Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-33

Az országgyűlés képviselőházának 33. középiskolában kaptuk meg az első ösztönzést arra, hogy hogyan kell a magunk életútját megkeresni. Minden eszmének, minden gondolatnak első kibontakozása a tanári szellemnek, a tanári nevelésnek hatása alatt történik. Régi tanárok emléke kAl hogy kísértsen i ennünket, amikor látjuk, hogy miképen pusztul el egy nagy és értékes rétege a kultúrának, a tanárság. 1912-ben a tanárok szolgálati ide.iét 40 évről leszállították fakultative 35 évre. A t népjóléti minister ur volt az, aki, ha .iól tudom, 1922-ben kötelezővé tette ezt a 35 éves szolgálati időt. 1912-ben a tisztviselőknél a szolgálati időt szintén 35 évben állapították meg, vagyis közös nevezőre hozták őket és mindakettőnél ugyanazt a szolgálati időt állapitották meg. Ha azt a különbséget né^em, amely a tisztviselők szolgálata és a tanárok szolgálata között van, akkor a következőt állapi torn meg. A tisztviselő, ha magasabb kategóriába jut, minél idősebb, annál könnyebbé válik a munkaköre, minél előkelőbb hatáskört tölt be, a munkaköre annál könnyebben elviselhetővé válik. Elnök : Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a tanácskozásra szánt idő letelt. Méltóztassék beszédét befejezni ! Pakots József : A tanáré azonban egyforma nehéz marad, egyformán rugalmasnak kell lennie, hajlott korában is épen ugy kell foglalkoznia a gyermekekkel, épen ugy kell tanitania, mint egészen fiatal korában. A tanároknak ez a rettenetes idegfeszitő munkája és roppant fontos nemzetnevelő hivatása kötelességünkké teszi, hogy fokozottabb gondoskodással ltayünk irántuk. A nélkül, hogy most már tovább indokolnám, hogy miért terjesztek be határozati javaslatot, leszek bátor azt felolvasni. (Olvassa) : »Utasitsa a képviselőház a vallás- és közoktatásügyi ministert, hogy olyan törvényjavaslatot terjesszen a törvényhozás elé, amely szerint a tanár nyugdijbaszámitható 9 szolgálati év után automatikusan a VIII. fizetési osztályba jusson, 18 év után a VII. fizetési osztályba, 27 év után a VI. fizetési osztályba, és államfői kinevezés alapján az arra érdemes tanárok 2%-a az V. fizetési osztályba.« A t. kultuszminister ur létesit Collegium Hungaricumot, létesit biológiai intézeteket, azonban a tanársággal nem foglalkozik olyan szeretettel, ahogyan kellene. Nem akarom felvetni a kérdést, hogy miért, nem akarok arra utalni, hogy volt egy konfliktus, amelyben a ministeri kinevezés miatt a tanárság álláspontot foglalt el és azóta a t. minister ur — ugy látszik — averzióval viseltetik a tanárság iránt. Elnök : Újból figyelmeztetem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Pakots József : Már befejezem. — T. Ház! Mindent összefoglalva, kénytelen vagyok a magam részéről megállapítani, hogy a kormányzat iránya, rendszere teljesen ellentétes azokkal a nagy szabadelvű és demokratikus gondolatokkal, amelyekkel időnként kacérkodni szokott. Épen most a közel napokban március évadján ünnepelte ez az ország 1848-nak gyönyörű, emlékezetes históriai napját, március 15-ét, azt a 12 pontot, amelyben le van fektetve a modern alkotmányosság alapja, minden szabadságjog. Hol vagyunk mi ettől az időtől? A 12 pontból a legtöbb elsorvadt, egyik különös szerencsétlenség folytán, másik pedig a rossz, önző kormányzati politika folytán pusztult el, úgyhogy a 12 pontból egy sincs meg. A mélyen t. kormányzat egyetlen pontot teremt meg a magyar politikai életben : a holt pontot. (Derültség és zaj.) Nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Viczián István : Holtpontra jutott !) Elnök : Minthogy a napirend tárgyalására ülése 1927 április 1-én, 'pénteken. 385 szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 5-én, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: az 1927/28. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása, valamint az 1926/27. évre költségvetésen kivül megállapított beruházásokról és azok fedezéséről szóló pénzügyministeri jelentés tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik az inditványkönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inditványkönyvet felolvasni! Fitz Artur jegyző : Az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs! Elnök : A Ház ezt tudomásul veszi. Minthogy a Ház holnap ülést nem tart, az az interpellációs-könyv felolvasását mellőzöm. Kállay Tibor képviselő ur a házszabályok 205. §-ának a) pontja alapján kért szót. A képviselő urnák a szót megadtam. Kállay Tibor: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy ismételten, de csak egészen rövid időre személyes kérdésben kérjem az igen t. Ház figyelmét. Sajnálatomra kénytelen vagyok ezt tenni, mert nem mehetek el teljesen szótlanul amellett a kritika mellett, amelyet Gaal Gaston t. képviselő ur a tegnapi napon összeférhetlenségi kérdésben való felfogásomról gyakorolt. Kell ezt tennem annál is inkább, mert hiszen az összeférhetlenségnek nemcsak irott, hanem Íratlan szabályai is vannak, s az Íratlan szabály röviden abban foglalható egybe, hogy közéleti működés, közéleti tevékenység ne használtassék fel anyagi előnyök szerzésére. Az olyan kritika pedig, amely a képviselő ur részéről tegnap elhangzott, ha talán nem is intenciójában, de mindenesetre tényleg alkalmas arra, hogy a közvélemény előtt, amely az ilyen kérdésekre különben is jobban szokott felfigyelni, mint az elvi kérdésekre, nyilvánvaló és egyszerű tényeket teljesen ferde világitásba hel yezzen. A t. képviselő ur vagy hatvan képviselőről beszélt. Én ezek dolgához nem szólhatok hozzá, csupán a magam részéről óhajtom megjegyezni, hogy ennek a kérdésnek két vonatkozása, illetve két része van. Az egyik az, hogy mit mond a fennálló, a lex lata törvény. Ebben a tekintetben meggyőződésem az. hogy a magam részéről semmiféle összeférhf-tlenségben nem vagyok, és azt hiszem, hogy mindazok a képviselőtársaim, akikről itt szó van, — nem vagyok hivatva, hogy a nevükben beszéljek, de meg vagyok győződve mindegyik jóhiszeműségéről — ebben a tekintetben ugyanilyen véleményen vannak. Egyébként ez ténykérdés, amelynek megítélésére a Háznak megfelelő szerve van, (Ugy van! a közéven.) ebben a tekintetben tehát felesleges bármely további szónoklás. A másik kérdés a lex ferenda kérdése. E tekintet en mondottam azt, amennyiben a törvényhozás bölcsesége netán arra az álláspontra helyezkednék, hogy azok, akik a maguk pénzügyi működése Kapcsán ipari, kereskedelmi vagy bankvállalatok vezetésében vesznek részt, a törvényhozás munkájában részt nem vehetnek, — amivel szemben különben ellenkező tendenciát látok érvényesülni épen a felsőházi törvény megalkotásánál, — mondom, ha ilyen határozat, ilyen elvi megállapítás hozatnék, akkor természetszerűleg levonnám ennek konzekvenciáit olyan értelemben, hogy a törvényhozás munkájában nem kívánnék részt venni.