Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-43

396 Az országgyűlés képviselőházának hogy kellő felügyelet és szakszerű vezetés és irányítás mellett mindenütt meg lehet találni a módot arra, hogy megfelelő fajtájú és a talaj­viszonyoknak megfelelő minőségű gyümölcsöt sikerrel termeszthessünk. A t. képviselő ur kifogásolja azt, hogy itt banánt fogyasztunk, és az egyik szociáldemokrata képviselőtársunk — azt hiszem Malasits t. kép­viselőtársam — közbe is szól, hogy a kanadai alma olcsóbb, mint a magyar alma és ezt fogyasztjuk a helyett, hogy magyar almát fogyasztanánk. Nekünk téli almában, sajnos, igen kevés mennyiség áll rendelkezésünkre és épen ezért kell arra törekednünk, hogy az ízesebb — mert hiszen a kanadai almánál a magyar téli alma sokkal Ízesebb és sokkal kiválóbb — almát fogyasszuk. (Ugy van ! Ugy van ! jobb felől.) Csak az a baj, hogy nem termelünk belőle eleget. Épen azt célozza a gyümölcstermelés fejlesztése, hogy kiszorítsuk ezt a drága áron behozott kül­földi gyümölcsöt és magunk állítsuk elő azt a szükségletet, amelyet magánfogyasztásra mi ma­gunk igénylünk, továbbá, hogy ebből a fontos cikkből megfelelő mennyiségű kivitelünk is legyen. Szabó Sándor t. képviselőtársam a gyümölcs­termelés fejlesztése érdekében több faiskola fel­állítását kivánta. Ezen a téren is már több ujitás van, több megfelelő területű állami faiskolát állí­tottunk be, és ezen az utón is törekszünk szapo­rítani a kiültetendő nemes gyümölcsfa anyagot. Ezen a téren is megtettük már a szükséges intéz­kedéseket, hiszen 85 ezer pengőt fordítottunk gyü­mölcsfaiskolák fejlesztésére. A háziipari oktatást és tanfolyamokat is sür­geti Szabó Sándor t. képviselőtársam. Tisztelettel bejelentem, hogy 200 háziipari tanfolyamot tar­tottunk az elmúlt évben is és Békésszentandráson egy háziipari szakiskolát is felállítottunk, hogy ennek a révén is törekedjünk a háziipari szak­oktatást minél intenzivebbé tenni. A méhészet fejlesztésére vonatkozólag, ame­lyet Szabó Sándor t. képviselőtársunk sürget, épen a délelőtt felolvasott beruházási programm­ból méltóztattak látni, hogy 250 ezer aranykoro­nát kívánok erre a célra fordítani. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) A méhészet ugyanis olyan olcsón fejleszthető és olyan értékes pro iuktum származik ebből a működésből, (Ugy van! Uay van ! jobbfelől.) hogy úgyszólván befektetés nél­kül existenciákat lehet ebből teremteni. (Ugy van!) Csak egyet emJitek meg. Egy választóm aki igen ügyes kisiparos, egy év alatt 42 méter­mázsa mézet termelt, ami olyan jövedelem, ami­lyent egy nagy vagyon sem hoz és ezt pusztán méhészetből teremtette elő ez az ügyes iparos. Ei élő példája annak, hogy a fejlődésnek milyen lehetőségei vannak ezen a téren is és hogy meg­érdemli ez a gazdasági ágazat, hogy ezzel inten­zivebben foglalkozzunk, mert hiszen ez a szor­galmas szegény embernek teszi lehetővé azt, hogy szorgalmas munkával alkosson semmiből valamit és biztosítson magának exisztenciát. Malasits Géza t. képviselőtársam sürgeti a faiskoláknak a kultusztárca keretéből a földmi-. velésügyi tárca keretébe való áttételét. Tételes törvény intézkedik erről, és éppen ezért ennek a törvénynek megváltoztatását (Esztergályos János : Meg kell változtatni.) nem sürgetem, mert hiszen a kultuszminister ur látja el ezen szolgálatot cs tudomásom szerint egészen jól látja el. Ami Malasits Géza t, képviszlőtársunknak azt az igen helyes megjegyzését illeti, hogy a háziipar fejlesztésének rendkívüli akadálya az, hogy ezeket a produktumokat