Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-47

122 'Az országgyűlés képviselőházam egyetemi ifjúsági egyesületek segélyezésére: 350 pengő.« • Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): »2. rovat. A Műegyetem tudományos felszerelésére, a központi kazánház és az épületek tatarozására: 63,410 pengő«. Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): »B evét el. Rendes bevételek. Tandíj- és egyéb jövedelem: 108.640 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): »9. cím. Középiskolai tanárképzők. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok: 137.170 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): »2. rovat. Dologi kiadások: 10.862 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): »3. rovat. Dologi kiadások az Eötvös-kollégiumnál: 84.404 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): »4. rovat, ösztöndíjak: 584 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): »Rend kívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. A kollégiumi épület tatarozására, bútorok és egyéb felszerelési tárgyak javítására: 15.000 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): »2. rovat. Tanárkéüzők és tanárvizsgálók alap felszerelésére: 7170 pengő.« Berki Gyula jegyző (olvassa): 3. rovat. Segélyekre: 9440 pengő. Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Ellátási díjakból az Eötvös-kollégiumban: 25.000 pengő.« Elnök: Mearszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): 2. rovat. Vegyes bevételek: 6350 pengő. Elnök: Mieffszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): 10 cini. Tankerületi főie-azgatósáa-ok. Kiadás. Rendes kiadások. I. Tankerületi főigazgatóságok. 1. rovat. Személyi járandóságok 105.270 pengő. Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző .olvassa): 2. rovat. Dologi kiadások: 33.384 pengő. Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): II. Testnevelési felügyelet és szakfelügyelet. 3. rovat. Személyi járandóságok: 21.617 pengő. — Gróf Hunyady Ferenc! (Nincs .jelen!) Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Töröltetik. A rovat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 4. rovat. Berki Gyula jegyző (olvassa): »IIT. Országos közoktatásügyi tanács. 4. rovat. Személyi járandóságok: 5849 nensrő.« — Pintér László! Pintér László: T. Ház! A minister ur az egységes magyar gyorsírást folyó évi január hó 4-én kelt 97.404/1926. V. számú rendeletével léptette életbe. Intézkedését az tette szükségessé, hogy az iskolákban való tanításra már öt rendszer volt engedélyezve, amiből különböző nehézségek származtak, például a tanulóknak az egyik intézetből a másik intézetbe való átlépése úgyszólván lehetetlenné vált, mert majdnem minden iskolában más rendszerű gyorsírást tanítottak. A különböző rendszerekhez tartozó tanárok versengése és az k 47. ülése 1927 május 16-án, hétfőn. ebből eredő súrlódások is akadályozták. a gyorsírás fejlődését, úgyhogy az utóbbi években már erős stagnálás volt észlelhető és a jobb rendszerekkel szemben a rosszabb rendszerek kezdtek előtérbe nyomulni. A tanárok jó része ugyanis csak a minél könnyebb megtanulhatásra helyezett súlyt s ezért azokat a rendszereket favorizálták, amelyek az alapfokban egyszerűek, de a felsőbbfokban a gyakorlati követelményeknek nem felelnek meg. Ezzel szemben az egységes magyar gyorsírás mind a két szempontnak a legteljesebb mértékben megfelel. A parlamenti gyorsírók közül is már többen áttértek az egységes gyorsirási rend-" szerre, mert ennek fejlett grafikája megkönynyiti számukra a beszédirást. A minister ur rendeletének különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy ezt a rendszert nem oktrojálta rá a gyorsírókra, hanem annak megvalósítását' lehetővé tette az összes rendszerek képviselőinek megértő állásfoglalása. Ezzel a ténnyel egyúttal az a probléma áll elibénk, nem volna-e szükséges a gyorsírás tanításának kötelező behozatala. A kereskedelmi iskolákban már kötelező tantárggyá tették a gyorsírást, ezt azonban szükséges volna megtenni a többi középiskolákban is. T. képviselőtársaim tudhatják, hogyha valaki ma azzal a kéréssel folyamodik hozzájuk, hogy segítsék állásba, azt kérdik: tud-e az illető gyorsírást? Ha pedig az állásra pályázó nem tud gyorsírást, jóformán szóba sem. állnak vele. Ha a minister ur a gyorsírás tanítását kötélezőleg rendelné el a középiskolákban, akkor egyúttal automatice be vezetődnék a gyorsírás alkalmazása ugy az állami, mint a megyei és közigazgatási szolgálatba is, mert minden fiatalember már az iskolából magával hozná az életbe a gyorsírás ismeretét. Nagy hálára kötelezné a minister ur a szülőket, ha a gyorsírásnak a középiskolákban való kötelezővé tételével gyermekeiknek megadná azt a hasznos ismeretet, amelynek birtokában a legkönnyebben boldogulhatnak minden praktikus pályán. Ezt akartam a minister urnák figyelmébe ajánlani. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A rovat meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. rovat. Berki Gyula jegyző (olvassa): »5. rovat. Dologi kiadások: 13.140 pengő.« Elnök: Megszavaztatik. Berki Gyula jegyző (olvassa): »11. cím. Középiskolák és középiskolai internátusok. Kiadás. Rendes kiadások. 1. Állami középiskolák. 1. rovat. Személyi járandóságok: 5,408.365 pengő«. — Fltz Artúr! Fitz Artúr: T. Ház! Erre a címre vonatkozólag a minister ur az előbb elhangzott kétségtelenül igen magas színvonalú beszédében már tulajdonképen nyilatkozott, és nagy örömünknek adhatunk kefejezést, hogy a kultuszminister ur a magyar középiskolai tanársággal szemben ilyen nagy megértést tanúsított és kilátásba helyezte, hogy ez a kérdés a legközelebi jövőben sürgősen rendeztetni fog. Méltóztassanak megengedni, hogy néhány rövid szóval megemlékezzem a magyar oktatószemélyzet munkájáról és arról a személyzetről, amely hivatva van arra, hogy csonka Magyarország jövő generációját felnevelje. Valahogy ugy érzem, hogy amelyik nemzet nem becsüli meg oktatószemélyzetét, az nem-