Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-49

214 Az országgyűlés képviselőházának szükségessé vált kiegészítése, valamint az ezzel kapcsolatos kiadások és egyéb, előre nem látott dologi szükségletek költségei tárgyában a képviselőház gazdasági bizottságának jelentése. 4. Az Olaszországgal 1927. évi április hó 5. napján Kómában kötött barátsági, békéltető eljárási és választott birósági szerződés becikkelyezéséről a külügyminister törvényjavaslata. 5. Egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről a külügyminister törvényjavaslata. 6. A Franciaországgal 1925. évi október hó 13-án kötött és az 1926 évi V. tc-be iktatott kereskedelmi egyezményhez 1926. évi december hó 18-án kötött pótegyezmény becikkelyezéséről a külügyminister törvényjavaslata. 7. A Nagybritannia és Írország Egyesült Királysággal 1926. évi július hó 23-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés becikkelyezéséről a külügyminister törvényjavaslata. 8. A Törökországgal 1926. évi december hó 20-án Angorában kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről a külügyminister törvényjavaslata. 9. A Törökországgal -1926. évi december hó 20-án Angorában kötött letelepedési egyezmény becikkelyezéséről a külügyminister törvényjavaslata. 10. A Szerb-Horvát-Sziovén királysággal 1926. évi július hó 24-én kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről a külügyminister tö vény javaslata. 11. A Szerb-Horvát-Szlovén királysággal 1926. évi július hó 24-én egyes közlekedési kérdések rendezése, valamint a határ jelzések tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről a külügyminister törvényjavaslata. 12. A közlekedés és átmenet szabadsága tárgyában Barcelonában 1921-ben tartott általános értekezleten megállapított egyes okmányok becikkelyezéséről a kereskedelemügyi minister javaslata. 13. A Spilzbergák tárgyában Parisban. 1920. évi február hó 19. napján kelt szerződés becikkelyezéséről a külügyminister törvényjavaslata. 14. Az öregség és rokkantság esetére való biztosítás megvalósításához szükséges statisztikai adatgyűjtés tárgyában a kereskedelemügyi minister jelentése. Végül a bizottság 87—107. és 113—129. számig terjedő jelentéseinek tárgyalása. A napirendhez Pakots József képviselő ur kért szót. Pakots József: T. Képviselőház! Napok óta egy förtelmes panamabotránynak piszkos hullámai csapkodnak az egekig. A huspanama, amely riasztja és borzaszt ja az emberi képzeletet, föltárul a maga undorító részleteivel az újságok hasábjain. Tudomásul kell vennünk, hogy az egyetemi klinikákon a betegeknek romlott húst szállítottak, egyes megátalkodott, gonoszlelkü emberek a leggaládabb módon visszaéltek az emberi egészség rovására, és az újságok kiteregetvén ezt a botrányt, az olvasó borzadva nézi, hogy milyen posvány nyílt meg előtte. Az országgyűlés hallgatagon tűri ezt a szceneriát, anélkül, hogy beleszólna a közéleti korrupciónak ebbe a szörnyű és kétségbeejtő kakofóniájába, ahonnan olyan hangok hallatszanak, amelyek jogos aggodalmat keltenek abban az irányban, mintha egy jóindulatú eltussolási folyamat indult volna meg, (Zaj.) Mélyen t. Képviselőház! Meg vagyok győződve arról, hogy nem lehet Magyarországon éplelkű, épérzékü ember, aki utálattal ne fordulna el épen ezen speciális botránytól, panamától, ahol szerencsétlen beteg áldozatoknak a halálbaküldése jelenti a botrány lényegét. Ettől eltekintve .azonban általában az egész magyar közéletet most ° 49. ülése 1927 május 18-án, szerdán. ilyen hirek riasztják. Különböző botrány- és