címen el lehet nyomni mindent ós el lehet taposni a legminimálisabb emberi jogokat is. Engedjék meg, hogy rámutassak itt a május 1-ével kapcsolatos dolgokra, tehát az egyesülési és gyülekezési jog egy jelenségére. Május 1-ét a szocialista munkásság az egész világon megünnepli, mint a munka ünnepét. Itt Magyarországon is megünnepelte évtizedeken keresztül. Ez az ünnep nem jelent mást, mint a szolidaritás kifejezéssel tüntetését a nyolcórai munkaidő és becsületes munkásvédelmi törvények érdekében. (Propper Sándor: A Népszövetség programmjáért tüntetnek!) Mondom, évtizedeken keresztül nálunk is megünnepelték. Most, az ellenforradalmi időszak idején kiadott egy rendeletet „a kormány, hogy április 29-étől május 2-ig semminemű összejövetelt nem lehet tartani, a munkásegyesületek még vezetőségi ülést sem tarthatnak ebben az időszakban, mert egyszerűen megszállják a helyiségeket a rendőrök. Megszállják mindenütt, úgyhogy ott összejövetelt tartani nem lehet. Nem tarthatnak tehát rendes adminisztratív vezetőségi ülést sem. Én beadványt intéztem pártom nevében a belügyminister úrhoz, akivel előzetesen beszéltem ós beszéltem az államtitkár úrral is. Mindketten .azt mondták, hogy adjam be Írásban. Beadtam írásban, de választ nem kaptam még máig sem. Ismétlem, egy párt, a szociáldemokrata párt, mint a munkások pártja beadványt intézett a m. kir. belügyministerhez és őezt arra sem érdemesiti, hogy választ adjon rá. Azt kértem ebben a beadványban, hogy ne alkalmazzák a kivételes ^rendelkezéseket ebben az esztendőben és engedjék meg, hogy a munkásak saját szervezeteikben összejöveteleket, gyűléseket vagy ünnepélyeket tarthassanak. Nem kaptam rá választ. Amikor érdeklődtem a beadvány iránt, azt mondták, hogy a minister ur nincs itt és az államtitkár ur sincs itt. Azután megmondták, hogy átadták a beadványt Issekutz őméltóságának. Issekutz őméltóságát nem találtam. Issekutz őméltóságának 45