Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-52
Az országgyűlés képviselőházának következtében Bartos János képviselő ur mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggeszti. Következik a kihágás miatt feljelentelit báró Prónay György országgyűlési képviselő ur mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! B. Prónay György országgyűlési képviselő ellen a nagykátai járás főszolgabirája kihágási eljárást indított, mivel a m. kir. erdőfelügyelőség feljelentése szerint nevezett a tulajdonát képező Tóalmás község határában fekvő, mintegy 8 hold területű, jellegzetes homokon lévő vederdőj ét tuskó stól együtt kiirtotta. Ez a ténykedése az 1879:XXXL te. 47. §-ába ütköző erdőrendészeti kihágás tényálladékát látszik feltüntetni. Épen ezért Pest vármegye tisztifőügyésze nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett kihágás és nevezett képviselő személye között azonban kétséges, mert a nagykátai főszolgabiróságnál ez ügyben kihallgatott teljhatalmú megbízott gazdatiszt kijelentette, hogy a forradalmaik alatt a lakosság által teljesen kipusztított erdőt mint ilyet fentartani nem lehetett s ezért hányatta ki csupáni a fattyuhajtásos tuskókat. De ettől eltekintve is, az ugyancsak kihallgatott illetékes ni. kir. erdőtanácsos a gazdatisztnek az erdő ezen minőségélre tett kijelentését megér ősitette. Különben is a bizottság abban a felfogásban volt, hogy a tulajdonos a véderdő pótlására a. mentelmi jog sérelme nélkül is kötelezhető, zaklatás esetét látja fenforogni s javasolja a t. Képviselőháznak, hogy báró Prónay György mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani 1 ? (Nem!) Ha senki szólani nem kíván, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a javaslatot elfogadni? Igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadja s báró Prónay György mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a kihágás miatt feljelentett Peyer Károly képviselő ur mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! Pest vármegye tiszti főügyésze Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte azért, mert a pilisvörösvári m. kir. csendőrörs megkeresése szerint nevezett 1926 szeptember 9-én Pilisvörösváron az ottani bányamunkásokkal bejelentés és engedély nélkül gyűlést tartott. Á bizottság megállapitotta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett azzal, hogy az ennek alapján képező illetékes közigazgatási hatósági megkeresés hiányzik, az összefüggés a vélelmezett kihágás és nevezett képviselő személye között kétséges, mert nevezett képviselő már az eljáró csendőrőrjáratnak kijelentette, hogy nem népgyűlést tartottak, hanem a munkások tagsági díjának leszállításáról tárgyaltak, ennek ellenkezőjét pedig a csendőrség nem állapította meg, zaklatás esetét látja fenforogni s javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kivan valaki (szólniíj (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a, vitát és a tanácskossast befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. 52. ülése 1927 május 23-án, hétfőn. 273 Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta s Peyer Károly képviselő ur mentelmi jogátrf ebben az ügyben nem függesztette fel. Következik Esztergályos János képviselő ur mentelmi ügyének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó! Nánássy Andor előadó: T. Képviselőház! Esztergályos János országgyűlési képviselő 1924 március 23-án Szolnokon a Munkásotthonban tartott népgyűlésen azt a kijelentést tette, hogy »a kormány 1919. év óta nem tesz egyebet, mint gyilkosokkal ölelkezik.« Ez a kijelentése a m. kir. kormány sérelmére elkövetett s az 1914. évi LXI. tcikk 1. §-ába ütköző, 3. szakasza szerint minősülő s a 8. 1 értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének ismérveit látszik feltüntetni. Az eljárás megindítására a m. kir. kormány a felhatalmazást megadta, igy a bíróság ellene a fenti kijelentések miatt eljárást indított. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának 1925 május 25-én tartott ülésében hozott javaslata alapján nevezett képviselő mentelmi joga már akkor felfüggesztetett, de mielőtt az. ügyben a bíróság jogerős Ítéletet hozhatott volna, a nemzetgyűlés feloszlatása s nevezettnek újból képviselővé választása folytán szükségessé vált nevezett mentelmi jogának újbóli felfüggesztése. A mentelmi bizottság megállapította, hogy & megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, a bűncselekmény s nevezett képviselő személye között az összefüggés nem vitás, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a javaslatot elfogadta s ' Esztergályos János képviselőtársunk mentelmi jogát ebből az ügyből kifolyólag felfüggesztette. Következik felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Szabó Imre képviselő ur mentelmi ügye. Az előadó urat illeti a szó! Nánássy Andor előadó: T. Házi A Népszava politikai napilap 1926 március 14-iki számában »Magyar március« felirat alatt közzétett cikk tartalma az 1914. évi LXI. tcikk 1. §-ába ütköző, 3. §-a szerint minősülő, 9. §-a értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő, a győri m. kir. rendőrkapitányság sérelmére sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni, miért is a megkapott felhatalmazás alapján a biróság nevezett képviselő ellen, mint felelős szerkesztő ellen eljárást indított s épen ezért a budapesti kir. főügyészség nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjére nézve Szabó Imre országgyűlési képviselő, felelős szerkesztő nem nyilatkozott. A bizottság megállapitotta, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett személye között kétséges, egyrészt azért, mert a megkereső hatóság nem jelölte meg a cikknek a bűncselekményt képező részleteit, a 4C*
