Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-35

452 Az országgyűlés képviselőházáénak 35, ülése 1927 április 6-án, szerdán. hogy majdnem mindenféle megmozdulás soksok visszaéléssel történik, természetes dolog tehát, hogy a kartellek sem maradtak ettől mentesek. A kartellek, nézetem szerint, a puskaporhoz hasonlíthatók. A puskapor az ipari életben rendkivül nagy szerepet visz, jótékony hatása van az emberiségre akkor, amikor pl. kőfejtőknek, bányászoknak áll - a rendelkezésére, hogy segitségével az emberi munkaerőt helyettesíthessék és az emberi munkát megkönnyithessék; van azonban a puskapornak egy másik hatása is, amikor felhasználásával embereket gyilkolnak, milliókat tesznek tönkre és tesznek rokkantakká. A kartellek hatása ma itt ugyanilyennek látszik. A kartell jó oldala, mint mondottam, az, hogy rendezettebb termelési viszonyokat, rendezettebb áralakulást teremt, továbbá az is a jó hatása, hogy a munkapiac terén egységesebb, stabilizáltabb állapotokat teremt. Ezek jó oldalai. Viszont azt látjuk, hogy egyes iparvállalatok csak azért szövetkeznek, hogy az árakat javítsák és a hasznukat növeljék; ezzel szemben pedig vétót kell kiáltanunk és rá kell mutatnom itt a t. Ház szine előtt és az egész nemzet előtt, hogy ezt tűrnünk nem szabad! Nem szabad vállalatoknak azért szövetkezniök, hogy a közönséget kizsarolják és kihasználják. -Ha azt látjuk, hogy a kartellek törekvései nem maradnak meg a közgazdasági kivánalmak keretében, akkor inkább meg kell akadályozni működésüket, mintsem a közönség -kihasználását tegyük lehetővé. Nem szabad ölhetett kezekkel néznünk az egyes visszaéléseket; módot kell tehát rá találnunk, hogy ebben az országban szintén odaállítsunk paragrafusokat, rendeleteket, szabályzatokat, amelyek a közönség kihasználását lehetetlenné teszik. Nem akarok eseteket felhozni, mert hosszú sora van a kartellszerü visszaéléseknek és egész sorát kellene elmondanom a kartellekböl fakadó visszaéléseknek, órákon át kellene kiteregetnem a sokszázra menő kartellek visszaéléseit. Csak arra akarok mutatni, hogy az ország *> pénzügyministere irtózatos munkával és irtó- ' zatos fáradsággal milliárdokat és milliárdokat teremt elő, hogy azok hasznos beruházások alakjában az ország javára váljanak és ezeknek a beruházásokra szánt összegeknek tiz-husz j százalékát épen ezek a kartellek illegitim' utón vágják zsebre. Amikor tehát a kormány maga irtózatos munkát végez, hogy az ország terme-j lésébe, vérkeringésébe ujabb milliárdokat vigyen bele, akkor néhány ember és néhány vállalat' igyekszik ezt a munkát kiparirozni, igyekszik, mielőtt niég a termelésbe belekerülne a milliárdok vérfolyamata, azokból kivonni a maga hasznát és tiz-husz százalékot lecsípni abból a tőkéből, amely a termelést kellene, hogy duzzassza. -Itt van a téglakartell, a mészkartell esete, itt vannak egy sereg kartellnek visszaélései, amelyek közgazdaságilag nincsenek megindokolva, amelyek nincsenek alátámasztva a viszonyok, a közgazdasági szükségességek alapján, tisztán a több, a nagyobb haszon elérése vë- i zeti ezeket a vállalatokat, mert hisz a munka- i sok nem kértek többet, nem bérharcok révén j kell, hogy leadják a kartellek hasznuknak egy | részét, semmi különösebb tényező nem játszik ! itt közre, tisztán a kinálat és a kereslet szabá- j lyozó ereje az, amely arra inditja őket és módot ad nekik arra, hogy ezeknek a