Képviselőházi napló, 1927. III. kötet • 1927. április 07. - 1927. május 11.

Ülésnapok - 1927-43

388 Az országgyűlés képviselőházának házások gazdasági építkezésekre : 399.000 pengő.« Elnök : Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa) : »Bevétel. Rendes bevételek. 1. rovat. Tandíjakból és beiratási díjakból : 74.500 pengő«. Elnök : Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa) •' »2. rovat. Termények és állatok értékesítéséből : 499.920 pengő«. Elnök : Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa) : »3. rovat. Élelmezési dijakból és vegyesekből : 149.410 pengő«. Elnök : Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa) : »4. rovat. Ápolási dijakból : 960 pengő«. Elnök : Megszavaztatik. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): »7. cím. Vízügyi műszaki szolgálat. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok : 1,053.796 pengő«. Reischl Richárd! Reischl Richárd : Mélyen t. Ház! Ez alkalommal kötelességemnek tartom, hogy a földművelésügyi ministerium vízügyi műszaki személyzetének nagy munkája előtt a zászlót meghajtsam, mert ez már a múltban is és a jelenben is megtette a kötelességét és nekünk gazdáknak nagy előnyöket biztosított. Különösen óriási eredményeket értek el a vizszabályozás terén. Nagyon sajnálom, hogy a minister ur egy előbbi felszólalásnál már kijelentette, hogy a vizügyi műszaki személyzetnek szaporításába költség hiányában nem mehet bele. Pedig nagyon kívánatos volna, hogy ez. a személyzet szaporittassék, mert ma annyi kivánsággal lép fel különösen a gazdaközönség, — mindenféle talajjavitási és vízszabályozási és más jogos kívánságokkal — hogy azokat épen a személyzet hiánya miatt teljesíteni nem lehet. Nagyon kérem a minister urat, hogy bárhol is megtakarítást tud elérni, ennek a személyzetnek a szaporítását feltétlenül eszközölje ki. Ez alkalommal vagyok bátor rámutatni egy olyan anomáliára, amely különösen a vizszabályozás terén nagyon kívánatos volna, hogy megszüntettessék és ez a Sió szabályozásának kérdése. Nagyon jól méltóztatik azt a minister urnák tudni, hogy az 1908. évi beruházási törvény szerint a Sió szabályozására már egy nagyobb összeg szavaztatott meg, és annak idején azzal biztattak bennünket, hogy a szabályozás körülbelül tiz év alatt elkészül. Miért olyan fontos a Sió szabályozásának minél előbbi elkészülte? Azért, mert a Sió szabályozásával szoros összefüggésben van a Somogy és Tolna megyei vizek és a Zala szabályozása, de különösen az utőbbi időben, a Balaton kultuszának fellendülése idején az a nagy hátrány, amely abból származik, hogy a Balaton vize állandó ingadozásnak van kitéve. Épen a napokban lefolyt balatoni ankéten volt szó arról, hogy addig közegészségügyi berendezkedéseket a Balaton mentén nem tudunk eszközölni, amig a Sió szabályozása végleg el nem készül. Mert ezek az egészségügyi berendezések, csatornázások addig nem eszközölhetők, amig a Balaton vizszine állandósítva nem lesz. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja el.) Ennek a fő oka az, hogy különösen az utóbbi években a Sió csatornázására fordított költségek oly kismérvüek voltak, hogy nem csak a munkálatok nem haladttak abban a mértékben, amint szükséges lett volna, hanem épen azáltal nem lett.kellő munka végezve, a beiszapolás és a partomlás olyan nsgy mértékben történt, hogy ezek kijavítására ujabb nagy áldozatokra lesz szükség. Felkérem a minister urat, hogy ezt a dolgot 43. ülése 1927 május 10-én, kedden. vegye különösen a kezébe, és bár látom, hogy az idei esztendőben 400.000 pengő van felvéve a költségvetésbe a Sio szabályozására és partrendező munkálatokra, ez az összeg még mindig kevés arra, hogy a Sió-csatornát rövid idő alatt bevégezzük. Vannak adataim arról, hogy a múltban menynyit költöttünk a Sió csatorna szabályozására. 1912. évben még 350.000 pengőt tett ki ez az összeg azután leapadt 18 000 pengőre, a múlt esztendőben pedig 50.000 pengő volt. Most 400.000 pengő van felvéve erre, de ezt az összeget még mindig kevésnek tartom, mert szorosan rsszefügg a Balaton kultúrája ennek a kérdésnek a rendezésével. Különösen felhivom a minister ur figyelmét a zalai és a kisbalatoni vizi-társulatok működésére, ahol 16.000 katasztrális hold olyan terület vizmentesitéséről van szó, amely talán legtermékenyebb részét fogja képezni ennek az országnak, mert ott körülbelül egyméteres a humusréteg, amely kender és egyéb mezőgazdasági termék ! érmeié sere rendkivül alkalmas lesz, és amely terület jelen viszonyok között már tizenöt esztendeje teljesen hasznavehetetlen. Erre nézve szeretném az igen t. minister urnák megnyugtató válaszát hallani. Elnök : Szólásra senki sincs feliratkozva. Kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem!)

