Képviselőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. március 16. - 1927. április 06.

Ülésnapok - 1927-27

Az országgyűlés képviselőházának 27. Igen fontos még az 's, hogy azok az összegek, annak a 457 millió pengőinek részletei, amelyek a magánválalkozás és a magángazdálkodás eleven ereibe és csatornáiba szétmentek, a vállalkozói és kereseti összegeket, nemkülönbén pedig a munkabéreket mind békeparitáson, illetve megélhetési indexen fedezték, ezzel szemben pedig magának a költségvetésnek kiadási tételei az oly sokat emlegetett közalkalmazottak illetményeit jelenleg is 40—70%-ban nyújtják és ennek ellenére mégis milyen türelemmel, megértéssel és önfeláldozással viszik ezek az egyének az élet keresztjét. Azért én csak végtelenül sajnálom, hogyha már ezeknek a közalkalmazottaknak nem is adhatjuk meg a békebeli fizetést, mégis velük szemben oly indokolatlan.

1 kritikák legalább ne hangozzanak el, amelyeket az a kar nem érdemelt meg. A kormány különben ezalatt a két és fél esztendő alatt igyekezett mindent megtenni abban a tekintetben, hogy ezeket a bajokat, amelyek a drágaságban éls a munkanélküliségben jelentkeztek, csökkentse és enyhitse, azonkivül pedig elismerem, hogy igen sok olyan munkát vett át ez idő alatt, amely magát a kormányt nem illeti, de amelyet vállalnia a magánvállalkozás épen gyengeségénél fogva nem volt képes. Most niár, amikor az álam pénzügyi helyzete megjavul, feltétlenül el kell következnie annak az időnek, amikor a magánvállalkozásnak vissza kell szerezni eredeti szerepét és ennélfogva neki kell azon az alapon, amelyet az álla memelt és felépített, kiépíteni és megér ősiteni az ipart és mezőgazdaságot. Az 1927—28

