Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-48

r Áz országgyűlés képviselőházának ságok többlete a következőképen oszlik meg az egyes illetmények között. A lakáspénzek emelkedése 12 millió, a családi pótlékok emel­kedése 15.041 pengő, a havi pótlékok emelke­dése 6698 pengő, a közlekedési segélyek emel­kedése 15.217 pengő, az egyéb pótlékok emel­kedése 729.696 pengő, a tiszteletdíjak emelke­dése 18.326 pengő, az egyéb nem rendszeres já­randóságok emelkedése 5753 pengő, a jutalmak és segélyek emelkedése 1524 pengő. így summa summárum az emelkedés 2,005.439 pengőt tett ki. Ezzel szemben a havidíjak, valamint havi­bérek költségei 353.847 pengővel, a bérek ösz­szege 186.749 pengővel, a jutalékok összege 747 pengővel kevesebb. Ezek az illetmények össze­sen 541.345 pengőt tesznek ki. Ha most ezt le­vonjuk az előbb emiitett emelkedésből, a 2,005.439 pengőből, akkor azt az összeget kap­juk, amelyet előbb voltam bátor említeni, mint a személyi járandóságok többletét: az 1,464.096 pengőt. Lényegesebb emelkedés a lakáspénzeknél ós az egyéb pótlékoknál mutatkozik. A lakás­pénzek emelkedése összefüggésben van az ál­talános lakbér emelkedéssel. Az egyéb pótlékok emelkedése pedig tulaj donképen csak látszóla­gos, mert a vámőrségi személyzetnek 730.569 pengő pótléka eddig a személyi járandóságok megtakarításából volt fedezve, most pedig ez rendes helyére az egyéb pótlékokhoz került. A családi pótlékok és havi pótlékok, vala­mint a közlekedési segélyek emelkedése össze­függésben áll az arra igényjogosultak számá­nak megnövekedésével. iJö fizetések és bérek összegének előbb már általam emiitett csökke­nése az állami tisztviselők és egyéb alkalma­zottak illetmény- ós státusrendezésére vonat­kozó 1925. évi 7000-es ministerelnöki rendelet teljes végrehajtásának a következménye. Ennek a rendezésnek tulajdonithatjuk, hogy az 1927/28. évi költségvetésben már sem átmeneti állományba, sem rendelkezési állományba he­lyezett tisztviselő egyáltalában nincs. A végre­hajtott státusrendezés során a B. fizetési osz­tályba sorozott tisztviselők létszáma is most már lassankint apadóban van és reméljük, hogy egy-két esztendő keretén belül azt a stá­tust fogjuk elérni, amely az általam már előbb emiitett 7000 számú ministerelnöki rendeletben már mint végleges státus van megállapítva. Személyi járandóságok előirányzatával kapcsolatban meg kell emlékeznem a pénzügyi tárca; tisztviselőinek mostani létszámáról is. A pénzügyi tisztviselők létszáma 217 fővel, a ke­zelő és díjnokok létszáma 19 fővel, a nem rend­szeres alkalmazottak létszáma 4 fővel, az altisz­tek és szolgák létszáma pedig 49 fővel csök­kent. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az utóbbi időben ^az altisztekre nézve elhatáro­zott státusrendezés, amelyre vonatkozó törvé­nyes intézkedés az appropriációs törvényben fog megjeenni. már, az 1827/28. évi költségve­tésbein' érvényre van juttatva, annak végleges keresztülviteléhez azonban még egy-két esz­tendő szükséges. T. Ház! Emelkedett ellenben a dohánygyá­raknál alkalmazott állandó munkások létszáma éspedig 4600-ról 5297-r©, vagyis 697-tel. Ez Ösz­szefüggésben áll a szegedi és erzsébetvárosi dohánygyárak működésének megindításával. Nézetem szerint ez kettős irányú örvendetes jelenséiffnek mondható, elgyréstzit, amennyiben munkaalkalmak terjesztésével egy fontos szo­ciálpolitikai kérdést oldottunk meg, (Helyeslés áobbfelöl.) másrészt pedig, miután nagyobb ter­melést fogunk tudni elérni a dohánygyárak ré­48. ülésé 1927 május 17-én, kedden. 