t

Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni» Mayer János Földmivelésügyi minister: T. Ház! Ismételten voltam bátor kijelenteni azt, hogy a vízi-mérnökök létszámának szaporítását feltétlenül szükségesnek tartom.- A takarékoskodással és a létszámapasztással kapcsolatban azonban a folyó költségvetési évben 12 emberrel kellett apasztanunk a létszámot. Fedezet hiányában nem vagyok abban a helyzetben, hogy ebben és a jövő költségvetési évben egy létszámszaporitást eszközölhessek. (Reischl Richárd : Odaadok öt ünáncot egy mérnökért! — Derültség.) Ezt a cserét a földmivelésügyi tárca szempontjából én sem tartanám veszedelmesnek, hogy a pénzügyminister ur azonban ezt hogy ítélné meg, azt már nem tudom, azt hiszem, hogy ő az ellenkező állásponton volna. Ami a Sió szabályozását illeti, erre a célra legközelebbi beruházási törvényjavaslatunkban fogunk fedezetről gondoskodni. A nagy vizügyi beruházási törvényünk, mint ahogy azt már a délelőtt emiitettem, átdolgozásra szorul és azt az uj vizrajzi viszonyoknak megfelelően kell átalakítani. Ez a törvényjavaslat már készen van. A pénzügyminister úrral már megállapodtunk abban, hogy 20 éves programmom alapján évi három és fél millió pengőt fog rendelkezésemre bocsátani a vízi beruházások céljaira. Ebbe a programmba lesz azután beleillesztve a Sió szabályozásának befejezése is. Ami pedig a Balaton környékének a kérdését illeti, legutóbb a balatoni értekezleten hallhatta a t. képviselő ur, hogy milyen nagy gondot fordítunk a Balaton kultuszának kifejlesztésére és a Balaton környékének kiépítésére. Rendkivül nagy súlyt helyezek erre és az elmúlt évben, amikor egy körutat tettem az egész Bálaion körül, állapítottuk meg azi, hogy hány uj kikötőt és hol fogunk dokkokat felállitani, s már a beruházásról és ennek fedezéséről gondoskodtam is. Hiszen a képviselő ur láthatta és megállapíthatta, hogy már a legközelebbi esztendőben hat uj kikötő fog ott épülni. Tehát erre a kérdésre is nagy súlyt helyezünk és mindent elkövetünk hogy az mindenben megvalósuljon, mert azt közérdekűnek és nagyfontosságunak tartom. Ennyit voltam bátor válaszolni a t. képviselő ur felszólalására. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) EJnök .* A tanácskozást befejezettnek nyílva-