Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-24

Az országgyűlés képviselőházának 24, leg oldjunk meg, nem azért, — mint a képviselő ur mondotta — mert mi felteszünk annyi képességet egy miniszteri titkárról, mint az igen t. két Ház bölcsességéről, nem is kényelmi szempontból, hanem a komoly, valódi szükség szempontjából, a közönség komoly, valódi érdekeinek megóvása érdekében. Én alkotmányjogilag elismerem ennek a kifogásnak alaposságát, bennünket azonban idő kényszerit arra, hogy még ezzel a fegyverrel éljünk. Ezzel mi nem akarjuk kivonni magunkat az ellenőrzés alól, mert hiszen ezt a rendeletet ide fogjuk hozni és a t. Háznak módja lesz arra, hogy erre vonatkozó kifogásait megtegye. Kifogás tárgyává tette az igen t. képviselő ur azt, hogy a balesetbiztosítást átutaltuk a kárbiztositás körébe. Ennek megvan a maga lényegi, tartalmi és szisztematikus oka. Nevezetesen a balesetbiztosítást az életbiztosítással tulajdonképen csak az fűzi össze, hogy az ember teste körül bekövetkezett valamely körülményről van szó. A biztosítási eset lényege azonban teljesen elütő a kettőnél. Mert a balesetbiztosításnál egy határozott esemény bekövetkezte esetére szól a biztosítás ugy, mint a kárbiztositásnál; a másik lényeges differencia pedig' az, hogy mig az életbiztosítási szerződés valójában egy pénzgyűjtő, takarékossági intézmény, addig a balesetbiztosítási szerződés valójában nem ez* hanem a balesetbiztosítási szerződés lényege az, hogy egy bizonyos kártokozó cselekmény bekövetkezte esetére az a károsodás, amely a biztosítottat éri, pl. a gyógykezeltetési költséggel vagy a munkaképesség csökkenésével, megtéríttessék neki. Lényegében, tartalmában tehát ez, a biztosítási csoport a kárbiztositási csoporthoz kívánkozik és el az életbiztosítási csoporttól. Ez iaz indoka annak, hogy átutaltuk a kárbiztositáshoz. A valorizáció kérdéséről is beszélt igen t. képviselőtársam. Én már elmondottam véleményemet arról, hogy miért kellett rendelkezést felvennünk a tekintetben, hogy a valorizációt kizárjuk az életbiztosításoknál: mert ezek a kérdések ezzel a biztosítási terrénummal függnek össze. Harmadszor is elmondom: azért, hogy a biztosítottaknak igényét ébren tudjuk tartani és meg tudjuk teremteni a lehetőségét annak, hogy idővel ezeket az igényeket a biztosítótársaságok ki tudják elégíteni. Mert ismételten hangsúlyozom, hogy azon az utón, amelyen a t. képviselő urak ezt gondolják, el lehet jutni a biztosítottak teljes csődjéhez, de eredményhez semmiesetre sem lehet eljutni. A valorizáció kérdését illetőleg tehát az általános szabály ez. De meg milyen rendelkezés van ebben a 14. §-ban a valorizációra vonatkozólag? Ott kétféle megkötöttsége van a kormánynak. Az első az, hogy a valorizációt tiltó rendelkezés csak ez év végéig van hatályban, tehát 1928 január 1-től kezdve valorizálhat a bíróság. De itt a második megkötöttsége a kormánynak!, amennyiben a kormány részére meg van adva az utasítás, hogy ez év június 30-áig az általános valorizációt, és igy a biztosítási ügylet valorizációját is magában foglaló törvényjavaslatot terjeszszen a Ház elé. Mindenki láthatja ebből, ennek a javaslatnak minden intézkedéséből kitűnik az, hogy a kormány komolyan törekszik arra, hogy a biztositottaknak és a biztosítótársaságoknak együttes, közös érdekét szolgálja és ezenkivül minden melléktekintetet figyelmen kivül hagyjon. Ez az őszinte törekvése a kormánynak, és minden olyas vád, hogy ezek az igazgatói érdekek, vagy azok az igazgatói súlyok idézték elő ülése 1927 március 16-án, szerdán. 21 és eredményezték ezt a törvényjavaslatot, helyt nem álló, rosszakaratú és rosszhiszemű beállítások. Ezeket el nem fogadhatom és visszautasítom. (Helyeslés jobbfelől. — Szabó Imre: Az index mást mutat! — Gaal Gaston: Több összeférhetlenség lesz, mint eddig. — Zaj.) Ami az összeférhetlenség kérdését illeti, igen t. képviselő ur, ez nem ennek a törvényjavaslatnak a keretébe tartozik. (Gaal Gaston: A közélet tisztaságára!) Méltóztassék erre vonatkozó javaslatot előterjeszteni, ahhoz készséggel hozzájárulok. Több izben bizonyságot tettem már arról, hogy ott, ahol az én hatáskörömben gyom burjánzott fel, azt igyekeztem mindig kiirtani és igyekezni fogok kiirtani a jövőben is. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Gaal Gaston: Az egész közéletben kell ezt megcsinálni! — Zlinszky István: Nem győzi egyedül!) Gaal Gaston igen t. képviselő ur a részletekbe vágó bizonyos kifogásokat hozott fel a javaslat ellen. Azt hiszem, hogy ezek a kifogások elesnek, ha a képviselő ur az előadó ur módosításait a részletes tárgyalásnál hallani fogja. Épen ezért engedje meg, hogy ezekkel most nem kívánok részletesen foglalkozni. Ismétlem, hogy minden alapos kifogást elfogadok, mert minden törekvésem és teljes törekvésem az, hogy a törvény-egyenjogúságot a két fél számára biztosítsuk. (Helyeslés.) Lehet, hogy elnéztem valamit, én is ember vagyok. Akceptálom, ha erre figyelmeztetnek, és akceptálom azt is, ha jót indítványoznak. Ismétlem utoljára: ez a javaslat ugy a biztositótársaságoknak, mint a biztosítottaknak érdekét szolgálja, komoly közgazdasági érdeket szolgál. Ebből az indokból tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául "elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Minthogy az interpellációkra kell áttérnünk, a vitát megszakítom # és javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, f. hó 17-én délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki: a most tárgyalt törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; továbbá a mai napirendünkön szerepelt, de le nem tárgyalt mentelmi bizottsági jelentésnek, a gazdasági bizottságnak az országgyűlés képviselőháza 1927/28. évi költségvetéséről szóló jelentésének, az Országos Központi Hitelszövetkezet kötvényeinek biztosítására vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatnak, az 1927/28. évi állami költségvetésnek, végül az 1926/27. évre költségvetésen kivül me|állapitott beruházásokról és azok fedezéséről szóló pénzügyministeri jelentésnek tárgyalása. A napirendhez Peyer Károly képviselő ur kért szót. Peyer Károly: T. Képviselőház! Az elnök ur napirendi javaslatát elfogadom, de ezzel kapcsolatban olyan 'körülményre kívánom a belügyminister ur figyelmét felhivni, amely, azt hiszem, sürgős intézkedést igényel. Köztudomású, hogy <a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság bányatelepen az elmúlt hónapban nagyobbszabásu munkáselbocsátások történtek. (Fábián Béla: A villamoscentráléval kapcsolatban!) Ezek nem voltak indokoltak, főképen a •• bányatársulat részéről, amely az állam részéről olyan hathatós támogatásban részesül. Elbocsátottak munkásokat, akik 15—20 éve szolgáltak a vállalatnál; köztük elbocsátottak