nem tudjuk piacra vinni és nem tudjuk értékesiteni, (Malasits Géza : Nincsen propaganda !) erre vonatkozólag a kö­43. ülése 19.27 május 10-én s kedden. vetkezőket mondhatom. Mi kézügyességgel, szor­galmas munkával, háziipari oktatással, szlöjd és kézműipari munkával produkálunk semmiből va­lamit. A baj azonban az, hogy más is van olyan okos, mint mi, más is ugyanezt csinálja és más is ellátja a maga szükségletét, tehát nehéz piacot teremteni ezeknek a produktumoknak. Tisztelettel bejelentem azonban a i Háznak, hogy most jött két ministeritanácsosom Londonból, ahová meg­hívás utján küldöttem ki őket. Piacszerzés szem­pontjából jártak ott és ezen a téren nagy ered­ménnyel járt kiutazásuk. (Helyeslés jobbfelől.) Ott már a gazdagság folytán nem foglalkoznak ezzel a pepecselő, apró dolgokkal és idejüket sok­kal hasznosabban tudják értékesiteni, mint mi, akik fosztásból raffiából, fürdőcipőket fonunk — mint Malasits képviselőtársam emiitette : igen helyesen — ott mindezeket megveszik, mert mód­juk és vagyoni, gazdasági helyzetük megengedi nekik, hogy azt mások által készíttessék el és ne ők készítsék ezeket. Csak arról van szó, hogy egyes cikkeknek a szabvány minőségét és formá­ját kellett megállapítani, amelyből azután millió­számra fogjuk késziteni mi ezeket a háziipari cikkeket, kosarakat és megfelelő am>ol piacot fo­gunk biztositani ezeknek a háziipari produktu­moknak a részére. Kócsán Károly t. képviselőtársunk a főváros környéki termelőknek kívánná biztositani azt a lehetőséget, hogy amit ők saját maguk, saját erejükkel, saját hátukon behoznak ide a fővá­rosba, — azt a gyümölcsöt és élelmicikket — itt értékesíthessék, Semmi sem természetesebb, mint hogy én mindent elkövetek, hogy ez megtörtént jék. A fővárosnak azonban olyan rigorózus köz­egészségügyi szabályai vannak, hogy ezek a rigo­rózus szabályok, amelyek* t én nem kutatok és amelyeket indokoltnak kell hogy tartsak, megle­hetős mértékben akadályozzák itt ezeknek a ter­mékeknek teljesen szabad értékesítését, vagyis azt, hogy ezek a cikkek, közegészségügyi szem­pontból való vizsgálat nélkül jöjjenek be ide a fővárosba. Vizsgálat nélkül a főváros semmit sem enged forgalomba hozni, — nagyon helye­sen — és azért itt sok nehézséggel küzdünk ebben a tekintetben. Hogy már most a főváros környékén lévő termelőknek a hajófuvarozást könnyítsük meg és a vízen való szállitást tegyük lehetővé, ennél is elősegíteni törekszem annak a lehetőségét a termelés szempontjából, de a főváros élelmezése szempontjából is, hogy megkönnyítsük a szálli­tást és a főváros ellátását. Minden időben azon leszek, hogy ezt lehetővé tegyem. Ugyancsak Kócsán Károly t. képviselőtársam emiitette fel a nádipart es a nád feldolgozásának kérdését. Itt örömmel jelentem be, hogy egy uj felfedezéssel, egy uj találmánnyal állunk szemben és azt hiszem, hogy a háziipar terén igen nagy sikerrel fogjuk ezután a nádfeldolgozást eszkö­zölni. Kézi és más egyszerű dolgokat, sőt a nád­nak rostozása utján zsákokat és textilcikkeket is fogunk tudni csinálni, ami meglepő eredményre vezetett az eddigi kutatások révén. Tehát a nád feldolgozásával szintén foglalkozunk és azon leszünk, hogy ezen a téren is a fejlődés útjára lépjünk. Ezeket voltam bátor a felszólalásokra meg­jegyezni és kérem a Házat, hogy a címet el­fogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. A tételt, mint meg nem támadottat, elfogadottnak jelen­tem ki. Következik a 2. rovat. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni.

Next

/
Thumbnails
Contents