Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-37

62 Az országgyűlés képviselőházának 37, (Propper Sándor: A nemzetközi szolidaritás­nak!) Vass népjóléti minister ur Bécsben, ha jól emlékszem, tizenöt állam képviselőjének társa­ságában volt, akik őt halva, mind elhitték, hogyha a magyar kormány egyik kimagasló alakja ilyen beszédet mond Magyarországról, akkor az nem lehet olyan ország, amilyennek azt a szociáldemokrata párt lefesti, (Felkiáltá­sok a jobboldalon: Ebben igaza van!) hanem hogy többet már nem is lehet kivánni. Bocsá­natot kérek, (Meskó Zoltán: Meg van bo­csátva!) miért nem beszél a népjóléti minister ur itthon is igy, aniikcr hozzánk intézi szavait, vagy amikor itt a parlamentben igyekszik hi­vatásának megfelelni. (Petrovácz Gyula: Ugyanezt itt is elmondja! — Propper Sándor: Sőt! a nemzetközi kapitalizmust is tiszteletben tartja!) A ministerek közül egy sem olyan intranzigens a szociáldemokráciával szemben, mint a népjóléti minister ur. Pedig az ő tárcája egészen mást mond. Az ő tárcája alapján neki nem volna szabad annak a harcias embernek lennie, amilyennek mutatkozik. (Propper Sán­dor: Ö karddal csinálja a szociálpolitikát!) Igaz, hogy a szociáldemokrata párt mindig harcra kész, de mi akkor harcolunk, ha a kény­szerűség odaállit bennünket, de, ha a lehetőség megvolna arra, hogy közös erővel is elérjük a dolgokat, (Propper Sándor: Ha nem folytatna buzogányos szociálpolitikát!) ha azt tapasztal­nánk, hogy a túloldalon is a minister urak ré­széről is objektive, tárgyilagosan birálják el a dolgokat, ha azt látnók, hogy ezen a téren vala­mit el tudnánk érni, ha belátással találkoz­nánk, akkor ahhoz alkalmazkodnánk. (Propper Sándor: Higyjék meg, legjobb agitátoraink a minister urak! Kinyomatjuk a beszédeiket és ' terjesztjük! — Erdélyi Aladár: De teljes szöve­gükben! — Meskó Zoltán: Magyarázatok nél­kül! — Propper Sándor: Akár teljes szövegük­ben is!) Griger ma egyenesen forradalmositó beszédet mondott, mert kint az emberek épen az ellenkezőjét tapasztalják annak, ami az ő beszédében elhangzott. (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rothenstein Mór: Nem tudom, hogy az igent, elnök ur meg fogja-e nekem engedni, ; hogy rövid néhány megjegyzéssel arra a be­szédre is reflektáljak, amelyet Griger Miklós . t. képviselőtársunk a mi pártunkkal szemben elmondott. Azt hiszem, hogy az egyenlő mérték alapján talán nekem is szabad egészen rövi­den kitérnem ezekre. Griger Miklós képviselőtársam többek kö­zött azt mondotta, hogy a forradalom akármi­lyen piszkos vizzel öntött el annakidején min­dent, amit pusztítani akart, mégis tisztulást és haladást jelent. A háború pedig végeredmé­nyében nyomort és szenvedést idézett elő. Én ezt aláirom és hozzáfűzöm, hogyha ez igy áll, akkor háborút soha többé nem szabad elő­idézni. A mi igen tisztelt ellenfeleinktől itt a ; Házban is többször hallottuk, hogy más a ma­gyar szociáldemokrácia és más a külföldi. Bend- ; szerint az angolokat és a németeket emiitik. (Propper Sándor: Szegények, nem ismerik!) \ Griger képviselőtársam itt több idézettel ki- jj vánta kimutatni azt, hogy a német szociál­demokraták megnyilatkozása és a magyar : megnyilatkozások között óriási különbség van. I Ez lehet, de óriási különbség van a német- ' országi vagy akár az angolországi viszonyok és a mi viszonyaink között. Németországban ! nem kell a titkos választójogért küzdeni. Ez j ott megvan. Németországban nem kell a gyüle­kezési és egyesülési jogért