Képviselőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. március 11.

Ülésnapok - 1927-20

350 Az országgyűlés-képviselőházának 20. vonatkozású. Nagyon jól tudjuk, hogy ma egy világharc kellős közepében, egy nagy gazdasági harcban vagyunk, amelybe ennek a nemzetnek is bele kell kapcsolódnia. A jobbmódu, gazdagabb ember társadalmi elhelyezkedése megengedi, hogy annyi iskolát látogasson, amennyit óhajt és olyan formájú iskolában járjon, amilyennel kulturszükségletét kielégítheti, de éppen a legalsóbbrangu néposztályoknak, a munkásoknak, a kereskedőknek, az iparosoknak, a földműveseknek, a nincsteleneknek a magasabb iskolai képzettség olyan szociális szükségletük, amely mindennapi életükhöz és kenyérkeresetükhöz a legszükségesebb. (Ugy van! bal• felől) Mert, ha mi azt akarjuk, hogy iparcikkeinket és egyéb termékeinket, produktumainkat olyan mérvben, olyan módon és kivitelben tudjuk előállitani, hogy azok nemcsak a hazai igényeket lássák el, hanem a világversenyben is megállhassák a maguk helyét, ehhez.ma nem elég a munkásosztály számára a négy elemi iskolai osztály elvégzése, hanem feltétlenül szükséges a magasabb iskola befejezése is. (Ugy van! balfelől.) Épen ez a második főindok bizonyltja, hogy ezt az iskolát, amely 50 évnek a szűrőjén ment keresztül, meg kell szabaditani azoktól a külső körülményektől, amelyek nehézzé tették, amelyek nem tették életképessé és be kell illeszteni egy egységes, szerves, hatalmas kulturprogrammba. A törvényjavaslatnak legfőbb céljai tehát a kultúrfölény f biztosítása a polgári iskolákon keresztül. Másik célj hogy geográfiailag átfogja és megöntözze az egész ország területét, ezért minden 5000 lelket számláló központban — városban, nagyobb községben — az elemi iskolák mellé a négy osztályú polgári iskolát óhajtja felállítani. A törvényjavaslat 1. §-a megállapítja a polgári iskola feladatát, amely. erkölcsös, nemzeti szellemben tartott gyakorlati irányú, általános műveltség megadásában áll. Nagyon helyeslem és örömmel emelem ki ezt a részt és ha valaki még máig sem tanulta meg a nagy nemzeti Összeomlásból, az azt követő rettenetes felfordulásból, abból a mélységes erkölcsi ziillésből, amelynek inditó okát a múltban találjuk, hogy ezt a nemzetet keresztény nemzeti alapon kell nevelni, mondom, ha valaki ezt a nagy, mély igazságot, amelyet politikai pártok is elfogadtak és alapprogrammjukká tették, máig- sem tanulta meg, akkor mi azzal egy utón a nemzeti kultúra szolgálatában haladhatunk. Eddig a polgári iskola Eötvös Józsefnek és munkatársának, Csengery Antalnak elgondolásában hatosztályu volt, a leány-polgári iskola négyosztályu. Az V. és VI. osztályt az idő lefaragta; a kultuszminister ur az indokolásban megmagyarázza, hogy minden kisérlet ellenére az élet, a maga kérlelhetetlen törvényszerűségével ezt^a két osztályt feleslegessé tette. Feleslegessé vált ez árforma azért, mert minősitést nem adott és sajnos, ebben az országban nagyon kevés azok száma, akik az iskolai műveltséget vagy magasabb képesítést tisztán a tudásért szerzik meg. Itt ma ennek a szegény, nyomorult, nemzetnek minden rétege, eltekintve csupán egy kicsiny résztől, teljesen be van fogva a nemzetépítő munkába, kinekkinek számára a maga területén az iskola azért szükséges, hogy eszközül szolgáljon neki kenyerének megkeresésére és a nemzeti munka előmozditására

