Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.

Ülésnapok - 1927-47

106 'Az országgyűlés képviselőházam nagyobb segítséget kérni, hogy a magunk nép­nevelő és kulturális feladatait teljesíthessük. Az az állítás, hogy a katholikus egyház nem. szenvedett semmit, természetszerűleg nem felel meg az igazságnak. Volt Magyarországon papi birtok, főpapi birtok: 1,250.000 hold, ma­radt 544.000 hold; szerzetesi birtok volt 230.000 hold, maradt 147.000 hold; vallása]apitványi birtok volt 291.000 hold, maradt 122.000 hold; plébánosi birtok volt hozzávetőleg 240.000 hold, maradt hozzávetőleg 100.000 hold, mert itt a statisztika nem egészen pontos. Elveszett tehát 1,088.000 hold, vagyis elveszett legalább az egész ingatlannak 55%-a. Ami pedig a tőkét illeti, a vallás- és tanul­mányi alapnak volt 84,000.000 aranykorona tő­kéje, szerzetesi vagyon volt körülbelül 12,000.000 aranykorona, különféle alapítványok voltak körülbelül 100,000.000 aranykorona értékben, tehát az egész kitett körülbelül 200,000.000 aranykoronát. Hogy ebből mi maradt meg és hogy ennek a maradványnak' a jövedelmező­sége ma micsoda, azt, ugy hiszem, valameny­nyien tudjuk kivétel nélkül, mert hiszen ezek a tőkék mind kivétel nélkül pupilláris papí­rokban voltak elhelyezve, legnagyobbrészt állampapírokban és főként az utóbbi időkben hadikölcsönökben. (Farkas Elemér: Ugy van!) Ezt az összeget tehát ugy lehet számítani, mint amely teljes egészében megsemmisült. amely e szerint a jövedelem szempontjából abszolúte nem számit semmit. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez a magyarázata annak, hogy a katholikus egyház nem képes rendezni a maga nyugdíjügyét és hogy a katholikus papság ezidőszerint egy métermázsa búza árá­tól egymillió koronáig terjedő havi nyugdíjat élvez 35—45—50 esztendei szolgálat után. Ez a magyarázata annak, hogy theológiai tanáraink fizetését a mai napig nem lehetett rendezni; ez a magyarázata annak, hogy dologi kiadásokra ma a katholikus egyháznak jóformán nem jut semmi és nem vagyunk képesek filiális helye­ket létesíteni, nem tudunk iskolákat létesíteni, szóval hogy mindarra, amire valamikor fedeze­tet nyújtott az egyházi alapítványok és alapok jövedelme, ezidőszerint jóformán nem maradt semmi. (Farkas Elemér: Nem tudjuk a templo­mokat restaurálni!) A költségvetés a múltban az egyházak se­gítségére sietett és ebben a tekintetben most a 3. és 4. rovat valami változást mutat. Itt kívá­nok ennél a két rovatnál bizonyos összehason­lítást tenni, de újból megismétlem, nem azért, mintha én egyetlen egy fillért is, amelyet a protestáns egyházak támogatásként kaptak, sokalnék vagy sajnálnék, ellenkezőleg, meg va­gyok győződve arról, hog:y az a támogatás, amelyet az állam részéről a protestáns egyhá­zak kapnak, szintén nem elég ahhoz, hogy az ő jogos kívánságaik mértékét megüsse és ettől a, maguk feladatát teljesíteni tudják. De annak illusztrálására, hogy milyen túlzott állítás a mostoha elbánásról szóló állítás és a kedvezmé­nyezett és a favorizált kathlicizmusról való ál­lítás, vagyok bátor felhozni a következő adato­kat: Az 1926/27. évben kaptak a katholikusok és a görög katholikusok 1,027.332 pengő állami támogatást, ez alatt a cím alatt és más két ro­vaton, a protestantizmus pedig 3,580.024 nengő támogatást. Ha a lélekszámiarányt vesszük, ak­kor a katholiknsoknak kellett volna kapniok 8,684.000 pene-őt, kaptak tehát 7,550.000 pengővel kevesebbet. Erre azt válaszolhatná valaki, igen ám, de a katholikus egyháznak