küzdeni. Ez ott már ; túlhaladott álláspont, már nagyon régen meg- i ülése 1927 április 8-án, pénteken. van. Ezek ott egészen természetes dolgok, de mi ebben az országban a világháború után, a forradalmak után még ott tartunk, hogy nincs meg az egyesülési és gyülekezési szabadság s még mindig nincs meg a titkos választójog. Bocsánatot kérek, ezt látva kell, hogy máskép nyilakozzunk meg, mint azok a német szociál­demokraták, akiknek, amikor a háborúba men­tek sok kockáztatni valójuk volt. Ök megvé­deni kivánták azt a birodalmat és azt az orszá­got, amelyben a szociálpolitika olyan fokon áll, mint sehol másutt az egész világon. Ne csodál­kozzanak tehát igen tisztelt képviselőtársaim azon, ha ott a munkások táborában haza­szeretetet találnak, mert ez egészen termé­szetes. (Zaj a jobboldalon és a középen. — Meskó Zoltán: A hazaszeretet nincs feltétel­hez kötve! — Propper Sándor: Maga csak a földet szereti! — Meskó Zoltán: Jobban szere­tem a földet, mint magát, abban igaza van! — Derültség.) T. Képviselőház! Arról is beszélt Griger Miklós igen t. képviselőtársunk, hogy a ma­gyar szociáldemokrata párt nagyon is marxista alapon áll. Elismerem, a múlttal szemben örvendetes haladás, hogy egyes kép­viselőtársaink egész komolyan beszélnek Marx tanairól is, csakhogy tévedésben vannak az urak, mert sem a magyar szociáldemokrata párt, sem más országok szociáldemokratái — egyes kivételektől eltekintve — nem dogmati­kusan követik Marx tanait. Marx, ugyebár már nagyon régen élt. Azóta sok minden tör­tént, minden alakul és fejlődik, ezt a szociál­demokrata párt is tudja, s bár tiszteli és be­csüli Marxot, mint tudóst, aki tudományos alapon kimutatta, hogy a szociáldemokrácia elvei indokoltak, de azért Marx mégis csak az alapokat fektette le, a fejlődés folytán beálló különböző etapokat és stációkat megállapítani azonban nem tudta, ezeket a szociáldemokrata párt hivatott mindenkor megállapítani. Szí­veskedjenek tehát tudomásul venni, hogy nem dogmatikusan követjük Marx tanait, hanem csak mint alapot ismerjük el, számolu'nk a fejlődéssel, és mindig ugy rendezkedünk be, ahogy azt a helyzet megkivánja. (Káinoki Bedő Móric: Még mindig a történelmi mate­rializmus alapján állanak, pedig Marx ma már a történelemé!) Ha a t. Ház meg akarja mutatni, hogy a szociális berendezkedések elől nem zárkózik el, bátor leszek egy határozati javaslat elfoga­dását kérni. (Halljuk! Halljuk!) Ebben a ha­tározati javaslatban a nemzetközi munkaügyi hivatal — tudvalevő, hogy a nemzetközi munkaügyi hivatalban három érdekeltség van, az államok, a munkaadók és a munkások ér­dekeltsége — értekezletein elfogadott egyez­ménytervezetekben és ajánlásokban elfoga­dott megállapodásokat ajánlom ratifikálásra. Elfogadásra ajánlom ezeket annál is inkább, mert a nemzetközi munkaügyi hivatalnak igen t. igazgatója, Thomas, nemrégiben járt Ma­gyarországon, itt a kormány vendége volt és önökkel is alkalma volt érintkezni egy fényes estélyen. Határozati javaslatom a következő (ol­vassa): »A képviselőház utasitja a kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot a nemzet­közi munkaügyi szervezet értekezletein elfoga­dott egyezménytervezetek és ajánlások ratifi­kálásáról. A képviselőház kívánatosnak tartja, hogy Magyarország, mint a Nemzetek Szövet­ségének tagja, ratifikálja a következő egyez­ménytervezeteket és ajánlásokat: 1. A napi 8, heti 48 órás munkaidőről; 2. az ipari munkára bocsátható gyermekek legkisebb életkoráról

Next

/
Thumbnails
Contents