% A hatosztályu polgári iskolát és azt a törekvést, amely körül az elmúlt években olyan hatalmas vita fejlődött ki, hogy tudniillik a polgári iskolát nyolcosztályuvá fejlesszék ki, ez a törvényjavaslat elvágja vagy ülése 1927 március 8-án,. kedden. mondjuk: két részre osztja, mert egyrészt a négyosztályu polgári iskolában rögziti meg azt a műveltséget, amelyet megadni akar mindazoknak, akik nem óhajtanak tovább tanulni, de ráépíti a másik négy osztályt, amely mezőgazdasági középiskolában, kereskedelmi iskolában és ipariskolában minősül. íme tehát, mégis egymásra van épitve ez a két iskolatípus és a négy polgári iskolai osztály elvégzése után a négy közép-, kereskedelmi gazdasági vagy ipari iskola elvégzése olyan általános műveltséget ad az iparban is szakképzett, a tudományok iránt érzékkel biró társadalmi osztálynak, amilyenre ennek a nemzetnek nagy szüksége van. Én elfogadom ugyan a feladat megjelölését, de ennek ellenére is hangsúlyozni kívánom, hogy azok számára, akik négy polgári iskolai osztálynál többet végezni nem akarnak, szerintem majd a tanterv feldolgozásánál nagyobb gyakorlati mennyiséget kell adni ismeretképen, (Ugy 'van! Ugy van! jobbfelől.) uj tárgyak bekapcsolásával közgazdasági, szociálpolitikai, közegészségügyi ismereteket is kell nekik nyújtani. Nagyon szükséges azonban, hogy ez. az iskola különösen gazdasági téren többet adjon. (Ugy van! jobbfelől.) A törvényjavaslat azt mondja, hogy legfeljebb két hold föld megszerzésével kapcsolódjék a gazdasági szakoktatás magához az iskolához. Legyen szabad hangsúlyoznom, hogy a két holdon felül nagyobb mennyiségű földet is szerezzenek az iskolák számára, (Helyeslés jobbfelől.) azt, hogy milyen helyen, a helyi körülmények fogják megszabni. Ezt én csak azért hangsúlyozom, mert — ha jól emlékszem — a kultuszminister ur elődje, gróf Apponyi Albert kultuszminister ur annak idején egy olyan rendelkezést adott ki, hogy az elemi iskolákban a gazdasági ismereteket intenzivebben kell művelni, azért, mert erre bennünket országunk agrár volta kényszerit. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) És én ezt annál indokoltabbnak tartom a polgári iskolával kapcsolatban, mert annak a szülőnek, annak a gazdaembernek, annak a vidéki embernek, aki az elméleti ismeretek bő anyaga mellett olyan praktikus dolgokat tanul meg az iskolában, amelyek a házi ipar körébe vágnak, "amelyekkel tehát tudását tovább művelheti és magának hasznot is szerezhet, a polgári iskola iránt nagyobb lesz a szeretet, ennek folytán nagyobb lesz az áldozatkészsége is a kulturtörekvések előmozdítása terén. (Ugy van! balfelől.) Az a kérésem, hogy midőn a kultuszminister ur a polgári iskolák tantervének módosítására vonatkozólag utasítását kiadja, méltóztassék a gyakorlati kérdések kibővítésére nézve az illetékes szervek véleményét is meghallgatni. (Helyeslés balfelől.) Uj a törvényjavaslatban a koedukációs rendszer bevezetése. A bizottsági tárgyalások alkalmával a kultuszminiszter ur megindokolta, hogy az 186S. évi törvénnyel szemben miért hozta be az ujitást: azért, mert arról van szó. hogy vagy fentartjuk a régi megállapítást, hogy fiuk leányokkal közösen egy iskolában ne tanuljanak és akkor nem lesz iskola, vagy pedig a nagyobb kulturszükségletét állítjuk előtérbe és es-y finomabb és eredményesebb erkölcsi neveléssel igyekszünk ellensúlyozni azokat az aggodalmakat, amelyeket a közös tanitáshoz és neveléshez fűznek. Inkább legyen tehát iskola, amely ezt a kultúrát szolgáltatja, mintsem a régi elv mereven fenmaradjon. Uj a törvényben az óraszámoknak felemelése. Erre nézve az előadó ur is elmon-