Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.
Ülésnapok - 1927-30
Az országgyűlés képviselőházának 30. ntasitják a jelöltet, nincsen jelölt, a kérdés el van intézve. Ilyen dolgok történtek s mégis azt mondják, hogy nagy a bizalom, a nép szereti az egységespártot, mert egyhangú választások voltak. r A sajószentpéteri kerületben szintén atrocitások történtek. Leginkább a kerület Diósgyőr községében. (Felkiáltások a jobboldalon: 1919-ben is egyhangú választások voltak, — Várnai Dániel: Semmi közünk hozzá! —- Láng János közbeszól. — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kénytelen leszek az állandóan közbeszóló képviselő . urakkal szemben szigorúan eljárni. Farkas István: Ez a választás bebizonyította* hogy a nyiltszavazási rendszerrel olyan többséget lehet összehozni, amilyent akarnak. A nyitszavazási rendszer erkölcstelen, nemzetellenes, társadalomellenes, igazságtalan; — sőt tovább megyek — becstelen és a korrupció fészke. (Zaj a jobboldalon.) Ugy látszik, nem is érdemes itt nagy és fontos dolgokról beszélni, hiszen azt semmibe sem veszik. (Zaj.) Önök meg lettek választva nyiltszavazási rendszerrel, a nagy győzelem itt van, de önök még nem az ország, önök csak egy párt. (Egy hang a jobból dalon: Önök még kevésbé az ors<ág!) Igazuk van, mi sem vagyunk az ország, nem is mondjuk, ellenben mondjuk azt, hogy Magyarország alkotmányát nem a nyiltszavazási rendszerre kell felépiteni, mert ez légvár, amely krizis idején összedűl az első pillanatban, hanem igenis az általános, egyenlő, titkos választójogra. Magyarországtól nvugatramár nincs egy állam sem. ahol azt hirdetnék, hogy a nyiltszavazási rendszert fenn kell tartanig Egész Európában nincs egy állani, amely hajlandó volna ezidőszerint átmenni a nyiltszavazási rendszerre. Állitom ós vallom, hogy egyedül Magyarország az, amely csökönyösen ragaszkodik ehhez a rendszerhez, meirt nem akar eltérni attól a régi rendszertől, amely Magyarországot megcsonkította. Trianonhoz vezette. (Ellenmondások jobb felől.) önök nagyon irtóznak a szavazás titkosságától. Engedjenek meg. hogy én egy önökhöz közelálló koronatanút idézzek, dr. Daruváry Géza volt külügyminisztert aki a szavazás titkosságáról a következőket irta. (Olvassa): »Ma a nyiltszavazás hivei a^ra hivatkoznak, hogy a nemzet a titkos szavazásra nem érett. Ha ez váló volna, végtelenül sajnálatos volna, mert súlyosabb kritikát nomzetünk felett alig lehetne mondani; ez a kritika nem egy osztályt, nem egy fennálló kormányzati rendszert, nem egyes intézményeket, hanem a nemzet egészét abban éri. ami egy nemzetre legbecsesebb, legértékesebb: a saját maga kormányzatára való képessésrében. Annál súlyosabb kritika ez nemzetünk felett, mert mig a többi kontinentális nemzetek, amelyek ma a titkos választójogot mint az alkotmányosság magától értetődő nélkülözhetetlen elemét kezelik, dókon át nélkülözték az alkotmányosságot és abszolút uralom alatt éltek, addig nemzetünknek ezeréves alkotmányos múltja épen egyik legnagyobb dicsősége. És annál megdöbbentőbb kritika, mert az önmagukat szabadon kormányzó nemzetek minden téren sokkal nagyobb toljesitményekre képesek, mint azok, amelveknél a kényszer helyettesíti az önuralmat. Szerencsére nézetem szerint ez a kritika nem helytálló.« Azt irja továbbá (olvassa): »A valóság az, hogy a demokratikus nemzeti önkormányzatban — amelynek a titkos választójog egy elengedhetetlen előfeltétele — a nemzet egyesegyeülése 1927 március 29~én, kedden. 