Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-44

"Àz országgyűlés képviselőházának igen helyesen követelni, szerintem akkor azt is kérhetjük, hogy az önkormányzati testüle­tekben csak választott elemek foglalhassanak helyet. Ezzel kapcsolatban rá kell térnem arra a legfontosabb kérdésre, amelyről szólani aka­rok, a választójog kérdésére, a választójogi tör­vények nagy hiányára, arra az örökös sebre, amely itt él, a titkosság kérdésére. A titkos sza­vazati jogaz, ami hiányzik jelenlegi törvényal­kotásunkból minden kerületre vonatkozólag. A titkosság kérdése, ennek a kérdésnek felelevení­tése és ébrentartása időszerű. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalön.) Ne méltóztassék azt mondani, hogy ez nem időszerű kérdés, mert mindaddig, amig a magyar törvényhozás nem az egyenlő, titkos választójog alapján fog meg­alakulni, ez a kérdés időszerű lesz; mindaddig, amig a titkos szavazás törvénybe iktatva nem lesz... (Éri Márton: Nem lesz!) Hát még meg fogja ezt érni, igen t. képviselőtársam. (Éri Márton: Nem érem meg! — Propper Sándor: Miért fél ettől? — Éri Márton: Én nem félek! Nekem azért nem kell. mert önöknek kell! Ami onnan jön, az nem kell senkinek sem. mert az nemzetellenes! — Zaj. Elnök csenget. — Ba­racs Marcell: Ez a nemzet lebecsülése és túlbe­csülése önmagának!) Nagyon csodálom, hogy olyan apodiktikus biztossággal méltóztatott azt mondani, hogy nem lesz. Sok olyan dolog történt már, amire azon az oldalon azt méltóztatott mondani, hogy nem lesz s mégis bekövetkezett. Nagyon cso­dálom, hogy igen t. képviselőtársam beszél igy, hiszen igen t. képviselőtársam pártjában ülnek olyanok, akiknek a titkosság programm­pontjuk volt. A titkos szavazati jog a kis­gazdapárt programmpontja volt, a titkos sza­vazati jog nagyatádi Szabó István személyé­vel szorosan összefügg. Amikor nagyatádi Szabó István a kisgazdapárt vezére volt, a tit­kos szavazati jog hivének vallotta magát. A tif kos szavazati jog hive volt egész ellenzéki pá­lyafutása alatt, de abban az időben is, amikora kormányzatban helyet foglalt. A kisgazdapárt maradványai tehát nem lehetnek hűtlenek a titkos szavazati jog eszméjéhez. (Zaj.) Ne mél­tóztassék ezt a kérdést olyan elutasitólag tár­gyalni akkor, amikor magában abban a párt­ban, amelynek tagja méltóztatik lenni, a titkos szavazati jognak prononszirozott hivei van­nak. (Iíarács Marcell: Az egységes párt libe­rális frakciója!) Fel méltóztatott emliteni az egységes párt liberális frakcióját. Igen, ez is a titkos szavazati jog mellé állott. A titkos sza­vazati jognak olyan hivei vannak az egységes­pártban, akik nemcsak szóval foglaltak mel­lette tállást, hanem tanulmányokat is irtak mellette még a régebbi időkben, a békeidőben, (Éri Márton: Azt hiszem, megbánták már!) — nem mutatták, eddig nem hallottam róla — amikor a nemzetiségi kérdést Magyarországon nagyon sokan igen nehezen megoldható kér­désnek tartották. A nemzetiségi kérdés szem­pontjából ugyanis az általános titkos választó­joggal szemben komoly aggodalom lehetett, de ma, fájdalom, nincs nemzetiségi kérdés, — fáj­dalom abból a szempontból, hogy ma csonka Magyarország vagyunk — ez a kérdés tehát nem zavarhatja ennek az ügynek megoldását. Ismétlem, a titkosság égő seb marad, a tit­kosság hiánya Magyarországot kuriózummá teszi a művelt népek sorában. (Éri Márton: Ez nem a műveltség kérdése!) Ez igenis, a mű­veltség kérdése. (Éri Márton: Ezt önök sem hiszik!) Én ezt vallom és hirdetem. U. ütése ÍÖ2$ május ll-én, szerdán. 