Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-37

62 Az országgyűlés képviselőházának 37, (Propper Sándor: A nemzetközi szolidaritásnak!) Vass népjóléti minister ur Bécsben, ha jól emlékszem, tizenöt állam képviselőjének társaságában volt, akik őt halva, mind elhitték, hogyha a magyar kormány egyik kimagasló alakja ilyen beszédet mond Magyarországról, akkor az nem lehet olyan ország, amilyennek azt a szociáldemokrata párt lefesti, (Felkiáltások a jobboldalon: Ebben igaza van!) hanem hogy többet már nem is lehet kivánni. Bocsánatot kérek, (Meskó Zoltán: Meg van bocsátva!) miért nem beszél a népjóléti minister ur itthon is igy, aniikcr hozzánk intézi szavait, vagy amikor itt a parlamentben igyekszik hivatásának megfelelni. (Petrovácz Gyula: Ugyanezt itt is elmondja! — Propper Sándor: Sőt! a nemzetközi kapitalizmust is tiszteletben tartja!) A ministerek közül egy sem olyan intranzigens a szociáldemokráciával szemben, mint a népjóléti minister ur. Pedig az ő tárcája egészen mást mond. Az ő tárcája alapján neki nem volna szabad annak a harcias embernek lennie, amilyennek mutatkozik. (Propper Sándor: Ö karddal csinálja a szociálpolitikát!) Igaz, hogy a szociáldemokrata párt mindig harcra kész, de mi akkor harcolunk, ha a kényszerűség odaállit bennünket, de, ha a lehetőség megvolna arra, hogy közös erővel is elérjük a dolgokat, (Propper Sándor: Ha nem folytatna buzogányos szociálpolitikát!) ha azt tapasztalnánk, hogy a túloldalon is a minister urak részéről is objektive, tárgyilagosan birálják el a dolgokat, ha azt látnók, hogy ezen a téren valamit el tudnánk érni, ha belátással találkoznánk, akkor ahhoz alkalmazkodnánk. (Propper Sándor: Higyjék meg, legjobb agitátoraink a minister urak! Kinyomatjuk a beszédeiket és ' terjesztjük! — Erdélyi Aladár: De teljes szövegükben! — Meskó Zoltán: Magyarázatok nélkül! — Propper Sándor: Akár teljes szövegükben is!) Griger ma egyenesen forradalmositó beszédet mondott, mert kint az emberek épen az ellenkezőjét tapasztalják annak, ami az ő beszédében elhangzott. (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rothenstein Mór: Nem tudom, hogy az igent, elnök ur meg fogja-e nekem engedni, ; hogy rövid néhány megjegyzéssel arra a beszédre is reflektáljak, amelyet Griger Miklós . t. képviselőtársunk a mi pártunkkal szemben elmondott. Azt hiszem, hogy az egyenlő mérték alapján talán nekem is szabad egészen röviden kitérnem ezekre. Griger Miklós képviselőtársam többek között azt mondotta, hogy a forradalom akármilyen piszkos vizzel öntött el annakidején mindent, amit pusztítani akart, mégis tisztulást és haladást jelent. A háború pedig végeredményében nyomort és szenvedést idézett elő. Én ezt aláirom és hozzáfűzöm, hogyha ez igy áll, akkor háborút soha többé nem szabad előidézni. A mi igen tisztelt ellenfeleinktől itt a ; Házban is többször hallottuk, hogy más a magyar szociáldemokrácia és más a külföldi. Bend- ; szerint az angolokat és a németeket emiitik. (Propper Sándor: Szegények, nem ismerik!) \ Griger képviselőtársam itt több idézettel ki- jj vánta kimutatni azt, hogy a német szociáldemokraták megnyilatkozása és a magyar : megnyilatkozások között óriási különbség van. I Ez lehet, de óriási különbség van a német- ' országi vagy akár az angolországi viszonyok és a mi viszonyaink között. Németországban ! nem kell a titkos választójogért küzdeni. Ez j ott megvan. Németországban nem kell a gyülekezési és egyesülési jogért küzdeni. Ez ott már ; túlhaladott álláspont, már nagyon régen meg- i ülése 1927 április 8-án, pénteken. van. Ezek ott egészen természetes dolgok, de mi ebben az országban a világháború után, a forradalmak után még ott tartunk, hogy nincs meg az egyesülési és gyülekezési szabadság s még mindig nincs meg a titkos választójog. Bocsánatot kérek, ezt látva kell, hogy máskép nyilakozzunk meg, mint azok a német szociáldemokraták, akiknek, amikor a háborúba mentek sok kockáztatni valójuk volt. Ök megvédeni kivánták azt a birodalmat és azt az országot, amelyben a szociálpolitika olyan fokon áll, mint sehol másutt az egész világon. Ne csodálkozzanak tehát igen tisztelt képviselőtársaim azon, ha ott a munkások táborában hazaszeretetet találnak, mert ez egészen természetes. (Zaj a jobboldalon és a középen. — Meskó Zoltán: A hazaszeretet nincs feltételhez kötve! — Propper Sándor: Maga csak a földet szereti! — Meskó Zoltán: Jobban szeretem a földet, mint magát, abban igaza van! — Derültség.) T. Képviselőház! Arról is beszélt Griger Miklós igen t. képviselőtársunk, hogy a magyar szociáldemokrata párt nagyon is marxista alapon áll. Elismerem, a múlttal szemben örvendetes haladás, hogy egyes képviselőtársaink egész komolyan beszélnek Marx tanairól is, csakhogy tévedésben vannak az urak, mert sem a magyar szociáldemokrata párt, sem más országok szociáldemokratái — egyes kivételektől eltekintve — nem dogmatikusan követik Marx tanait. Marx, ugyebár már nagyon régen élt. Azóta sok minden történt, minden alakul és fejlődik, ezt a szociáldemokrata párt is tudja, s bár tiszteli és becsüli Marxot, mint tudóst, aki tudományos alapon kimutatta, hogy a szociáldemokrácia elvei indokoltak, de azért Marx mégis csak az alapokat fektette le, a fejlődés folytán beálló különböző etapokat és stációkat megállapítani azonban nem tudta, ezeket a szociáldemokrata párt hivatott mindenkor megállapítani. Szíveskedjenek tehát tudomásul venni, hogy nem dogmatikusan követjük Marx tanait, hanem csak mint alapot ismerjük el, számolu'nk a fejlődéssel, és mindig ugy rendezkedünk be, ahogy azt a helyzet megkivánja. (Káinoki Bedő Móric: Még mindig a történelmi materializmus alapján állanak, pedig Marx ma már a történelemé!) Ha a t. Ház meg akarja mutatni, hogy a szociális berendezkedések elől nem zárkózik el, bátor leszek egy határozati javaslat elfogadását kérni. (Halljuk! Halljuk!) Ebben a határozati javaslatban a nemzetközi munkaügyi hivatal — tudvalevő, hogy a nemzetközi munkaügyi hivatalban három érdekeltség van, az államok, a munkaadók és a munkások érdekeltsége — értekezletein elfogadott egyezménytervezetekben és ajánlásokban elfogadott megállapodásokat ajánlom ratifikálásra. Elfogadásra ajánlom ezeket annál is inkább, mert a nemzetközi munkaügyi hivatalnak igen t. igazgatója, Thomas, nemrégiben járt Magyarországon, itt a kormány vendége volt és önökkel is alkalma volt érintkezni egy fényes estélyen. Határozati javaslatom a következő (olvassa): »A képviselőház utasitja a kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot a nemzetközi munkaügyi szervezet értekezletein elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások ratifikálásáról. A képviselőház kívánatosnak tartja, hogy Magyarország, mint a Nemzetek Szövetségének tagja, ratifikálja a következő egyezménytervezeteket és ajánlásokat: 1. A napi 8, heti 48 órás munkaidőről; 2. az ipari munkára bocsátható gyermekek legkisebb életkoráról