Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-31

Az országgyűlés képviselőházának 31. a pénzügymtnisteriumban fekszenek végsőfoku döntés céljából. Megállapítottam továbbá azt, hogy a cég főrészvényese a Böhmische Union Bank Prágában s hogy ez a bank 1,300.000 darab régi részvénnyel rendelkezett; miután azonban időközben a részvényeket pengőértékre számították át, ennek megfelelőleg ezidőszerint valószínűleg kevesebb a részvények száma. Tény azonban, hogy a bank saját tulajdonát képező, Kopetzky-féle újpesti finom posztógyárat mint hitelező finanszírozza. Elnök: Kérem a képviselő *urat, szíveskedjék beszédét befejezni, mert az előirt 15 perc letelőben van! Szabó Imre: Kérem a t. Házat, méltóztassék még

1 öt percet engedélyezni! Elnök: Méltóztatnak megadni? (Megadjuk!) A Ház a képviselő urnák megadja a meghosszabbítást. Szabó Imre: T. Ház! 1925 október l-ig a Böhmische Union Bank 9.420,662.035 koronát bocsátott e vállalat rendelkezésére. Tudni kell ehhez, hogy ez a Böhmische Union Bank tulajdonképen a báró Liebig és a Mauthner-család bécsi pénzkapacitások bankja, ezeknek a bizalmi embere az a Láng Imre igazgató, akit itt a Compass alapján felemiitettem. Nyilvánvaló, hogy ez a válalkozás itt a magyar vámdifferencia kihasználására megszervezett gyárvállalat a cseh textilipar részére és nyilvánvaló, hogy ez a vállalkozás itt nem egyéb, mint egy külföldi kapitalista vállalkozásnak meszszire elnyúló karja, amellyel az itteni viszonyokat igyekszik kamatoztatni. Mármost amennyiben ez a vállalkozás valóiában, tényleg idegen vállalkozás, meg kell állapítani tehát az igazság kedvéért azt is, hogyha itt Huszár Károly t. képviselőtársam mint elnök szerepel, vájjon milyen további szerepe van neki ennél a vállalatnál? Ebben a tekintetben nyomozásom eredménye a következő: Ettől^ a cégtől Huszár Károly képviselő ur, mint részvénytársasági elnök, a következő értékeket kapta ott: 1924-ben 25 millió koronát, 1925-ben 43.500.000 koronát, 1926-tól negyedévenkint 750 aranykoronát, ami szintén 43 és fél millió koronának felel meg. Az ezekre az összegekre esedékes keresetiadót pontosan befizették az újpesti adóhivatalba. Huszár Károly képviselő ur ettől a vállalattól ezenkívül kapott 1924-ben teljesen díjtalanul több száz darab részvényt, amely el van könyvelve a cég könyvében »Általános költség-számla« terhére, »részvények az elnök ur számára« címmel. (Zaj.) T. Ház! Én abból indulok ki, hogy feltételezem, hogy az elnök ur, illetőleg Huszár Károly t. képviselőtársam, ennek a vállalkozásnak egyetlen egy ilyen állami kedvezményben való részesítésénél sem járt közbe, mégis miután törvény szerint is, mint a vállalat elnöke elsősorban ő felelős azért, hogy a vállalatnál mi történik, de egyben mint a Háznak is egyik közjogi funkcionáriusa szintén felelős azért, hogy szabad-e résztvennie olyan hasznothajtó vállalkozásban, amely az államtól előnyöket, mint amilyeneket felhoztam, élvezett, épen ezért ezennel megteszem ellene az összeférhetlenségi bejelentést és hivatkozom az összeférhetlenségről szóló 1901. évi XXIV. tcikk 5. §-ának 4.. 7., 10. és 11. bekezdéseire, hivatkozom továbbá ugyané törvény 7. §-ának 1. bekezdésére, a 8. § b. pontjára, a 13. § k., 1. pontjaira és hivatkozom azonkivül a választójogi KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. II. ülése 1927 március 30-án, szerdán. 293 törvény 180. §-ára is azért, mert, szerintem, ez túlmegy a rendes, normális összeférhetlenségi esetén, miután itt idegen vállalkozás vezetéséről, abban való részvételről, idegen vállalkozásból nyert anyagi előnyről van szó, s ez, szerintem, feltétlenül beleütközik a választójogi törvénynek, az 1925. évi XXVI. tcikknek 180. §-ába. Tisztelettel kérem a t. Házat, hogy bejelentésemet az összeférhetlenségi bizottsághoz elbirálás céljából áttenni méltóztassék annál is inkább, mert én súlyt helyezek arra, hogy ebben a kérdésben az igazság minden körülmények között kiderittessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az összeférhetlenségi bejelentés vita- és határozat tárgya nem lehet. A bejelentést a házszabályok 146. §-ának 3. bekezdése értelmében az összeférhetlenségi állandó bizottsághoz teszem át. Most pedig áttérünk az interpellációkra. Az első interpelláló Bodó János képviselő ur. Kérem az Írásbeli interpelláció szövegének felolvasását. Petrovics György jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminister úrhoz a visszahonositás egyszerűsítése tárgyában. Hajlandó-e a belügyminister ur a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy az utódállamokból visszatelepülök — amennyiben a népjóléti ministerium részéről a beköltözési engedélyt megszerezték, — mindaddig, amíg visszahonosítási ügyük el nem intéztetik, a rendőrség részéről zaklatásoknak kitéve ne legyenek, tekintettel arra, hogy a visszahonositások elintézése hosszú időt vesz igénybe, viszont a kívánt előfeltétel a beköltözési engedély megszerzésével úgyis biztosítva van?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. A házszabályok 205. §~ának alapján Tamássy József képviselő ur kért szót. A szó a képviselő urat illeti! Tamássy József: T. Képviselőház! A költségvetési vita alatt a tegnapi napon két képviselőtársam foglalkozott szerény személyemmel. Méltóztassanak megengedni, hogy pár pillanatra a Há türelmét igénybe vegyem, hogy ezekre a felszólalásokra egészen röviden megfelelhessek. (Halljuk! Halljuk!) Egyik képviselőtársam gróf Apponyi Albert volt, aki beszédében a falusi kislakás építésének problémájáról szólva, többek között a következőket mondotta (olvassa): »Azt hallom egy tanácskozáson, amely, a kislakásépitésről tegnap folyt, hogy Tamássy igen t. képviselőtársam, aki a Faksz-nak ügyvezető alelnöke, azt mondja, hogy hiába, a mi köznépünk nem szereti a nagy ablakokat, hozzá van már szokva a régihez és arra nincsen fedezet, hogy egészséges lakásokat építsünk. Ezzel szemben nekem a leghatározottabban kell állást foglalni.« Továbbá, — kihagyva azt, a mi nem ide tartozik — igy folytatja (olvassa): »ebbe az akcióba belekezdeni anélkül, hogy a higiénikus lakásépítés minden feltétele meglenne, egyéneegyenesen bűn a nemzet jövője ellen.« Apponyi Albert igen t. képviselőtársamnak ebből a nyilatkozatából azt olvasom ki, — és azt hiszem, más sem tud ebből mást kiolvasni — mintha én ellensége lennék annak, hogy a falusi kislakásépitő akció során a népegészségügy érdekeit szem előtt tartva, a szükséges higienikus követelményeknek elég tétessék. Súlyt ál