Képviselőházi napló, 1927. IV. kötet • 1927. május 12. - 1927. május 30.
Ülésnapok - 1927-47
106 'Az országgyűlés képviselőházam nagyobb segítséget kérni, hogy a magunk népnevelő és kulturális feladatait teljesíthessük. Az az állítás, hogy a katholikus egyház nem. szenvedett semmit, természetszerűleg nem felel meg az igazságnak. Volt Magyarországon papi birtok, főpapi birtok: 1,250.000 hold, maradt 544.000 hold; szerzetesi birtok volt 230.000 hold, maradt 147.000 hold; vallása]apitványi birtok volt 291.000 hold, maradt 122.000 hold; plébánosi birtok volt hozzávetőleg 240.000 hold, maradt hozzávetőleg 100.000 hold, mert itt a statisztika nem egészen pontos. Elveszett tehát 1,088.000 hold, vagyis elveszett legalább az egész ingatlannak 55%-a. Ami pedig a tőkét illeti, a vallás- és tanulmányi alapnak volt 84,000.000 aranykorona tőkéje, szerzetesi vagyon volt körülbelül 12,000.000 aranykorona, különféle alapítványok voltak körülbelül 100,000.000 aranykorona értékben, tehát az egész kitett körülbelül 200,000.000 aranykoronát. Hogy ebből mi maradt meg és hogy ennek a maradványnak' a jövedelmezősége ma micsoda, azt, ugy hiszem, valamenynyien tudjuk kivétel nélkül, mert hiszen ezek a tőkék mind kivétel nélkül pupilláris papírokban voltak elhelyezve, legnagyobbrészt állampapírokban és főként az utóbbi időkben hadikölcsönökben. (Farkas Elemér: Ugy van!) Ezt az összeget tehát ugy lehet számítani, mint amely teljes egészében megsemmisült. amely e szerint a jövedelem szempontjából abszolúte nem számit semmit. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez a magyarázata annak, hogy a katholikus egyház nem képes rendezni a maga nyugdíjügyét és hogy a katholikus papság ezidőszerint egy métermázsa búza árától egymillió koronáig terjedő havi nyugdíjat élvez 35—45—50 esztendei szolgálat után. Ez a magyarázata annak, hogy theológiai tanáraink fizetését a mai napig nem lehetett rendezni; ez a magyarázata annak, hogy dologi kiadásokra ma a katholikus egyháznak jóformán nem jut semmi és nem vagyunk képesek filiális helyeket létesíteni, nem tudunk iskolákat létesíteni, szóval hogy mindarra, amire valamikor fedezetet nyújtott az egyházi alapítványok és alapok jövedelme, ezidőszerint jóformán nem maradt semmi. (Farkas Elemér: Nem tudjuk a templomokat restaurálni!) A költségvetés a múltban az egyházak segítségére sietett és ebben a tekintetben most a 3. és 4. rovat valami változást mutat. Itt kívánok ennél a két rovatnál bizonyos összehasonlítást tenni, de újból megismétlem, nem azért, mintha én egyetlen egy fillért is, amelyet a protestáns egyházak támogatásként kaptak, sokalnék vagy sajnálnék, ellenkezőleg, meg vagyok győződve arról, hog:y az a támogatás, amelyet az állam részéről a protestáns egyházak kapnak, szintén nem elég ahhoz, hogy az ő jogos kívánságaik mértékét megüsse és ettől a, maguk feladatát teljesíteni tudják. De annak illusztrálására, hogy milyen túlzott állítás a mostoha elbánásról szóló állítás és a kedvezményezett és a favorizált kathlicizmusról való állítás, vagyok bátor felhozni a következő adatokat: Az 1926/27. évben kaptak a katholikusok és a görög katholikusok 1,027.332 pengő állami támogatást, ez alatt a cím alatt és más két rovaton, a protestantizmus pedig 3,580.024 nengő támogatást. Ha a lélekszámiarányt vesszük, akkor a katholiknsoknak kellett volna kapniok 8,684.000 pene-őt, kaptak tehát 7,550.000 pengővel kevesebbet. Erre azt válaszolhatná valaki, igen