Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-49

•Az országgyűlés képviselőházának < igen t. pénzügy mini ster ur is olyan arcot mutatott erre, amiből én azt következtettem, (Zaj és felkiáltások a középen: Hangosakban!) hogy igazságtalannak tartja az én vádamat, amikor azt mondom, hogy a pénzügyi politika antiszociális. Felszólalásomnak ez az egyedüli oka. A házadónál ugyanis az előttünk fekvő törvényjavaslat szerint 14,776.000 pengővel több van előirányozva, mint az elmúlt esztendőben, a pénzügyminister ur indokolása szerint a házbérek bekövetkezendő emelkedésére. Szórólszóra ez áll az indokolásban. Hát ha van valami, ami antiszociális, amire joggal azt lehet mondani, hogy a nép baja, panasza iránt érzéketlenséget bizonyít, ez az egyetlen mondata az igen t. minister urnák, az, midőn a jövő esztendőre sokkal többet ír elő házbéradó címén, mint az elmúlt esztendőbén. Mélyen t. Képviselőház! Nem fejtörő, nem talány az, hogy miért nevezem én ezt antiszociálisnak. Ezt tudja az igen t. pénzügyminister ur is, tudnia kell, hogy ezt a többletet, ezt a 14,776.000 pengőt nem a háztulajdonos urak zsebéből fogja majd kivenni, hanem azoknak a szerencsétlen lakóknak zsebéből, akik egyébiránt a közeljövőben, ha a kormányzat rátér a lakások felszabadítására, más vonatkozásban is ki lesznek szolgáltatva a fővárosi és vidéki háztulajdonosok dühének. Ha tehát a pénzügyminister ur az antiszociális vádat niagáról el akarná hárítani, elsősorban kötelessége volna a lakók védelmére intézkedéseket tenni, kötelessége lett volna ja pénzügyminister urnák ezen a téren ellenkezőt produkálni, mint amit produkál, kötelessége lett volna kevesebb házadót előirányozni, hogy a budapesti háztulajdonosoknak ne legyen okuk és módjuk arra, hogy a ma is agyonzsarolt, agyonsanyargatott budapesti lakókat azon a címen, hogy a pénzügyminister ur' felemelte a házadét, hatványozottább mértékben sújtsák a lakások bérének felemelésével: Nekem csupán az volt a célom, hogy bemutassam az ország nyilvánossága előtt, hogy mikor mi a pénzügyminister urat és a pénzügyminister ur által képviselt pénzügyi politikát antiszociálisnak minősítjük, ez a véleményünk a minister úrral szemben helytáll. Elnök: Szólásra következik'? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki! Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A minister ur kivan nyilatkozni. Bud János pénzügyminister: T. Képviselőház! A magam részéről annak idején, amikor az adócsökkentési javaslatot tárgyaltuk, elég alaposan megindokoltam, hogy miért és menynyiben van itt adóleszállitás. Az egész egyszerű matematikai kérdés, amelyet kiforgatni a legjobb akarattal sem lehet és vállalom nagyon szívesen ezzel szemben, ha antiszociális magatartással is vádolnak. (Esztergályos János: Csak váljék közönséges lakóvá a minister ur!) Amikor a házhaszonrészesedést eltöröltem, akkor nem hallottam egy szót sem arról, hogy ez szociális intézkedés, pedig az urak is el kell, hogy ismerjék, hogy szociális intézkedés volt. Igen t. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy a házbér most fokozatosan emelkedik negyedévről-hegyedévre vagy hosszabb időközökben, tehát kétségtelen, hogy fokozottabb házbérjövedelemmel állunk szemben. Itt csak egy ténykérdés van: mi kedvezőbb, 24 vagy 20%-os kamat kulccsal adózni ebből? Én azt hiszem, hogy mindig kedvezőbb, ha 20%-os a '. ülése 1927 május 18-án, szerdán. 199 kulcs. Ha azt hiszi i. képviselőtársam, hogy nem így van. próbáljon benyújtani egy határozati javaslatot, amelyben azt kívánja, hogy maradjon minden a régiben. Kíváncsi vagyok, hogy ugy a háztulajdonosok, mint a lakók mennyire fognak örülni az ön határozati javaslatának. Ezeket kívántam megjegyezni. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatik-e a 8. cím 2. rovatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a rovatot elfogadta. Következik a 3. rovat. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): >3. rovat. Társulati adó: 12,760.000 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »4. rovat. Jövedelem- és vágyonadó: 58,000.000 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): >5. rovat. Vegyes bevételek: 465.600 pengő,« Elnök: Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »9. cím. Forgalmiadók és illetékek. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Személyi járandóságok: 518.820 pengŐ.« Neubauer Ferenc: T. Ház! Én a pénzügyminister urnák a forgalmiadó kivetése ós beszedése körül mutatkozó anomáliákra kívánom nagybecsű figyelmét röviden felhívni. Az első dolog az országos vásárok alkalmával történő forgalmiadó-ellenőrzés és kivetés dolga. Már magában az, hogy egy-egy nagyobb forgalmú országos vásárra olyan nagyszámú pénzügyi közeg száll ki, hogy az feltűnésit kelt már a vasúti állomáson, ahol kiszállnak, közeledvén működésük terére, visszatetszést kelt a közönségben és azt a meggyőződést kelti, hogy ezek a kiküldetések tulaidonkétpen ilyen nagy szóimmal olyan óriási költséggel kell hogy járjanak, hogy maga ezt a vásári forgalmiadó kivetés és ennek ilyen módon való ellenőrzése, effektív jövedelmet nem jelenthet a kincstár szamaira. A 9. cím 2. rovatának harmadik alrovatából azt látom, hogy a pénzügyminister ur a jövő esztendőre redukálja is ezeket a kiküldetési! költségeket. Nem tudom azonban, hogy ez a rendszer ilyen redukált kiküldetési költségek mellett fenn volna-e tartható. De szerény véleményem szerint is azok a zaklatások, amelyekkel ezek a kivetési eljárások az országos vásár alkalmával a közönségre járnak, tekintettel a nagy költségekre, semmi esetre sem jelenthettnek tevőleges bevételt, vagy jövedelmet a kincstár számára. Ezzel szemben olyan eszközökketl végzik egyes esetekben ezt a kivetés, amelyeket nem lehet helyeseknek tekinteni. Tudomásom van esetekről, amidőn a kivető közegek az országos vásáron megjelenő termelőket akik nem az állatforgalmiadó, hanem más általános forgalmiadó alá esnek, (Esztergályos János: Ugy van, kisiparosokat, kiskereskedőket! Helyes!) felkeresik és megkérdezik tőlük, hogy menynyiért hajlandók eladni eizt vagy azt a tárgyat. Amikor azután az illető termelő egy árat közöl velük, amely ár tulaj donképen az országos vásárok adásvételi technikájának lebonyolítási módja szerint távol áll attól a tényleges ártól, amelynek alapján esetleg értékesíti áruját á termelő, mégis igy felveszik a tényállást ós annak megfelelően követelik tőle, hogy az annak az árnak, helyesebben árajánlatnak, illetőleg követelésnek megfeletlő forgalmiadót fizesse meg. Azt hiszem, hogy a t. képviselő.