Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-588

À nemzetgyűlés 588. ülése 1926. évi október hó 28-án, csütörtökön. 39 ïèpet nern az uniformisok tömkelege játszaná. (Zsirkay János: Túlikevés van belőle, az a baj! — Zaj. — Meskó Zoltán: Nem lehet mindenki pápaszemes! Kell egyenruhában is járni! Én más páipaszemmel nézem a világot, örülök, hogy egyáltalán látok uniformist!) Azt hiszem, Meskó képviselőtársam sehogy se nézi a világ folyását, se pápaszemmel, se pápaszem nélkül. (Nagy zaj. — Propper Sándor: A Faluszövetségen át nézi!) Elnök: Csendet kérek. Rainpreeiií Antal: Mert ha nyitott szemmel nézem a világot. (Meskó Zoltán: Milyen szemmel! Becsületes keresztény szemmel és nem zsidó-szemmel! — DerüJíég a szélsőbaloldalon) ha nyitott füllel hallgatná a tárgyalások menetét, ugy egyáltalában nem észrevételezhette volna megállapításaimat, mert én épen a katonai erényeknek a háborúban, vérzivataros időkben való megnyilatkozását a legkomolyabb polgári kötelességteljesitésnek tekintem. S ha ennél a kérdésnél tartunk, nem tudom, hogy ön. t. képviselőtársam, — mint az a szerencsés, akinek nem kell pápaszemet hordania, mig én pápaszemet vagyok kénytelen viselni, — mennyire felelt meg a vérzivataros időkben, a háború folyamán hazafiúi kötelességnek. (Meskó Zoltán: Ott voltam én is, nyugodt lehet! Kötelessége volt minden magyar embernek!) Akceptálom, hogy ott volt, de amikor ezirányú témáimat kicsinyelni iparkodik, kénytelen vagyok — anélkül, hogy a magam személyének valami nagy fontosságot tulajdonita nék — mégis kitérni arra, hogy ón harctéri szereplésemet háromszori sebesüléssel tudom dokumentálni. Ezt akartam az ön okvetetlenkedéseire megjegyezni. (Zaj.) Ez a rendszer, az uniformisnak, a formaruhának és nem a lényegnek, nem a honmentésnek és nem a cselekedet komolyságának, hanem az uniformisnak, a formaruhának előtérbe tolása véleményem szerint igenis hozzájárul a polgári dekadenciához, ahhoz, hogy Magyarország igazi polgári érzéséből mindig jobban és jobban kivetkezik. Az ilyen kormányjavaslat, mint amilyen itt fekszik, csak fokozza ezt a süllyedést, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) ahelyett, hogy visszaállítaná a polgári érzést, ahelyett, hogy az igazi komoly nolgári felfogásra még a formák betartásánál is súlyt helyeznének, annak az ellenkezője történik. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Wolff Károly előttem szólott t. képviselőtársamnak többek között meg egy megjegyzésére is reflektálnom kell. Ö ugyanis azt mondotta, hogy a felsőháznak a tervelt és javasolt módnál nagyobb fontosságot, nagyobb horderőt és nagyobb alkotmányjogi tartalmat kell adni és kifejezésre kell ezt juttatni azáltal is, hogy amennyiben a két Ház megegyezni nem tudna, akkor az országgyűlés egyszerűen feloszlattassék. Hát, ez igen veszedelmes álláspont (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és kérem az igen t. kormánypártot, hogy ezt sehogyse tegye magáévá, mert a legmerevebb megtagadása volna valóban annak a még megmaradt kevés demokratikus szükségességnek. Önök is be fogják látni, hogy az alsóház alkotmányozó tekintélyének nagyobb erejűnek kell lenni a felsőházénál. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ki kell térnem előttem szólott t. képviselőtársamnak arra megállapitására is, hogy az általános választójoggai elgondolt és óhajtott demokratizálás tulajdonképen a magyar történelemben egalizálva, kiegyensúlyozva vän azzal a ténnyel, hogy nálunk a nemesi rend uralma, térfoglalása idején, a gyakori és túlsók nemesítés következtében a történelem mindig tudott olyan nemesi létszámot produkálni, amely létszám megfelelt a külföldi államok általános választójogos eredményének. Ez nagyon fonák beállítás, különösen akkor, amikor épen demokratikus hajlandóságait akarta Wolff Károly képviselőtársunk bizonyítani, mert a lényeget mellőzi, a lényegről megfeledkezik. Akármilyen számú nemességgel is dicsekedhetett Magyarország, az a nemsség mégis csak a születés előjogán állott, a születés előjogán örökölte a nemesi hatalmat, a nemesi rendi hatalmat, mig a választójog alapján nem a születés, hanem a mindenkori emberi érdemek honorálása az elv. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlés! Én a benyújtott törvényjavaslatot, okfejtésem alapján bebizonyitottan, a leghatározottabban antidemokratikusnak tartom, polgár ságellenesnek, ellentétben állónak tartom azzal a modern világszellemmel, amely kell hogy minden ezeréves dicsőségünk mellett is ezt az országot egybefüzze a szó nemes és helyes értelmében alkalmazott nemzetköziség gondolatával, egybefüzze az Európát egyesítő nagy gazdasági és szellemi demokráciával és épen ebből az okból nem áll módomban azt még az általános vita anyagául sem elfogadni. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szé.sőbaloldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A t. Nemzetgyűlésnek f. hó 18-án hozott határozata alapján délután Va 2 órakor az összeférhetlenségi jury tizenkét rendes és három póttagját kell kisorsolni gróf Hoyos Miksa. Héjj Imre, Nánássy Andor, Gschwindt Ernő és Erdőhegyi Lajos nemzetgyűlési képviselő urak összeférhetlenségi ügyében. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Mielőtt a jury kisorsolására térnénk át, a ministerelnök ur kivan szólani. Gr. Bethlen István ministerelnök: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől) A legfőbb állami számvevőszék elnöke megküldte a tanácsköztársasági szervek és intézmények felszámolásáról szerkesztett jelentését, az 1920—21. számadási évben utalványozott állami kiadásokról és előirt bevételekről szerkesztett kimutatást és jelentését, és végül az 1924—25. évi költségvetési hitellel szemben az 1924—25. év első féléve végén mutatkozó eltérésekről szóló jelentést. A jelentéseket és kimutatásokat van szerencsém azzal a kéréssel beterjeszteni, hegy azokat az osztályok mellőzésével a zárszámadási bizottságnak méltóztassák kiadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : A jelentések és kimutatások szét fognak osztatni és a kinyomatás az osztályok -mellőzésével a zárszámadási bizottságnak kiadatnak. Meskó Zoltán képviselő ur személyes kérdésben kivan szólani. Meskó Zoltán: T. Nemzetgyűlés! A tegnapi ülés folyamán Horváth Zoltán képviselőtársam személyemmel is foglalkozott. Beszédében többször megemlített egyrészt függetlenségi állásfoglalásomat és elvemet vonta kétségbe, másrészt személyemben a legsúlyosabban megsértett. Többek között a következőket mondotta. Először beszédének ezzel a részével kívánok foglalkozni (olvassa): »Horváth Zoltán: Én nem vagyok hajlandó arra a térre menni, hogy Meskó Zoltán képviselőtársamat azzal gyanúsítsam, hogy a Faluszövetségnél elfoglalt és 8—10 millióval dotált állása miatt akarja