megvan a saját jövedelme. Igen, megvan és annak nagysága 47. ülése 1927 május 16-án, hétfőn. megközelítőleg meg is állapítható, mert van egy mérték, amelyhez a többi jövedelmet mérni lehet, tudniillik a vallásalapnak a mértékét le­het alkalmazni a többi egyházi vagyonok jö­vedelmezőségére. Minthogy az alapítványi bir­tokok nyilvános számadás mellett kezeltetnek, nagyobbára bérbe vannak adva nyilvános ver­senypályázat utján a lehető legkedvezőbben, ha tehát ezt a jövedelmezőséget veszem alapul, akkor kétségtelenül nem vettem kicsiny mér­téket. A vallásalapnak volt katasztrális tiszta jö­vedelme: 784.831 pengő, a tiszta jövedelem: 1,135.906 pengő. Ezt a mértéket alkalmazva, a katholikus egyházi vagyonnak, vagyis a fő­papi, szerzetesi és vallásalapnak a jövedelmét összesen 5,771.000 pengő valóságos jövedelemre kell tenni. Ha ebből levonom a személyek do­tációját, akkor véve nem is azt a mértéket, ame­lyet Gítal Gaston t. képviselőtársam megállapi­tot, hogy körülbelül ezer hold kell ahhoz, hogy ma tisztességesen meg lehessen élni, hanem csak azt a számot véve, amelyet a földreform­törvény állapit meg, amikor a nrotestáns egy­házfejedelmek dotációjára földbirtokot rendel kiosztani, 500 holdat, és véve ennek jövedelmét, akkor ebből egymillió pengőt le kell számítani, s a valóságos jövedelem, amely a dologi ter­hekre volna fordítható, körülbelül négy és fél­millió pengő. Ehhez hozzáadva az államsegélyt, 5 és félmillió pengőt, a hiány tehát ahhoz^ hogy egyforma ellátásban legyen résize a kathoiMku­soknak és a protestánsoknak, hárommillió peuffő. Hogy az arány de facto milyen, mutatják a következő számok. Az egyházi jövedelemből a katholikus okra esik fejenként 1*69 pengő, pro­testánsokra 0-46 pengő, az államsegélyből ka­tholikusokra 2-69, a protestánsokra 5-76 pengő, ez a kettő együtt a katholikusoknál 4-38 pengő, a protestánsoknál 6-21 pengő, vagyis fejenként körülbelül két pengő a differencia ahhoz, hogy egyházi tekintetben mi katholikusok egyfor­mán legyünk ellátva a protestánsokkal. A protestáns egyház 1923/24-ben a lelkészi koingtfua kiegészítésre kapott 460.000 pengőt, 1924/25-ben további valorizált 500.000 pengőt, 1925/26-ban családi nótlék címén 575 000 pengőt, 1926/27-ben adócsökkentési alapra 642.000 pen­gőt. A két egyház segélyezése 1923-tól kezdve egészen mostanáig 436.000 pengőről 4,319.000 pengőre emelkedett. Ebből a katholikusok se­gélyezése 175.000 pengőről 830.000 pengőre, a protestánsoké pedig 210.000-ről 3,314.000 pengőre emelkedett. A mostani költségvetés változtat ezen a helyzeten. Tudniillik a harmadik rovatban^ a katholikus lelkészi illetmények segélyezésére 480.000 pengővel több van felvéve, mint az el­annlt esztendőben, a urotestánsok segélyezésére pedig 571.000 pengővel több, az arány tehát nem változott. Egv nagyobb összeg van 1 azonban be­állítva a katholikus 1 egvház segélyezésére, még­pedig egymillió nengő, esy globális összeg, amelynek az a célia, hogy azoknak a dologi terheknek viselésében segítse katholikus egyházat, amelyeknek a egyházi jövedelmek ezidőszerint nem adnak fedezetet. Én^ ennek a 480.000 pengőnyi összegnek felemelését kérem, hogy a korpótlék és a konsrrua emelhető és ki­terjeszthető legyen azonfelül, hogy ebből a glo­bális összegből a dologfi terhek viselésére a je­lenleginél nagyobb Összeg jusson. A magam részéről ezt a címet csak azért használtam fel a felszólalásra, hogy felhívjam a törvényhozás figyelmét arra, hogy egy elsze-

Next

/
Thumbnails
Contents