4l7 De, bocsánatot kérek, amikor arra méltóz­tatnak hivatkozni, hogy a kormánynak milyen népszerűsége van, hogy milyen gyökere van a társadalimban, nagyon csodálom, hogy a kor­mány a maga népszerűségét s igazi gyökereit nem a titkos szavazati jog tüzpróbáján át igyekszik megismerni. Ez a próba s nem az, ami az elmúlt választásoknál történt, amikor nyilt szavazás mellett egyetlen ellenzéki kép­viselő sem jutott be a parlamentbe. (Fáy Ist­ván: Ha maguk senkinek sem kellenek, mi nem tehetünk róla! — Baracs Marcell: T. kép­viselőtársam átaludta az utolsó választás fur­csaságait!) T. képviselő ur, én itt vagyok, je­len vagyok és a jelenlétemmel bizanyitom, hogy kellek, engem tehát ne tessék levakarni, mert én vagyok. Ismétlem, az egész világon tit­kos szavazati jog van érvényben és én nem szeretem, hogy Magyarország kuriózumként, alkotmányjogi csodaként szerepeljen, mert se­hol a művelt világon nincs eset arra, hogy nyilt szavazás mellett válasszák meg a képvi­selőket. (Friedrich István: Csak Oroszország­ban van még ez igy!) A mi helyzetünk egészen különleges, rendkivüli helyzet, amelyet semmi : vei a világon nem lehet megindokolni. (Éri Márton: A magyar helyzet is különleges!) Eb­ből a szempontból nem látom ezt a különleges­séget. (Éri Márton: 1919-et nem szabad elfelej­teni!) Méltóztassék megengedni, hogy ezt a kér­dést teljes nyugalommal és objektivitással ke­zeljem. {Halljuk! Halljuk! — Propper Sándor: Itten?) Itten! (Zaj. — Elnök csenget.) Azt, hogy a titkos és nyilt szavazás közötti küzde­lem szempontjából milyen a helyzet, a legélén­kebben világitja meg az a közlemény, amely a Pesti Naplóban jelent meg és amely a Magyar Statisztikai Szemlére hivatkozik, amelyet a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal szerkeszt és ad ki. Ez a Statisztikai Szemle Konkoly-Thege Gyulának egy cikkét közli, amelyben az kijelenti, hogy azokban a válasz­tókerületekben, ahol titkosan szavaztak, tekin­tet nélkül arra, hogy azokat mezőgazdasági vagy ipari foglalkozású népesség lakja, vi­szonylagosan jóval kevesebb szavazatot számí­tottak össze a jobboldali pártokra, mint amennyi szavazat esett a nyiltan szavazó ha­sonló választókerületekben. De itt van Kun Béla t. képviselőtársunk, aki Hódmezővásárhely képviselője. Rendkívül érdekes adat Hódmezővásárhelyre vonatkozó­lag, hogy ez az agrárlakosság titkos szavazás mellett milyen eredményeket produkált. Ugyanennek a cikknek megállapításai alapján Hódmezővásárhelyen, amelynek l'akiossága csaknem kizárólag földmivelésből él, 9179 tit­kosan leadott szavazatból a jobboldali jelöl­tekre 3212, a baloldali jelöltekre pedig 5967 szavazat esett. Vagyis az történt, — amint Kun Béla i képviselőőtársam, kérésemre ezt pontosan feljegyezte és átadta nekem, — hogy Mayer földmivelésügyi minister, az agrárla­kosság főhelyén, Hódmezővásárhelyen 3212 szavazatot kapott, a baloldali jelöltek közül pedig Szeder Ferenc szociáldemokrata jelölt 2251, Kun Béla pedig 3716 szavazatot kapott. Tehát a baloldali jelöltek többet kaptak, mint a jobboldali ministeri jelölt. (Egy hang a balközépen: Debrecenben fordítva volt!) Ezért ajánlom, hogy a mélyen t. kormány népsze­rűségét és a társadalomban való erős gyöke­rét próbálja ki a titkos szavazásom keresztül is. Nincs ebben semmiféle kockázat, nincs eb­ben semmiféle veszedelem. Ha igaa, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents