Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-24

Az országgyűlés képviselőházának 24. ülése 1927 március 16-án, szerdán. egész kereskedelmi törvény revizióját egy komplett kódexben hozzuk ide, ha a polgári törvénykönyv még mindig nem érett meg a megalkotásra és az életbeléptetésre, akkor csak ezt a biztositási dijkérdést ragadjuk ki az összes kérdésekből. Nagyon helyes, amint méltóztatott mondani, ha talán a biztositási ügylet kérdése külön érett meg a megoldásra, akkor hát az egész biztositási jogügyletnek kérdését kellett volna megreformálni, (Ugy van a szélsőbaloldalon.) mert hiszen a biztositási ügylet kérdésében közjogi momentumok is vannak. Méltóztatnak nagyon jól tudni, hogy a biztositási vállalatoknak ki kell mutatniok, hogy hová teszik, miben helyezik el tartalékjaikat, közjogi tilalomfák vannak felállítva és közjogilag is gondoskodnak a biztositási vállalatok bonitásáról. Akkor hát más kérdések vannak: magának a biztositási ügyletnek a fogalma, maguknak a biztositási ügynököknek jogállása és kérdése, a kármegállapitás, a likvidálás kérdése és mindazok a kérdések, amelyek a közönséget életérdekeiben a legközvetlenebbül érintik, mert hiszen vagyona, egészsége, jóléte, élete van hozzákötve a biztositás intézményéhez. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) És akkor mindezek a kérdések nem fontosak, mindezek a kérdések várhatnak — egyes egyedül a biztositási díj kérdése emeltetett ki a kérdés-komplexumok tömegéből. (Fábián Béla: Szegény biztosítótársaságok!) A mélyen t. előadó ur beszédében nem anynyira, hanem a javaslat indokolásában, illetőleg a bizottsági jelentésben többször méltóztatik hivatkozni a Nyugatra, hogy a nyugati államokban ... (Erdélyi Aladár: Más hivatkozik mindig arra! — Fábián Béla: Hát az előadó ur is hivatkozik egyszer! — Rassay Károly: Hivatkozunk!) Bocsánatot kérek, itt van! (Pesthy Pál igazságügyminister: Ott van. Rendben van! — Fábián Béla: Erdélyi kétségbevonta, azért olvassa! — Erdélyi Aladár: Dehogy vonom! — Esztergályos János: Még mindig haragszik a Nyugatra! — Fábián Béla: Nem, ő nyugatista!) Bocsánatot kérek, én Írásból olvasok. Itt van a bizottság jelentése, amely azt mondja, hogy (olvassa): »A nyugati államok gyorsan alkalmazkodtak az élethez«, és bennünket is felszólit arra, hogy tehát mi is alkalmazkodjunk gyorsan az élethez. Igenis, a nyugati államok gyorsan alkalmazkodtak az élethez, de a nyugati államok az élet egyik követelményének tették meg a szabadversenyt, mert a szabadverseny a Nyugatnak, igenis, egyik követelménye. (Pesthy Pál igazságügyminister: Olyan szabad itt is lesz, mint a Nyugaton! — Rassay Károly: Nem bizonyos!) Bátor leszek kimutatni, hogy itt ellenkezőleg: a szabad verseny épen el van zárva. A Nyugaton, igen, megcsinálták azokat a reformokat, amelyekre a mélyen t. előadó ur hivatkozik, de ugyanakkor a szab ad versenyt meghagyták. (Simon András: Itt is megvan!) Itt nincs szabad verseny. Majd ki fogom mutatni, hogy itt a biztosítótársaságok között egy kartell van két irányban. A kartell egyik iránya vonatkozik a díj-kérdésre, a másik pedig vonatkozik arra, hogy aki benne van abban a kertellben, az az egymás üzleti érdekeit nem sértheti, egyik vállalat a másiktól nem vehet át biztosításokat. (Erdélyi Aladár: Na! Na! — Fábián Béla: Lassanként egy kartell lesz az egész ország!) Itt kartellről van szó. Hiszen mi szülte meg ezt a javaslatot! Az szülte meg ezt a javaslatot, hogy vannak olyan biztosító társaságok", amelyek nincsenek benne a kartellben és amelyek olcsóbbak, mint a kartellirozott biztosítótársaságok. (Ugy van! a NAPLÓ. II. szélsőbaloldalon. — Rassay Károly : Ki akarják zárni a versenyt!) Meg akarják védeni a kartellben levő biztosító társaságokat a kartellben nem levő, de a közönség javára szolgáló társaságokkal szemben. