Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-588

Lá nemzetgyűlés 588. ülése 1926. évi október hó 28-án, csütörtökön. 3.7 Ami a születési előjogot illeti, nem kivá­nok a nemes vadban az én nyilammal is kárt okozni, hiszen ezt a kérdést már talán túlságo­san és kimerítően elintézték a nemzetgyűlés termében, ismétlésekbe pedig nem szívesen bo­csátkozom. (Baticz Gyula: Halljuk! Halljuk! Uj szempont, nagyon érdekes!) T. elnök ur, tekintettel arra, hogy torkom nem a legjobban működik, kis szünetet kérek elrendelni. Elnök: Az ülést 5 perere felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó folytatólagosan Kainprecht Antal képviselő urat illeti! Rainprecht Antal: T. Nemzetgyűlés! Ott hagytam el, hogy a születés előjogával kapcso­latos kérdések taglalását a magam részéről nem vállalom, mert az ellenzék oldaláról e pontnál kifejtett álláspontot túlontúl részle­tességgel fejtették ki már. A törvénphatóságoknak képviseleti joggal való felruházása ellen azonban magamnak is tiltakoznom kell, mert hiszen a törvényható­ság mai összetételében, mai ósdi szerkezetében ápenséggel nem alkalmas, a vármegye egész­séges és iffazi cSszhangulatának kifejezésre juttatására. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha vizsgálom a törvényhatóságok múltbeli jelen­tőségét, azt is csak a közjogi harcok terén lá­tom tulajdonképen indokoltnak, amikor a Habsburg erőszakkal szemben a magyar jog és alkotmány védelme terén valóban értékes szolgálatokat teljesítettek. Ma azonban ez a történelmi szolgálata a vármegyéknek már anakronizmus, amely már csak a muzeumok és a levéltárak analeseinek ieen díszes értéke, de semmi esetre sem aktualitás mert hiszen a Habsburg birodalom szétesésével, a Habsburg trón megüresedésével a vármegyék munkakö­rének alkotmányjogi jelentősége és lehetősége egyszerűen megszűnt. Ennek a kénviseletnek csak akkor lehetne joga, — amint ezt már el­lenzéki képviselőtársaim itt nagy részletesség­gel kifejtették. — ha az uj választói rendszer alánján összejött törvényhatóságok a várme­gyéik igazi demokratikus hangulatának meg­bizható kifejezői lehetnének. így azonban, mi­előtt a törvényhatóságok fel nem frissittetnek. a törvényhatósálgok reális kénviseletéről szó sem lehet, mert ez mindaddig hamis marad és a nét) igazi alkotmányos értékével teli esse p-öel ellentétes, (ügy van! ügy van! abat- és szélső­baloldalon.) A Habsburg-ház tagjai iránt megnyilvá­nuló alázatos és nas-yön finom előzékenység szerintem kétségtelenül rossz tréfa gyanánt hat. Minden egyes alkalommal jelentkezik az igen t. kormány a Habsbúrg-hátzzal szemben való hűségének dokumentálásával olyan for­mákban, amelyek nagyon alkalmasak a Habs­burg-ház tagjainak a sorában is téves kikövet­keztetésre. Nem egy alkalommal voltam bátor már rámutatni erről a helyről hogy a Habs-* burgok iránt megnyilvánuló eme kitüntető fie-yelem veszélyes játék is lehet, mert a kor­mány valósággal Ikarusz-szárnyakat ad ennek a családnak ee-y mamát nem realizálható.tör­ténelmileg ma már be nem váltható igéretsejtés alakiában, amelynek nem lehet más következ­ménye mint a ten°rerb« zuhanás. Az a vélemé­nvem, hogv J ®y, ellenzéknek sokkal becsülete­sebb sokkal lelkiismeretesebb és «okkal komo­lyabb is az álláspontja, mert a Habsburg-ház családtagjait emberileg tökéletesen értékelvén, őket az ilyen