gazdasági életbe befolyó befektetéseknek egy részét zsebre . vágja. Ha tűrjük és ölhetett kezekkel nézzük a kartellek visszaéléseit, akkor eljön az idő, hogy nem leszünk képesek ellenállni ezeknek a törekvéseknek. Most tehát, amikor az ország kormánya ujabb beruházásokkal akar a gazdasági élet segitségére lenni, oda kell állnunk és törvényhozási utón kell lehetetlenné tennünk azt, hogy egyesek a közönséget és magát az államot is kizsarolják. Néni vállalkozhatok néhány ember, néhány vállalat itt arra, hogy mikor krízise van ennek az országnak, akkor több hasznot vágjanak zsebre, mint amennyit a polgári haszon címe, fogalma és neve alatt megengedhetőnek tartunk. •Azért intézem- tisztelettel interpellációmat az ország kereskedelemügyi ministeréhez, hogy lássuk a kormányzat álláspontját a karellkérdésben, lássuk a kormányzat megnyugtató lépéseit, lássuk mit kivan ezeknek a visszaéléseknek megszűntetése céljából tenni. Azonkívül rá akartam mutatni arra, hogyha -a közgazdasági . viszonyok indokolttá teszik if- a kartellek • létesülését, azt már semmiképen sem lehet megindokolni, hogy -akár az állam, akár a vasút, akár más hatóság segítse a kartellek árainak alakulását - és megállapítását Sem. tarifális, sem semmiféle kedvezményeket nem lehet külön adni a kartelleknek csak azért, hogy áraikat még jobban felemeljék. Továbbá védelmezni . kell azt az ipart, azokat a vállalatokat, ^amelyek nem kényszerültek bele a kartellekbe és módot kell adni a szabad verseny kifejlődésére. Ha azonban maga az állam odaáll szervezeteivel a kartellek támogatására azokkal szemben, akik nincsenek benne a kartellekben, 'akkor ebben az országban monopóliumokat fogunk teremteni s a szabad-verseny gondolata innen ki fog veszni. Az. államnaik azért- kell őrt állania a közgazdasági élet élén, hogy a kartellek visszaéléseit megnyirbálja, hogy ilyen visszaélések be ne következhessenek. Tisztelettel kérem tehát a kereskedelemügyi minister urat, nyugtassa meg az ország közvéleményét, hogy gondol ezekre a kérdésekre és' törekszik ezeknek a visszaéléseknek megszüntetésére. Kérem továbbá a kereskedelmügyi minister urat, őrködjék azon, hogy a kartellek rossz irányban való fejlődését tarifális kedvezményekkel és egyebeikkel ne fokozza és ne tegye lehetővé, hogy azok rossz irányú munkájukat még inkább kifejtsék. Tisztelettel választ kérek kérdéseimre. Elnök: A kereskedelemügyi minister ur kíván nyilatkozni. Herrmann Miksa kereskedelemügyi minister: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Egészen röviden felelhetek már csak azért is, mert a. kartelleknek rendkívül nehéz kérdését a pénzügyminister ur ma röviden szintén taglalta abban az értelemben, _ amelyhez én fentartás nélkül hozzájárulok. De maga az. interpelláló képviselő ur is rámutatott arra, hogy a kartellkérdésben talajdonképen két elhatárolt terület van, amelyek — ez igaz — igen sokszor .egymásba nyúlnak. Az egyik terület az, amelynek hasznosságát és üdvösségét az interpelláló képviselő ur maga is elismerte, tudniillik az a törekvés, hogy megfelelő megegyezésekkel racionalizáljuk az egész gyártást, koncentráljuk a gyártás menetét, de a tőkét is. az árakat', a hitelviszonyokat is szabályozzuk, szóval annak az anarchiának, amely különösen olyan gyorsan változó viszonyok mellett sokszor bekövetkezhetik, mint amilyenek például az inflációs időkben mutatkoztak, véget vessünk. Ha a