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Köztudomású tény, hogy angol társaságok jöttek ide, amelyek 30 és 40%-kal olcsóbb biztosításokat helyeztek el. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Fábián Béla: Magyar bank-garancia mellett!) Mármost, ezek nincsenek benne a kartellben. Arra szolgál tehát a törvénynek az a szigorú, uj rendelkezése, amely nem engedi meg ugy, mint régen a válogatást, hogyha én nem vagyok megelégedve egy biztosítással, egyszerűen nem fizetem meg a díjrészletet és akkor a szerződésnek vége van; ez nem a szerződési hűség kérdése, ezzel a feltétellel kötöttem meg, ezt előre tudom, nem sértem én meg a szerződési hűséget, én a szerződésből folyó jogommal élek, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ez a szerződésből folyó jog pedig egyúttal az én érdekemet szolgálja, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) mert akkor, amikor van egy verseny és a verseny folytán jönnek hozzám olcsóbb ajánlatokkal, miért ne kövessem a saját érdekeimet és miért ne biztosítsak ott, ahol olcsóbban biztosithatok. Erről van szó és ez zavarja meg a kartellt. Azt hiszem, hogy nekünk beszélnünk kell a kartéllekről, minden irányban és minden vonatkozásban, (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Erdélyi Aladár: Halljuk! — Pesthy Pál igazságügyminister: Ugy bizony!) abban a vonatkozásban, hogy a magyar gazdasági életet megfojtják. (Pesthy Pál igazságügyminister: Ugy van! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Erdélyi Aladár: Ebben egyek leszünk! — Rassay Károly: Akkor miért védik most? — Pesthy Pál igazságügyminister: Nem azt védjük! — Fábián Béla: Miért nem a kartellek ellen méltóztatnak törvényt hoznil) Fábián Béla képviselő urnák is szólt a figyelmeztetés, hogy méltóztassék csendben lenni! Bródy Ernő: Én nagyon örvendek ennek a visszhangnak, amely a kartellek visszautasítása mellett szól. Valamennyien a közönség érdekét képviseljük és a közönség érdekeit tönkreteszik ezek a kartellek, (Borbély-Maczky Emil: Kiszipolyozzák!) amelyeket nem szabad állami védelemben és legális védelemben részesíteni. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Itt jelenleg ez történik. (Ugy van! a szélsébaloldalon.) Jelenleg az történik, hogy a kartellirózott biztosítótársaságok legalizálhatnak, a kartellirozott biztosiótársaságoknak vámszedési díj lesz biztosítva. (Fábián Béla: Megfojtják azt, aki a kartellek ellen szólni mer!) Megfojtják, természetesen, tönkreteszik, lehetetlenné teszik. Nekünk szabad verseny kell, különösen ebben a rettenetes korszakban, amelyben élünk, ahol az ember ember ellen támad, ahol mindenki igyekszik legjavát adni a munkájának. Miért legyenek az összes üzleti és gazdasági kategóriák közül egyedül a biztositóvállalatok megvédve, egyedül azoknak ne legyen alkalmuk és módjuk a szabad versenyben kifejteni a maguk erőit, egyedül a biztositási díj kérdésében adják oda a kartellben lévő biztosítótársaságoknak a monopóliumot? (Ugy vanl a szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: Újfajta védelem a Biztosítók részére! — Fábián Béla: A biztosítottak ellen!) Hogyan áll az állam itt ebben a! kérdésben, ez engem nagyon érdekelne, mert itt van a Gazdák Biztosító Szövetkezete, amely a 2