panamahirekről beszélnek s most már legújabban belekerült a köztudatba a szénszállitási panama botránya is. Előkelő nevek jönnek forgalomba, máról-holnapra eltűnnek s ujra felbukkannak, ugy hogy az ember szeretné tisztázni ezt a helyzetet és szeretné, ha a m. kir. kormányzat ebből a sok botrányból és panamából kiindulva megindítana egy tisztító hadjáratot. Hosszú időn keresztül, amióta a magyar közélet annyira fel van forgatva, minden esztendőnek megvolt a maga különleges botránya, azonban most már eljutottunk a konszolidációnak bizonyos fokáig és most már módja volna a kormánynak, hogy az állami erkölcs nevében, de a tisztesség és a presztízs érdekében is megindítsa a purifikáló eljárást a legszigorúbb retorzióval élve kivétel nélkül mindenkivel szemben, bárki legyen is kompromittálva. T. Képviselőház! A közéleti korrupció tűrése jelenti egy nagy társadalmi közvélemény hitének a megrendülését is. Méltóztassanak elképzelni azt a szegény, szenvedő, gazdaságilag megroppant társadalmat, amikor azt látja és azt olvassa, hogy bizonyos előkelő állású urak ilyen kinos ügyekbe keverednek és elmúlik az egész ügy, bizonyos retortákon, szűrőkön keresztül lassan elposványodik és végül az igazságszolgáltatás nem éri utol a nagy bűnöst, csak a kisemberek kerülnek az igazságszolgáltatás kezére. (Propper Sándor : Majd becsukják a tanukat megint t) Tehát igazán nagyon indokoltnak tartom azt, hogyha a képviselőház foglalkozik ezekkel a panamaügyekkel. A múlt napokban a kormánypárt, a többségi párt részéről merült fel az az ötlet, hogy talán zárt ülés keretében teregettessenek ki ezek az ügyek, hogy beszéljük meg egymásközött, milyen remédiummal lehetne élni a közélet megtisztítása érdekében ezen bajokkal szemben. Dabasi-1i alász Móric igen t képviselőtársam vetette fel az ideát akkor a többségi párt részéről. Mások — igen sokan — azt mondták, hogy nem kell ebben az ügyben zárt ülést tartani, hanem nyilt ülésen tárgyaljuk ezt le és hívjuk fel a kormány elnökét arra, hogy ő tegyen nyilatkozatot a továbbiakra nézve, hogy miként akarja ezt a posványt kiirtani. Ne méltóztassék azt hinni, igen t. ministerelnök ur, hogy ezek bagatellizálható ügyek. Nem tehet róla a ministerelnök ur és nem tehet jóla sok ember, aki vezető pozícióban van, hogy hitvány alakok és ilyen korrumpálható egyedek vannak egy nagy társadalmi közületben, azonban, ha látják az erélyt és azt a határozott tendenciát, hogy itt mindenféle subaalatti apró üzérkedéseknek az útját szegik, ha látják, hogy a bűnöst utoléri a büntetés : akkor nem fognak ezek megismétlődni (Igaz! Ugy van! jobb felől.) és akkor meg lehet teremteni azt a közéleti tisztességet, amelyre mindenki vágyódik, mert az állam alapja az erkölcs és anélkül összedűl minden. (Ugy van!) Épen ezen magasabb etikai szempontokra való tekintettel, felhívom az igen t. kormányelnök ur figyelmét, hogy ezen ügyből: a huspanama botrányából kifolyólag — ami ugy látszik igen széles területre ágazik szét, — indítsa meg a legkíméletlenebb eljárást és minden irányban utasítsa hatósági közegeit. Egyidejűleg az igazságügyminister urat is felszólítom arra, hogy a legszigorúbb eljárással valamennyi részletét nyomoztassa ki és derítéssé fel ennek a szörnyű panamának, mert végre tiszta levegőt kell bevinni a magyar közéletbe. Van egy régi magyar közmondás, amely szerint a békáktól nem lehet azt várni, hogy programmjukba vegyék a mocsarak kiszárítását. A magyar közéletben igen sok ilyen veszedelmes élősdi parazita van, akik a maguk vagyonszerzési