Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-44

Az- országgyűlés képviselőházának 44. ülése 1927 május 11-én, szerdán. 441 azok a hatósági eljárások, amelyeket épen kifogás tárgyává tettek, helyénvalók voltak. (Gál Jenő : Monor!) Én csak azokra tudok reflektálni, ame­lyeket itt panasz tárgyává tettek. (Gál Jenő: Részletesen ismertettem a monorit!) A választásokkal kapcsolatban Bródy Ernő igen t. képviselőtársam felhozta, hogy a titkos­ságot általánositani kellene és egyáltalában uj választói törvényünk módosítását kellene meg­fontolás tárgyává tenni. Én kijelentem, hogy itt res judicata-val állunk szemben, a közvélemény megnyugvással vette ezt az egész választójogi törvényt s ezért kijelentem, hogy nem foglalko­zunk ennek a választójogi törvénynek a módo­sításával. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Annál kevésbé foglalkozhatunk vele, mert ez inkább köz­jogi kérdés és nem annyira belügyi kérdés, evvel inkább a kormánynak kellene foglalkoznia, mint a belügyministernek. Ezeknek előrebocsátásával természetesen nem fogok reflektálni azokra a felsiólalásokra, amelyek magát ezt a választójogi törvényt tették kifogás tárgyává és vették bonckés alá. A választásokon — amint egyik képviselőtársunk is, gondolom Propper képviselőtársunk elismerte — a vá­lasztóknak azt hiszem yO%-a a többségi pártok mellett nyilatkozott meg ott. ahol nyilt szavazás volt, s körülbelül 52%-aa titkosan szavazó közsé­gekben. Tagadhatatlanul olyan erővel nyilatkozott meg a kormány mellett a közhangulat, hogy itt teljesen felesleges lett volna bármiféle közigazga­tási atrocitást igénybevenni, (Esztergályos János : Minister ur, minister ur, ön jól tudja, hogy a valóság más !) Lehet, hogy a képviselő urak látszatra dolgoztak és atrocitásoknak tüntettek fel egyes dolgokat, amelyek nem is voltak azok. (Reisinger Ferenc : A közigazgatási birósági íté­letek mást mesélnek!) Én pl. összeállittattam egy hűséges statisztikát. (Peyer Károly : Kecskemét! — Farkasfalvi Farkas Géza : Kecskeméten titkos volt a választás! — Kabók Lajos : Azért volt pe­tició!) Elnök : Csendet kérek! (Halljuk ! Halljuk !) Scitovszky Béla belügyminister : Az egysé­gespárt és a keresztény gazdasági párt kért kerekszámban 4600 gyűlési engedélyt, egedélyez­tetett 4000, vagyis 87%, elutasittatott 13%. Az ellenzéki pártok és a pártonkívüliek kértek 2300 gyűlési engedélyt, ebből engedélyeztetett 1700, elutasittatott 600, vagyis engedélyeztetett 74% és 26% elutasittatott. A szociáldemokrata párt kért 550 engedélyt, ebből elutasittatott 250, tehát enge­délyeztetett 54% és elutasittatott 36%. így az ellenzéki pártok által kért gyűlések száma össze­sen 2800. amiből engedélyeztetett 2000, tehát 72%, mig 28% nem engedélyeztetett. Az átlagot véve kérelmeztek összesen a választás ideje alatt 7400 gyűlést, engedélyeztek 6000-et vagyis 82%-ot és elutasítottak 18%-ot. (Esztergályos János: 1400 gyűlést betiltottak !) Feloszlattatott 3 egységes és keresztény gaz­dasági párti gyűlés és 24 ellenzéki gyűlés, össze­szen 27 az összesen engedélyezett gyűléseknek tehát 3 ezreléke. Ebből fellebeztek 44 esetben, ami 5 ezrelék, másodfokon engedélyeztek 13 és eluta­sítottak 2-t. Most jön egy érdekes szám. Harmad­fokban fellebbeztek összesen két esetben és mind a kettő engedélyt kapott. (Zaj és derültség jobb­felől. — Peyer Károly : Közben a szimuláns meg­halt! — Esztergályos János : Azt hiszem, fellebbezés még mindig van a belügyben !) Kiutasítottak a választások ideje alatt az egyes kerületekből 33 egyént, előállítottak és őri­zetbe vettek 229 egyént; fellebbeztek 51 esetben, tehát összesen 19%-ban. Másodfokon elutasítot­ták a fellebbezést 51 