Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-50

224 Az országgyűlés képviselőházának 5 A könyvtári bizottság- a könyvtár jelenlegi állapotát megvizsgálta és van szerencsém az 1925. évi gyarapodásról, a könyvtár forgalmáról és számadásáról szóló jelentést beterjeszteni. E szerint a könyvtár négy forrásból gyarapította állományát: először a külföldi parlamentekkel fennálló csereviszony, másodszor; ajándékok, harmadszor annak révén, hogy az 1922: XX. te. alapján a kiadóknak bizonyos kötelespéldányokat be kell szolgáltatniuk és végül a rendelkezésre álló összeg keretén belül vétel utján is igyekezett a könyvtár állományát gyarapítani. A parlamentekkel fennálló csereviszonybol kifolyólag 414 kötettel gyarapodott a könyvtár, ajándékok utján 69 mű szaporulat áll fenn, vétel utján 342 kötet, amely elég alacsony szám, különösen a békebeli gyarapodás számadatához képest, amikor is tudvalevőleg valami 26 ezer aranykorona állott rendelkezésre a könyvtár gyarapítására. Ebben az évben bizony csak 10.880 pengő az, amit a könyvtári bizottság könyvek beszerzésére előirányozhatott és 2200 pengő fordítható a könyvek bekötésére. Ez mindenesetre 50%-át sem éri el a békebeli dotációnak s épen ezért a könyvtári bizottság kifejezte azt az óhaját, hogy ez az összeg a gazdasági bizottság utján lehetőleg emeltessék, (Huszár Károly: Helyes!) sőt, ha mód lenne reá., a beruházási összegek terhére is valamelyes összeg rendelkezésre lenne bocsátandó. A könyvtár forgalmáról a következő számadatok nyújtanak képet a mélyen t. Képviselőháznak. A képviselők közül 161-en vették igénybe a könyvtárt és pedig 1006 művet forgattak itt bent a könyvtár helyiségeiben és 1276-ot kölcsönözitek ki. A helyben használt művek száma 13.501, az összes forgalom, tehát 21528 kötetet tesz ki. Igen érdekes a könyvtár használatának irányáról szóló jelemtéis; amennyiben ez a kis statisztika világosan mutatja, hogy a könyvtárt valóban törvényhozók és pedig elsősorban a törvényhozás munkájához ós nem tisztán szórakozás céljából használták, amennyiben! a szépirodalmi és történelmi műveknek csak kis hányadát teszik ki, legnagyobb részben törvények, rendeletek, döntvények tára és a közjogi, közigazgatási és pénzügy tani szakokhoz tartoztak a használt könyvek, ami azt mutatja, hogy eminenter törvényhozási célra használták a képviselők a könyvtárat. így elsőrendűen megfelel a könyvtár a maga rendeltetésének. Ami a könyvtár számadását illeti, mint már jeleztem, ez meglehetősen szűk keretek között mozgott. 1925-ben mindössze 103 milliót tett ki az az összeg, amelynek terhére a beszerzéseket, valamint a könyvek bekötését is eszközölték. Tekintettel

1 azonban arra, hogy a törvényhozás áttért a költségvetési évre és a könyvtár jelentései sem a naptári év szerint igazodnak, épen azért egy kimutatás van itt az 1925/26. évi költségvetési évben mutatkozó könyvtárszaporulatról, forgalomról és számadásokról is. Ez a kimutatás 1925/26-ról 173,015.168 koronát tett ki, amely csak sízámszerüleg ós látszatra nagyobb annál, amelyet az 1925. évi kimutatás feltüntet, lényegében azonban csak az adott költségvetési keretek között mozog. Midőn

1 abbeli reményemet fejiezem ki, hogy a könyvtári bizottság intenciójának megfelelelően is a könyvtár tényleg komolyabb dotációhoz jut, s hogy ezt a rendkívül nagy értéket képviselő kinosünket — mert hiszen körülbelül 100.000 darab modern, munkáról, műről, K ülése 1927 május 19-én, csütörtökön. kötetről van itt szó — a kor színvonalán fogjuk tarthatni, kérem a t. Képviselőházat, hogy ezt a jelentést tudomásul venni méltóztassék. Elnök: Kivan valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitoni. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, móltóatatnak-e a könyvtári bizottságnak az 1925. évről szóló jelentését tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a könyvtári bizottságnak az 1925. évről szóló jelentését tudomásul veszi. Következik a számvizsg'áló-bizottság jelentésének tárgyalása a nemzetgyűlésnek az 1924/25. és az 1925/26. költségvetési évről, vala

; mint az 1926. évi július hó 1-től december hó végéig terjedő időről vezetett számadásainak megvizsgálása tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Kiss István előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém a múlt nemzetgyűlés számvizsgáló bizottsága által beterjesztett jelentést a következőkben ismertetni. (Olvassa): »A bizottság a képviselőház 1927. évi február hó lén tartott ülésében hozott határozatának megfelelően foglalkozván a múlt nemzetgyűlés számvizsgálóbizottságának jelentésével, mely kifejtett működéséről, legutóbbi vizsgálatának eredményéről és munkájának befejeztéről számolt be, — tekintve, hogy a jelentés további érdemi elintézést nem tesz, a beterjesztett jelentés tudomásulvételét s egyben a nemzetgyűlés volt elnökeinek az 1924. évi július hó 1-től 1926. évi december 31-éig terjedő időre a számadási felmentvények megadását javasolja. Elnök: Kivan valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a számvizsgáló-bizottság javaslata alapján a múlt nemzetgyűlés számvizsgáló-bizottságának jelentését tudomásul venni s egyben a nemzetgyűlés volt elnökeinek az 1924. évi július hó 1-től 1926. évi december hó 31-éig terjedő időre a számadási felmentvényeket megadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a múlt nemzetgyűlés számvizsgáló-bizottságának jelentését tudomásul veszi s a nemzetgyűlés volt elnökeinek az 1924. évi július hó 1-től 1926. évi december hó 31-éig terjedő időre a számadási felmentvényeket megadja. Következik a gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a képviselőházi adminisztratív személyzetének a felsőház, működésével kapcsolatosan szükségessé vált kiegészitése, valamint az, ezzel járó kiadások és egyéb előre nem látott dologi szükségletek költségei tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Urbanics Kálmán előadó: T. Képviselőház! A gazdasági bizottságnak tárgyalásra kitűzött jelentése két részből áll, amelyek egyike az országgyűlési tisztviselők ós egyéb alkalmazottak létszámának ujabb megállapitását tartalmazza. Az országgyűlési tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszáma az 1917/18. évi költségvetésben megállapított státussal szemben a szanálási időszak alatt ós az azt megelőző időkben őszesen 89 fővel apasztatott. Ebből 38 fő a tisztviselőkre és tisztviselői munkakört ellátó egyéb alkalmazottakra, 53 fő pedisr az altisztek éj& egyéb személyzet létszámára esik. A létszámiíák ily nagymérvű apasztása után a mostani; személyzet már az elmúlt második nemzetgyűlés ideje alatt is a legnagyobb erőfeszítéssel volt képes munkakörét elátni. A szolgálat ellátása-