Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-25
44 Az országgyűlés képviselöházánah 25. veiben 30 nap alatt elintézheti a felmondást; a falusi lakosságot, a kis- és nagyközségek lakosait .azonban gyámkodás alá helyezi, amennyiben ezek aláírása, illetve felmondása csak akkor érvényes, ha aláírásukat a községi elöljáróság, tehát a jegyző és biró előtt törvényes formák között hitelesítették. Nem biíom megérteni, hogy miért állok én intelligencia dolgában hátrább, mint a városoknak az a legszegényebb, mondjuk, napszámos eleme, aki. a maga baleisetbiztositásait és egyéb dolgait egyszerűen elintézheti egy ajánlott levélben a biztosítótársasághoz, intézett felmondással! Én azonban és esetleg a minister urak közül is valaki, aki véletlenül falusi lakos és birtokos, saját tűz- vagy jégkár elleni biztosításának felmondását csak iákkor intézheti el ajánlott levélben, ha előbb személyesen megjelenik vagy a társaságnál vagy pedig a községházán a jegyző és a biró előtt és azok az ő aláirását hitelesitették. Ez teljesen abszurd, lehetetlen, gyakorlatiatlan és még azt a célt sem megközelítő intézkedés, amelyet a minister ur és a törvényjavaslat szerkesztői ebben a kérdésben elérni kívántak, hogy t. i. ott felvilágositást fog kapni az illető és nem fogják az ügynökök beugratni tudni, mert hiszen akárhány községben épen maga a biró vagy a jegyző valamely biztositótársaságnak az ügynöke. (Rassay Károly: Ez az!) Egyenesen tehát az ügynök torkába küldik a biztosított felet s ez, az ügynök természetesen a, konkurrens ügynökkel szemben nem azt a nagy emberi igazságot fogja képviselni, amelyet a minister ur az indokolásban hangoztat, hanem képviselni fogja annak a vállalatnak érdekeit, amelynek ő jól fizetett ügynöke. Még egy veszedelem van ebben a kérdésben s a gyakorlati élet ezt is meg fogja mutatni. Ha még nem is ügynök minden jegyző, de ha ebből a javaslatból törvény lesz, akkor az azt követő két héten belül a jegyzők 90%-a ügynöke, mégpedig igen jól dotált ügynöke lesz valamely biztosítótársaságnak. A minister ur és a törvényjavaslat megalkotói tehát azt a célt, amelyet ezzel a törvényjavaslattal el akarnak érni, nem fogják sohasem elérni. De eltekintve minden egyébtől, ha ilyen megkülönböztetést teszünk a biztositó és a biztositott között, szeretném tudni, ha megjelenik nálam egy ügynök, aki nem legitimálta magát hasonlóképen, mi garanciám van arra, hogy amit az mond és velem köt, azt a biztosítótársaság majd tartja is! Hiszen minden ilyen előzetes biztosítási ügyletnél ki is van kötve, hogy az a biztosítás csak akkor lesz érvényes, ha azt a központ legitimálja és elfogadja. Ha a t. minister ur ugy intézkedett volna, hogy a hazai biztositótársaságok vezérigazgatói is kötelesek kijönni a falura és a jegyző előtt legitimálni magukat s aláírásukat igazoltatni, akkor egyforma mértékkel mérne a törvényjavaslat. De minthogy a biztositótársaságok vezetőire nézve a javaslat semmiféle ilyen kényszert nem tartalmaz, ellenben megkülönböztetve a városi és a falusi lakosságot, az utó'bbit ilyen kényszer alá helyezi, ezt egyenlő, általános jogelvek szerint felépített törvényjavaslatnak el nem fogadhatom, különösen mert a gyakorlatban is abszurdumhoz visz. Hitelesitették: Nánássy Andor s. Je. Szabó Zoltán s. h. naplóbiráló-bizottsági tagok. ülése 1927 március 17-én, csütörtökön. Mert ha valaki városi lakos, akkor — ha egyébként az intelligenciának legalsó fokán áll is — egyszerű ajánlott levélben felmondhatja biztosítását; ha pedig valaki falusi lakos, akkor — ha mindjárt minis téri székben ül is, tehát olyan, akiről fel kell tételeznünk, hogy az ország legragyogóbb intelligenciájának sorába tartozik — kénytelen a jegyzői hivatalban legitimáltatni aláírását. Minthogy a szakaszban ilyen abszurdumok foglaltatnak — bár a negyedik bekezdés kirivóan csúnya tendenciáját némely tekintetben mitigálja az az indítvány, amelyet a t. előadó ur előterjesztett, így tehát erre nem is terjeszkedem ki, — maga az az abszurd jogelvtelenségj amely ebben a szakaszban megnyilvánul, elég nekem arra, hogy a szakaszt semmi körülmények között el ne fogadjam. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? ; Petrovics György jegyző: Fábián Béla! Elnök: Nincs itt. Töröltetik, Következik? Petrovics György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: Kérem beszédemnek holnapra való halasztását! Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e hozzájárulni ahhoz, hogy Bródy Ernő képviselő ur beszédét a legközelebbi ülésén mondhassa el? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben : mondom ki a határozatot. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakitom s előterjesztést, teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó I8-án, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a biztosítási dij késedelmes fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása; _ 2. a mentelmi-bizottság 61—76. számú jelenI léseinek tárgyalása; 3. a gazdasági-bizottság jelentésének tárgyalása az országgyűlés 1927/28. évi költségi előirányzatáról; 4. az Országos Központi Hitelszövetkezet kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes jj rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről iszóló törvényjavaslat; 5. a belvizi hajók lajstromozásáról^ és az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról szóló törvényjavaslat; 6. az 1927/28. évi állami költségvetés, végül 7. az 1926/27. évre költségvetésen kívül meg ; állapított beruházásokról és azok fedezéséről szóló pénzügyministeri jelentés tárgyalása, Méltózatnak-e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvéinek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni! Petrovics György jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). \ Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha * nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. i(Az ülés végződik délután 1 óra 55 perckor.)