245 dül az önkormányzat tényleges gyakorlása által tökéletesedhetik, hisz a nemzetek jellemére való nevelő hatása egyik legnemsebb oldala a szabad intézményeknek. A nyiltszavazás pedig" az attól elválaszthatatlan visszélésekkel nem iskolája az önkormányzatnak, a szabad intézményeikkel való élésnek, hanem inkább annak, hogyan lehet a szabad intézmények látszatát fentartani azok valódi tartalma nélkül; a nyiltszavazás rendszere nem fejleszti az önkormányzathoz szükséges nemzeti erényeket, hanem azokat megrontja.« Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a házszabályok 209. §-ára figyelemmel lenni. Farkas István: Szóval láthatjuk, hogy olyan embernek is, aki kétségkivül konzervatív gondolkozású, de ha komolyabban belemélyed a kérdések lényegébe, meg kell állapitania hogy a titkos választójog nélkül ma már nem lehet alkotmányes életet élni, meg kell. állapitania azt, hogy a nyiltszavazási rendszer nem éltető eleme az alkotmány osságnak % meg kell állapitania azt, hogy a nyilt szavazás csak korrupcióra vezethet. (Egy hang a jobboldalon: Tiszteletreméltó felfogás, de az ország 90 százaléka nem akarja ezt!) Még nem kérdezték meg ezt az országtól, tessék csak megszavaztatni a népet, egy titkos szavazást elrendelni erre nézve, majd meg fogják látni, hogy az ország lakossága nem emellett fog-e szavalni. (Zaj és ellenmon^ások a jobboldalon: — Egy hnng a jobboldalon: A szakszervezeti tagok!) Nem is arról van szó, hogy csak a szakszervezetek tagjai. Beszélni fogok a szakszervezetből is, hogy az uraknak fogalmuk leérvén róla. De van itt más szakszervezet is, azoknak a szakszervezete, akiket töm a kormány pénzzel s akiknek az érdekeit védi, akiknek politikáját csinálja. Lesz itt majd szakszervezeti törvény s majd ide fogjuk hozni a nagy anyagot arról, hogy milyen egyoldalú szakszervezeti politikát csinál a kormány, hogy mennyire diktálnak a kormánynak bizonyos helyekről bizonyos klikkek és hogy mennyire nem egvséges nemzeti szempontok érvényesülnek, hanem az a rid^g materiális klikk- és párturalom érvényesül, amelynek önök csak eszközei s amelyet önök csak alátámasztanak. (Folytonos zaj a jobbés baloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: Amilyen egyoldalú a kormány politikája a jogok terén — mert ami g nincs titkos szavazás, nincs általános választójog, nincs esrvesülési és gyülekezési jog és nincs sajtószabadság, mást nem is lehet mondani — olyan más tekintetben is. Itt ma élénk "oldalát hallottuk annak, hogyan néz ki a sajtószabadság Arról V»es7élnok, ho^v március 15-ét törvénvho akarják iktatni, pedip* ha ÍP-V csinálják politikájukat, akkor azt k» 3 !! törvóuybo iktatni. hoí»y töröljék ki a törvénytárból a 48-as törvényeket. Mert az a szellem, am oly itt uralkodik és amely nem akar mást megérteni, mint a kormánypárt érdekeit s amely nom akar távolabb látni, nem alkalmas arra, hogy ezt az országot előbbre vigye. Az előttem szólott Alf öl dy igen t. képviselőtársam szociálpolitikáról és műnk ásvé del ernyői beszélt. Ezzel szemben a muH szerdán a népjóléti minister ur egy interpellációra kereken kijelentette, hogy nem csinálja meg a munkanélküliség esetére szóló biztosítást. (Simon András: Hát Ausztriában miért nem csi, nálják meg az elvtársaik9 — Zaj.) Áusztriá[ ban már megvan régen. Még ezt sem tudja a