% évi, jelenleg tárgyalás alatt levő költségvetés normálköltségvetésnek vehető, amely a szanálási kölcsönnek feleslegét figyelmen kivül is hagyja és 168.640 pengő felesleget eredményez magának az üzemeknek eredményein kivül. Amint azt igen jól tudjuk, az üzemeknél felmerülő Összes bevételi feleslegeket is mind az egyes üzemek feintartására kell forditani. Maga az a körülmény, hogy a költségvetésnek rendes és rendkívüli tételei között megvan a kellő kontinuitás, ismét csak a költségvetés noranalitása mellett szól, ami az államháztartás jövő egyensúlya szempontjából is rendkívül figyelemreméltó körülmény. Az a helyzet pedig, hogy az állam összes bevételei és kiadásai a Postatakarekpenztán és a Magyar Nemzeti Bank utján gyűjtetnek és kezeltetnek, az állami gazdálkodás elve mellett egyúttal a bankszerű gazdálkodás elvének is teret nyújt, ami általános gazdasági szempontból tekintve mindenesetre nem utolsó momentum. Hogy ez az Angliában és immár nálunk is bevált költségvetési rendszer mennyire helyes, ezt a külföldi érdeklődések és tanulmányozások is igazolják, azonkivül még a pénzügyi kormányzat munkásságát is abba a helyzetbe hozta ez a rendszer, hogy az államnak összes bevételei és kiadásai ugy naponkint, bankhetenkint és havonkint is ellenőrizhetők és a pénzügyi kormányzat munkásságát abba a helyzetbe hozhatta, hogy a Tíöltségvetést kellő idő alatt el s készíthette. Mielőtt magának a költségvetésnek gazdasági' és pénzügyi részleteit birálni óhajtanám, méltóztassék megengedni, hogy néhány politikai reflexiót is tegyek. A pénzügyi konszolidáció, amelyre törekszünk, csakis akkor valósulhat meg, ha maga a politikai atmoszféra is nyugodt vagyis ha maga a politikai helyzet is normális keretek között mozog. Megengedem, hogy ezzel szemben lehetnek kritikák és eltérő felfogások, egy azonban kétségtelen és ez az, hogy nálunk a jogrend ülése 1927 niárcius 22-én, kedden. 93 helyreállott, a személy és vagyonbiztonság kérdése nem vitás és azok a sokat felpanaszolt egyéni atrocitások, hatalmi kilengések, amelyek az ellenforradalmi idők alatt kiütköztek, megszűntek és mindenesetre nagy érdeme a mai kormányzatnak az, hogy a kormányzat parlamentáris állandóságot megteremtette, a társadalmak és felekezetek közti ellentétet megszüntette és mindazt a romlást, amely a trianoni békeszerződés folyamányakép jelentkezett, nemcsak intézményesen megállította, hanem jövendő boldogulásunk útját is megmutatta. Ennek elismerését ugy a belföldön, mint a külföldön megtaláljuk, megtaláljuk magának a Nemzetek Szövetségének Genfben tartott üléseiben elhangzott nyilatkozatokban, megtaláljuk a külföld előkelő orgánumaiban. Ugyanerre a megértésre és belátásra van tehát szükségünk itthon is annak a munkának bírálatában, amelyet a kormány ezen a téren kifejtett. En a kormánynak, a kormány működésének legteljesebb igazolását látom a választások lezajlott eredményében. Lehet támadni az 1925 : XXVI t cikkel megalkotott választási eljárás hibáit, az azonban kétségtelen, hogy az a többség, amely itt van, mindenképen reprezentálja a nemzet akaratát és a magyar nemzet politikai érettségének és iskolázottságának lebecsülése lenne az, ha az állíttatnék, hogy csendőrökkel, kinevezési rendszerrel, választási atrocitásokkal, meg közigazgatási önkénnyel és szuronyokkal hozták volna ezt a többséget össze. Igen sokszor elhangzott az a vélemény, hogy a választások feletti bíráskodást független bíróságra kellene bizni. Ezt az 1925 : XXVI. te. szintén megvalósította, amikor a független biróságra, a közigazgatási bíróságra bizta az idevonatkozó petíciók elbírálását. Az 1925. évi XXVI. tc.-ben megalkotott választójog nézetem szerint, a jelenlegi viszonyok között mindenképen megfelel a mai erkölcsi, gazdasági, politikai és társadalmi viszonyoknak, i Megengedem, hogy a választójog kiterjesztése tekintetében lehetnek eltérő felfogások, én azonban ezt a választójogot, amely a magyar nemzet jóhiszeműségét megvédi attól, hogy jövőre olyan csapások és kellemetlenségek zúduljanak erre a nemzetre, amelyek a magyar nemzet nemzeti lelületével egyáltalán ellentétesek, fentartandónak vélem és tartom. Tudom nagyon jól, hogy ez a választójog a szélső radikalizmusnak nem felel meg, mi azonban itt politikai barátainkkal együtt polgári pártokat képviselünk, ennélfogva mi épen a polgári társadalomnak kívánjuk az uralmát ugy politikai, mint társadalomkormányzati téren, természetesen ebben a legnagyobb megértéssel megosztva a szerepét ugy a magyar intelligenciának, mint a ms^ar gazdatársadalomnak. Ehhez a munkához a legnagyobb készséggel magunkhoz öleljük azt az értékes munkásréteget is, amely a mi nemzeti plattformunkra helyezkedik, épen amint a lezajlott választásoknál több esetben láttuk, amely szakit azzal a szélső felfogással, amely egyizben már a nemzetre katasztrofális helyzetet teremtett. A választójog nézetem szerint nem lehet egy politikai párt problémája, mert az magának a nemzet létfeltételeinek egyik biztos alapja. r A politikai konszolidáció további jelét látom azokban az alkotmányjogi és kormányzati munkákban, amelyeket a kormány a közelmúltban létrehozott. így tudjuk azt, hogy 14*