Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-48

170 Az országgyűlés képviselőházam képviselt, mint a másik telek, amelyen nem állott ház. Épen ezétrt már többizben is sürgettem, hogy azi Igazságügy ministeriuml a vázrajzok elkészítését a pénzügyminister úrral egyetértőleg szabályozza. Kendeljék el, hogy legalább nagyobb birtokmegoszlásoknál — ha a legkisebbeknél nem is lehetséges — a vázrajzok készítője irja alá vagy lássa el kézjegyzével a vázrajzokat s ezzel felelősséget is vállaljon a később esetleg beálló jogi következményekért. Ez takarékossági szempontból is kívánatos lenne, mert igen gyakran oly helytelen és rossz vázrajzok érkeznek be a felügyelőségekhez és a telekkönyvi hivatalhoz, hogy azok alapján a legjobb akarat mellett sem lehet a birtokmegoszlást keresztülvezetni, úgyhogy nyilvántartó tisztviselőt kell kiküldeni a helyszínére, aki ott kénytelen a munkát elvégezni, napidíjakat stb. számithat fel, ami mind költséget jelent az államháztartásra. Ha ellenben a vázrajz helyes elkészítését köteiezőleg ren^ délnek el, akikor az állam minidezektői a kiadásoktól mentesülne. Még egy dologra akarom felhívni a t. Ház figyelmét, tudniillik arra, hogy Magyarországon még körülbelül 1,400.000 katasztrális hold terület egyáltalán nincs felmérve. Ekkora területen még nincsenek telekkönyvi betétek, csak telekjegyzőkönyvek. A telekjegyzőkönyvek pedig a Mária Terézia idejében kiadott császári pátens alapján készültek; azt lehet mondani: ezek szabad kézzel készült térképek és műszaki munkálatok. Műszaki szempontból természetesen ezek a munkálatok abszolúte értéktelenek, teljesen hasznavehetetlenek. Már ezért is szükség lenne tehát arra, hogy ezeknek a területeknek mielőbbi felmérését szorgalmazzuk és keresztülvigyük. De nemcsak a telekkönyv szempontjából szükséges a felmérés, hanem szükséges más műszaki munkálatok keresztülvitele szempontjából is, például útépítési, vizleesapolási, ármentesitési munkálatoknál, szóval minden műszaki munkálatnak alapja lehet egy jó felmérés. Jó felmérés esetén a tervek is sokkal olcsóbban készíthetők el. A gazdának ma már feltétlenül szüksége van. üzemtervekre, a régi hasznavehetetlen műszaki munkálatokat azonban erre a célra nem lehet felhasználni. Példát is tudok felhozni erre vonatkozólag. Somogy megyében egy földbirtokos kibérelt egy nagyobb területet; magában a bérleti szerződésben sem volt precízen megállapítva a birtok holdmennyisége, hanem csak ugy, hogy körülbelül ennyi és ennyi lehet, s ez után kellett a bért fizetni. Mikor azután ezt a birtokot felmérték, akkor kisült, hogy 500 holddal nagyobb terület volt a bérleti szerződésbe beállítva, mint amekkora tényleg az a birtok. Az illető bérlőnek tehát 500 holddal nagyobb terület után kellett volna bérösszeget fizetnie. Látjuk ebből, hogy a felmérésre gazdasági szempontból is feltétlenül szükség van. Épen ezért arra kérem az igen t. pénzügyminister urat, tegye lehetővé azt, hogy a magánmérnöki kar ebbe a munkába minél intenzivebben bekapcsoltassák, hogy necsak az állami szervek végezzék ezt a feladatot, hanem állami felügyelet alatt a magánmérnöki kar is végezhessen felméréseket. Ez egy fillér költségtöbbletlet sem jelent. Nem terheljük meg az állami budgetet többletkiadással, mert a magánmérnöki kar épugy, mint a felmérési tisztviselői kar ezt az összeget az illető községek budgetjébe állithatja be. Itt ujolag az a helyzet áll elő, — "ami, sajnos, 48. ülése 1927 május 17~én, kedden. többizben megtörtént, — hogy a különböző minister iumok egymás hatáskörébe belenyúlnak és egyik a másik jó intenciójának keresztülvitelét megakadályozza. A pénzügyminister ur megértve e feladat fontosságiát, el is határozta, hogy a magánmérnöki kart belekapcsolja a részletes felmérésekbe. Több helyen már szerződést is kötöttek magánmérnökök birtokosokkal és községekkel is. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy a belügy minister ur beleszólt és egyszerűen azt mondotta: nem helyes a dolog, és nem hagyta jóvá a községekkel kötött szerződéseket azt mondván, hogy itt a mérnökkel nem a község áll szemben, hanem az egyes birtokosok, mert az egyes birtokosok érdeke az, hogy a telekkönyvi munkálatokra megfelelő műszaki alapokat teremtsenek maguknak éVigy. nekik egyenként kell a mérnökkel szerződést kötniök. Ez elméletileg, jogászi szemüvegen keresztül nézve, talán megállja a helyét, azonban a gyakorlati életben teljesen keresztülvihetetlen az, hogy a mérnök minden egyes birtokossal külön-külön kössön szerződést, minden birtokostól külön követelje a felmérési és egyéb költségeket. Ezért arra kérem a pénzügyminister urat, igyekezzék megértetni a belügyminister úrral ezt a lehetetlen helyzetet és oldjuk meg végre valahára ezt a kérdést, mert — amint emiitettem — hitelpolitikai szempontból ez feltétlenül szükséges. Hiszen a telekkönyv az alapja a jelzáloghitelnek, nálunk pedig a jelzáloghitel típusa a legerősebb az összes hiteltípusok között. Az országnak elsőrangú érdeke tehát, hogy ilyen aprólékos dolog miatt nagyobb dolgot ne akadályozzanak meg. Tekintettel arra, hogy az általános vitánál úgyis foglalkoztam a pénzügyi kormányzat adópolitikájával, ott sürgettem különböző reformokat — most nem akarok ezekre kitérni — csak rövidén annyit akarok kijelenteni, hogy ismerem a pénzügyi kormány intencióját, tudom, hogy intenziven foglalkozik azokkal a kérdésekkel, melyek a közgazdasági életet foglalkoztatják, tudom, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket talán ellenzéki oldalról is több ízben sürgettek — és mi magunk is különböző helyeken már megsürgettünk — igyekszik minél előbb tető alá hozni, épen ezért a kormány iránt bizalommal viseltetem és a költségvetést elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Esztergályos János! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröltetik. ! ! ! • Következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T Ház! Kérem a Ház tanácskozóképességének megállapítását. Elnök: Minthogy a Ház szemmelláthatólag nem tanácskozóképes, az; ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! A magyar társadalomnak egészen

1 példátlan közömbössége mellett megyünk a lakások felszabadítása, a felmondás és a lakbérek felszabadítása felé. Igen sokszor rosszi és hálátlan! szerep a