Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-32

302 Az országgyűlés képviselőházának 32, demokrácia és a nemzetköziség. Ez a 80-as esz­tendőknek az a bizonyos dala. Amint akkor volt a Fischerin du kleine, most állandóan és mindig 1 , közbeszóló és felszólaló urak, minden részről, minden pártról — ahelyett, hogy szo­rosan az ország leromlott gazdasági helyzetét tartanák szem előtt és ennek a leromlásnak megszüntetésére iparkodnának felszólalásaik­ban a kormányzatot serkenteni, — bárki az, aki felszólal, akár a felekezeteknek, akár az agráriusoknak, bárkinek képviselője, minden felszólalásnak a vége az, hogy mindaz, ami rossz, ami a múltban helytelenség történt, mindaz, ami a jelenben történik és a jövőben történni fog, a szociáldemokrata pártnak a hibája. Mint afféle vénasszonyok, a szociál­demokrata pártot okolják, a szociáldemokrá­ciának tulajdonitják mindezeket. Amilyen nyíltsággal és őszinteséggel ezt elmondtam, méltóztassék megengedni, hogy ugyanezzel az őszinteséggel megállapítsam azt, hogy jól esett e padokról hallanom a tegnapi felszólalások egyikét, névszerint Csák Károly t. kép viselőtár samét. Közbeszólás ban kifejezést is adtam ennek, mert meg kell mondanom őszintén és nyiltan, hogy legalább is előttünk, amióta e padokban ülünk, szokatlan, hogy a kormányzópárt részéről a felszólalások alap­ján azt lehessen megállapítani, hogy a felszó­laló tényleg foglalkozik és foglalkozott azzal a kérdéssel, amelyhez, hozzászól, amelyet napi­rendre hoz. (Mozgás a jobboldalon.) Sajnos, a múltban nem lehetett ezt tapasz­talni. Nagyon sok vihar elmaradhatott volna, nagyon sok vihar nélküli nap telhetett volna el e teremben, ha felszólaló képviselőtársaim nemcsak egyszerűen elfogultan, a rosszindu­latra^ beállított hangulatuknak adtak volna ki­fejezést, amikor a szocializmusról és a szociál­demokrata pártról beszéltek. Sok viharinak, sok kellemetlen napnak elmaradását okozhatta volna ez. Mondom, jóleső hangulattal és érzéssel hall­gattam ezt az, egységespárti felszólalást. (Tankovics János: Mégsem tetszett, mindig közbeszólt a képviselő ur!) De tetszett, csak a következtetés nem tetszett, amelyet azonban szintén nem csodálok, mert igen t. képviselőtár­sam talán gyermekkora óta egészen más lég­körben nevelődött, mint amilyen légkörben mi szociáldemokrata ipari és földmunkások vol­tunk. (Zaj. — Gaál Mihály: Hol a földmunkás*?) Azt is t elvitték a csendőrök. Felszólaló t. kép­viselőtársam egészen más légkörben nevelő­dött, igy tehát megértem, hogy végső következ­tetéseinek levonása beszédében nemi az, ami helyes meg'állapitással, elfogulatlan tekintettel lett volna. Mályen tisztelt képviselőtársam olvasott­sága révén Marx, Engelsi, Lassale és a többi szociáldemokrata irók munkájából azt véli megállapitani, hogy a szociáldemokrata párt programmja alapján a gyűlölet hirdetője. (Ugy van! Ugy van! a középen.) Engedjék meg, t. közbeszóló képviselőtársaim, hogy megkisérel­jem ennek az ellenkezőjét bizonyitani. (Hall­juk! Halljuk! a jobboldalon.) Mi az alapprogrammja a szociáldemokrata pártnak, mire van felépítve a világ minden ál­lamában élő szceiáldemokraták programmja? Nem fogom önöknek a szociáldemokrácia kis­vagy nagykátéját felolvasni, mint egyesek iparkodtak azt megtenni. Megállapítom, hogy a szociáldemokrata pártnak programmja alap­ján egyedüli célj hogy az emberből embert csináljon. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez ne­ülése 1Ù27 március 31-én, csütörtökön. künk is programmunk! — Tankovics János: De nem valódi embert! Tör, zuz!) Mi azt akar­juk, t. képviselőtársaim, hogy a munkának értéke és megbecsülése legyen. Az a célja a szo­ciáldemokrata pártnak, hogy a munka emberei senki által ezen a földön szabadon ki ne zsák­mányoltassanak. (Élénk helyeslés a Ház min­den oldalán.) Ha tehát ez helyes, akkor mél­tóztassék nekem megmondani azt, hogy mi a bűne a szociáldemokratáknak? (Gáspárdy Ele­mér: A nemzetköziség! — Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) A nemzetköziség? Szives engedelmével t. képviselőtársam, majd erről is beszélek, mert Csák Károly t. képvi­selőtársam ezt is bűnül rótta fel. (Gáspárdy Elemér: Ez a legnagyobb bűn!) Azt akarjuk tehát mi szociáldemokraták, hogy ne legyen ezen a földön elnyomó és elnyomott, (Felkiál­tások a jobboldalon: Mi is ezt akarjuk!) Azt akarjuk, hogy ebben a hazában épugy, mint a világ minden államában a hatalom birtokosai osszák meg a jogokat is, ne csak a kötelessége­ket, s adják meg a jogokat és a szabadságot az illető állam és az, illető ország minden emberé­nek. (Kálmán István: Ezt még a szakszerveze­tekben sem csinálják meg!) A szakszervezetről is beszélek, köszönöm a témát. (Rothenstein Mór: Nem értik meg! — Derültség a jobbolda­lon. — Tankovics János: Nem lehet ezt meg­érteni!) Azt akarjuk, hogy a tőke részére ne legyen csak préda a munkaerő. Azt akarjuk, hí gy adassék meg annak a dolgozó embernek mindez, aki tudásával, szellemi és fizikai mun­kásságával hozzájárult az állam kulturális emelkedéséhez; gazdasági érdekének előmozdí­tásához. Azt akarjuk, hogy adassék meg részére mindez, azt akarjuk elérni a szeretet jegyében, hogy minden ember, aki ebben az országban, ebben a hazában él, (Jánossy Gábor: Legyen ember és magyar!) itt megtalálja mindazt, ami részére, mint embernek, mint férjnek, mint csa­ládapának a gyermekei neveltetéséhez szüksé­ges. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ezt minden be­csületes embernek akarnia kell!) Azt akarjuk s azt kivánjuk, hogy minden ember lelkében gyökerezzék meg (Tankovics János: Az. Isten és a haza!) az akarat ahhoz, hogy minden em­ber itt, ahol apáinak sirhantja zöldéi, ahol apáinak bölcsője ringott, hogy itt minden élő és dolgozó ember örömmel, megnyugvással, megértéssel élhessen. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán. — Farkasfalvi Farkas Géza: Együtt vagyunk! — Temple Rezső: De akkor legyenek elsősorban magyarok és ne nemzet­köziek! Először magyarok!) Csak türelmet ké­rek, t. képviselő ur. Azt akarjuk tehát, hogy az itt élő emberek lelkéből kivétessék a nyo­mor által szőtt fájdalomnak és keserűségnek a tövise, hogy az itt élő magyar ember és dol­gozó munkásember megtalálva az ő minden­napi megélhetését, ne kivánkozzék idegen álla­mok felé, Amerika felé, hanem találja meg a maga Amerikáját idehaza, ebben az országban. (Élénk helyeslés. — Farkasfalvi Farkas Géza: Teljesen egyetértünk!) T. Ház! Ha mindaz helyes, amit idáig el­mondtam, akkor önkéntelenül is fölvetődik az a kérdés, miért tehát az a nagy ostrom a par­lament egyes tagjai részéről s egyes ministe­rek részéről a magyar szociáldemokrata párt ellen? Hisz itt mindenki tudja, hogy mi mit akarunk. Mi nyilt sisakkal jöttünk ide a Háziba. Megmondtuk belépésünk alkalmával, kik vagyunk, mik vagyunk, honnét jöttünk és mit akarunk (Gáspárdy Elemér: Vörös szék fű

Next

/
Thumbnails
Contents