esetben. Harmadfokra került két eset. Ebből méltóztatnak látni, hogy azokat az atro­citásokat, amelyekről az igen t. túloldalon tesznek említést és azt, hogy egyáltalában az ellenzékbe fojtották a szót: ez a teljesen hűséges statisztika a legfényesebben megcáfolja. (Zaj a szélsőbalolda­lon. — Kabók Lajos : Nem igazol semmit! A fel­lebbezés felesleges!) Elnök : Kabók Lajos képviselő urat figyel­meztetem, hogy az állandó közbeszólásoktól tar­tózkodjék. (Kabók Lajos közbeszól.) A képviselő urat ismételten figyelmeztetem. (Zaj. — Reisinger Ferenc: Birtokon kívül lehet fellebbezni!) Scitovszky Béla belügy minister : Méltóztas­sék megengedni, hogy most részletesen foglalkoz­zam az egyes képviselő urak által felhozott válasz­tási atrocitásokkal. Rassay Károly képviselő ur előhozta Kiss Menyhért volt képviselőtársunk kiszombori és makói választását. Azt mondta, hogy egyetlen népgyűlést sem tudott tartani, mert nem enge­délyezték. Az egyik kerületben talán öt gyűlésre kért engedélyt és ezek közül egyet engedélyeztek. A másik kerületben hét ízben kért engedélyt és négy ízben adatott meg neki az engedély. Én Kiss Menyhért volt képviselőtársunk egész eljá­rásából azt látom, hogy Ő kissé apolitikusan cse­lekedett, hogy két szomszédos kerületben lépett fel. (Zaj. Derültség.) Ö sem tudta, hogy melyik kerületet szeresse jobban és a két kerület választó­közönsége sem tudta, hogy őt szeresse-e vagy egy másik jelöltet. (Derültség.) Ö arra az álláspontra helyezkedett eleinte, ugy gondolta, hogy ugy is meg fogják választani képviselővé, tehát nem tesz eleget a hatósági rendelkezéseknek, mert ha képviselő lesz, akkor a kihágási eljárással szemben mentelmi joga ugy is meg fogja őt védeni. Később rájött, hogy sanszai mégsem olyan nagyok, akkor fordított egyet és eleget tett minden hatósági idé­zésnek, sőt maga kibivta a hatóságokat, hogy csak minél többet idézzék, hogy magát mintegy mártír­ként tüntethesse fel. (Zaj és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.—Esztergályos János: Reggel, dél­ben, este idézés!) Sőt megtörtént az, hogy a hatóság­ot is kénytelen volt védelme alá venni, mert maga kérte a hatóság védelmét. (Zaj, derültség és ellen­mondások a szélsőbaloldalon. Felkiáltások a jobb­oldalon: Trükk volt ! Fogás ! — Peyer Károly : Most már értem, miért adták ki a kabaré-tilalmat! Hogy ne lehessen ott ezt kifigurázni !) Ebben tényleg igen sok kabarévonás van, de nem abban amit én itt elmondok, hanem abban, amit Kiss igen t. volt képviselőtársunk a választás alatt el­követett. (Peyer Károly : Mennyit lehetne ezen keresni ! — Folytonos zaj és derültség a szélső­baloldalon.) Propper képviselőtársunk kifogásolta a tata­bányai választást. Itt is egészen őszintén meg­mondom, mi ennek a kerületnek többségére soha sem számítottunk. Nem is tudtunk oda jelöltet kapni. Véletlenség volt, hogy Kócsán igen t. kép­viselőtársunk ezt a kerületet elvállalta. Soha sem ment oda abban a tudatban, hogy ott meg fogják választani. És megtörtént a csoda, hogy a válasz­táskor Kabók Lajos képviselő ur 2260 szavazatot kapott, (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ez fáj !) mig Kócsán Károly t. képviselőtársunk 5597 szavazatot kapott. (Folytonos zaj. — Kabók Lajos : De milyen módon minister ur ? Ezt tessék megmondani.) Tehát 3337 többséggel megválasz­tották. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly : Ott ült a munkaadó és azt mondta, hol­nap elbocsátják, ha nem szavaz rá ! — Kabók Lajos : Mindenféle fenyegetéssel ! A lakásból ki­dobálják, elkergetik ! — Zaj.) Elnök : Kabók Lajos képviselő urat állandó közbeszólásaiért kénytelen vagyok rendreutasitani.

Next

/
Thumbnails
Contents