ám, de a katholikus egyháznak megvan a saját jövedelme. Igen, megvan és annak nagysága 47. ülése 1927 május 16-án, hétfőn. megközelítőleg meg is állapítható, mert van egy mérték, amelyhez a többi jövedelmet mérni lehet, tudniillik a vallásalapnak a mértékét lehet alkalmazni a többi egyházi vagyonok jövedelmezőségére. Minthogy az alapítványi birtokok nyilvános számadás mellett kezeltetnek, nagyobbára bérbe vannak adva nyilvános versenypályázat utján a lehető legkedvezőbben, ha tehát ezt a jövedelmezőséget veszem alapul, akkor kétségtelenül nem vettem kicsiny mértéket. A vallásalapnak volt katasztrális tiszta jövedelme: 784.831 pengő, a tiszta jövedelem: 1,135.906 pengő. Ezt a mértéket alkalmazva, a katholikus egyházi vagyonnak, vagyis a főpapi, szerzetesi és vallásalapnak a jövedelmét összesen 5,771.000 pengő valóságos jövedelemre kell tenni. Ha ebből levonom a személyek dotációját, akkor véve nem is azt a mértéket, amelyet Gítal Gaston t. képviselőtársam megállapitot, hogy körülbelül ezer hold kell ahhoz, hogy ma tisztességesen meg lehessen élni, hanem csak azt a számot véve, amelyet a földreformtörvény állapit meg, amikor a nrotestáns egyházfejedelmek dotációjára földbirtokot rendel kiosztani, 500 holdat, és véve ennek jövedelmét, akkor ebből egymillió pengőt le kell számítani, s a valóságos jövedelem, amely a dologi terhekre volna fordítható, körülbelül négy és félmillió pengő. Ehhez hozzáadva az államsegélyt, 5 és félmillió pengőt, a hiány tehát ahhoz^ hogy egyforma ellátásban legyen résize a kathoiMkusoknak és a protestánsoknak, hárommillió peuffő. Hogy az arány de facto milyen, mutatják a következő számok. Az egyházi jövedelemből a katholikus okra esik fejenként 1*69 pengő, protestánsokra 0-46 pengő, az államsegélyből katholikusokra 2-69, a protestánsokra 5-76 pengő, ez a kettő együtt a katholikusoknál 4-38 pengő, a protestánsoknál 6-21 pengő, vagyis fejenként körülbelül két pengő a differencia ahhoz, hogy egyházi tekintetben mi katholikusok egyformán legyünk ellátva a protestánsokkal. A protestáns egyház 1923/24-ben a lelkészi koingtfua kiegészítésre kapott 460.000 pengőt, 1924/25-ben további valorizált 500.000 pengőt, 1925/26-ban családi nótlék címén 575 000 pengőt, 1926/27-ben adócsökkentési alapra 642.000 pengőt. A két egyház segélyezése 1923-tól kezdve egészen mostanáig 436.000 pengőről 4,319.000 pengőre emelkedett. Ebből a katholikusok segélyezése 175.000 pengőről 830.000 pengőre, a protestánsoké pedig 210.000-ről 3,314.000 pengőre emelkedett. A mostani költségvetés változtat ezen a helyzeten. Tudniillik a harmadik rovatban^ a katholikus lelkészi illetmények segélyezésére 480.000 pengővel több van felvéve, mint az elannlt esztendőben, a urotestánsok segélyezésére pedig 571.000 pengővel több, az arány tehát nem változott. Egv nagyobb összeg van 1 azonban beállítva a katholikus 1 egvház segélyezésére, mégpedig egymillió nengő, esy globális összeg, amelynek az a célia, hogy azoknak a dologi terheknek viselésében segítse katholikus egyházat, amelyeknek a egyházi jövedelmek ezidőszerint nem adnak fedezetet. Én^ ennek a 480.000 pengőnyi összegnek felemelését kérem, hogy a korpótlék és a konsrrua emelhető és kiterjeszthető legyen azonfelül, hogy ebből a globális összegből a dologfi terhek viselésére a jelenleginél nagyobb Összeg jusson. A magam részéről ezt a címet csak azért használtam fel a felszólalásra, hogy felhívjam a törvényhozás figyelmét arra, hogy egy elsze-