149 vén, ez nagyobb bevételt is fog eredményezni az államkincstárra nézve. Végeredményben tehát a pénzügyi tárca alkalmazottainak létszáma 19.648-ról 20.056-ra, vagyis 408 fővel szaporodott. Minthogy azon­ban, amint emiitettem, a dohánygyárak alkal­mazottainak létszáma 697-tel növekedett, tehát a tulaj donképení pénzügyi tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszáma mégis 289 fővel apadt a múlt esztendeivel szemben. T. Ház! Ki kell még emelnem, hogy annak ellenére, hogy a recski ércbánya, valamint a pénzverő és fŐkémlő működését teljes egészé­ben megkezdette már, itt ennél a címnél egy­általában nem volt szükség személyzetszapori­tásra. A nyugellátásoknál 2,064.214 pengő emelke­dés azért állt elő, mert az 1926/27. évi költség­vetéssel szemben a nyugdíjasok száma 10.446­ról 10,641-re, vagyis 195 fővel emelkedett a stá­tusrendezésből kifolyólag. Ezzel áll azután 1 kap­csolatban, hogy a lakpénzek is 871.057 pengővel többre lett a jövő évi költségvetésben előirá­nyozva, amennyiben a lakbérek általános emel­kedése következtében ezt az összeget is fel kel­lett emelnünk. De emelkednie kellett a pénz­ügyi nyugdíjasok kiadásának a miult eszten­deivel szemben már azért is, mert hiszen köz­tudomású, hogy az 1925: IV. t.-ci;kkei bizonyos fokú nyugdíj korlátozások jártak, ez r azonban már ebben a költségvetési évben a 15 évnél ma­gasabb szolgálati idővel rendelkező nyugdíja­sokra, valamint azok hozzátartozóira nézve feloldatott és igy annak fedezéséről is gondos­kodni kellett. T. Ház! Áttérve ezek ntán a dologi és át­meneti kiadásokra, itt mindenekelőtt azt kell megemlitenem, hogy a kiadások 2,027.754 pen­gőt kitevő többletéből 497.146 pengő kizárólag a hivatalok elhelyezési költségeire forditta­tik. A hivatali elhelyezéseknek ez a költsége azonban még magasabb összeget tett volna ki, hogy azonban ez nem emelkedett maga­sabbra, az a pénzügyminister ur azon gondos­kodásának köszönhető, hogy mindinkább igyekszik a pénzügyi hivatalok, valamint a laktanyák részére állami épületeket építeni vagy vásárolni. A hivatalok elhelyezési költségeinél szá­mításba vett 497.146 pengőn felül mutatkozó 1,530.608 pengő többletkiadás megoszlik a pénzügyi tárca többi címei között, amelyek közül a következőkre vagyok bátor felhívni a t. Ház figyelmét* A földadónyilvántartásnál a kiküldetési költségekre a múlt esztendei 159.280 pengővel szemben most 219.280 pengő az előirányzat. Erre az összegre azért van szük­ség, mert az Országos Földbirtokrendező Bí­róság által kiosztott apró birtokoknak uj osz­tályba való sorozása és becslése vált szüksé­gessé, ennélfogva az ezen munkálatokat végző alkalmazottak kiküldetési költségére is na­gyobb összeget kellett felvenni. Ez minden­esetre örvendetes jelenség ugy azokra, akik földhöz jutottak, mind pedjig azokra, akik a földet leadták, mert ebből láthatjuk azt, hogy a pénzügyi kormányzat igyekszik az igaz­ságos és arányos adózást a földadó terén is tökéletesen megvalósítani ós igyekszik elimi­nálni azokat az aránytalanságokat, amelyek a földek osztályba sorozásánál előállottak. Az állami földmérés dologi kiadásai lényeg­telen emelkedést mutatnak, mégis megemlé­kezni kívánok az állami földmérésnek arról a nagyjelentőségű munkafeladatáról, amelyet a telekkönyvi betétszerkesztéseknél, a tagosí­tásoknál, tehát a birtokrendezések hitelesitó­20*

Next

/
Thumbnails
Contents