csalódásoktól, az ilyen veszélyes játékoktól, az ilyen játékoknak könnyen tragi­kussá válható következményeitől egyszerűen megkímélni akarja. T. Nemzetgyűlés! A Habsburg-családnak juttatni szándékolt választhatási korhatár-ked­vezmény pedig szerintem egyenesen sértés­számba mehet ma a Habsburg-ház családtag­jaival szemben. Az a kedvezmény, hogy a Habs­burg-ház családtagjai korhatára a többi felső­házi tagok 35 éves korhatárával szemben 24 év­ben állapittatik meg, semmiesetre sem jelent­heti azt, hogy a Habsburg-családtagok okosab­bak, bölcsebbek, mint a többi emberek, mert hiszen ők is abból a húsból és vérbő] valók, mint a többiek, hanem sokkal inkább alkalmas jelenteni azt, és ez az, amit könnyen sértésnek vehetnek, hogy a Habsburg-családtagokra al­kalmazva a korhatárt, egyáltalában nem fon­tos, nem lényegeshez a korhatár, mert ez a Habsburg-ház családtagjainál sem nem szoroz, sem nem oszt. (Pakots József: Ugyanannyi esze van a 24 évesnek, mint a 25 évesnek! — Zaj. — Elnök csenghet.) A Habsburg'-családot ért eme sértés ellen, mint ember tiltakozom. Politikailag persze az az álláspontom, — mivel elvileg is ellene va­gyok a felsőháznak — hogy egy Habsburg sem lehet tagja a felsőháznak, de emberi megérzés­sel és megértéssel figyelmeztetnem kell a kor­mányt, hogyha kifejezetten nem is, de implici­ter igenis sértésre alkalmas disztinkcióktól tartózkodjék és ezt mindenesetre rektifikálja. Egy család taerjaira nézve és főleg egy volt uralkodóház tagjaira nézve sértőleg kimondani azt. hogy náluk a bölcseség szokványkora egy­általában nem fontos, hogy náluk nem az érte­lemre, nem a judiciumra van a felsőházi tag­ságra szükség, hanem csak egv szűletéses kiállí­tási darabot keresünk személyükben. (Taps a bal- és a szélsőbal oldalon.) A törvényjavaslat 30. ^-ában foglalt eskü­minta szerintem sértő minden öntudatos állam­polgárra. Ez egy történelmi anakronizmus, azonkívül a megbizhatatlanság bélyegének rá­sütése az illetőre. Nem valami detail bizottság­ról, nem birói funkcióról van szó. hanem egy alkotmányjogi ténykedésről a felsőházi tag­ságról, amely felsőháznak a kormány — amint minden szimptomából észreveszem — sokkal na­gyobb fontosságot tulajdonit, mint magának az alsóháznak. Az esküminta igy szól (olvassa): »Esküszöm, hogy a magyar államhoz, a ma­gyar nemzethez mindenkor hű leszek.« Egy il ven esküt a felsőház tagjaitól kivenni sértés. (Tovább olvassa): »Az ország törvényeit meg nem tagadom; a magyar állam törvényeinek megváltoztatására más módon, mint törvényes eszközökkel sohasem törekszem.« Hiszen az alsóházi képviselőknek a jogköre, a kötelezott­séee sem terjedhet egyébre. Miért diszkreditálna a kormanv 3& előtte nagvobb rangban álló fő­rendeket ilyen esküvel. Hiszen a megszokott mindennapi elei.., (Zaj a jobboldalon. — Prop­ter Sándor: Módosítsak a töryénv-iavaslatot! Vearyék :1 e a napirendről! — Zaj. — Elnök c*en­pet. — Egy Hang a jobboldalon: A maga ked­véért!?) Mondom t. Nemzetgyűlés, a mindennapi életben is jól ismerjük a tartózkodást minden felesleges becsületszó adástól. Egy^igazi gentle­man, egy igazi becsületes polgárember, egy igazi munkás sohasem fog dobálódzni a becsü­letszavával, az esküjével. Az eskü egy olyan szentség, amit ha az ember nagy igazságoknak újból való dokumentálására használ fel, nem

Next

/
Thumbnails
Contents