Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-588

A nemzetgyűlés 588. ülése 1926. i megváltozás módja és mikéntje ugyancsak beleesik a jogfolytonosság vonalába. Különösen beleesik ma, a világháborúi lezajlása után,ia világháború tanulságaiból igenis nem egyizhen a radikalizmusra figyelmeztető konzekvenciák jelentőségénél fogva, beleesik a XX. században a bravúros technikának korában, amikor az újságot olvasó ember, a közügyek iránt mindenkor érdeklődő átlagember nagyon gyakran kénytelen eléjevágni azoknak a megoldási lehetőségeknek, amelyeikéit az ősöktől átvett, ma már használhatatlan történelem teória uszálya vonhat. Ha a nemzetek történelmét vizsgáljuk, a jogfolytonosság — amely körül annyi vita folyik és amelyet az előttem szóló t, képviselő ur egyszerű kitételekben koncentrált: a nemzet akaratában, a nemzetek történelmének! életében a legkilengőbb grafikonokat mutat ja> (Egy hang a baloldalon: Nálunk csak a vragmatica sanctionál kezdődik a jogfolytonosság!) Nem a pragmatica sanctiónéll kezdődik a jogfolytonosság, mert ha esiak a. magyar törtéiieliem egyes kiugrásait nézem, akkor is a legnagyobb szélsőséget, a jogfolytonosság vonalában a legnagyobb kiugrásokat látjuk. Már Szent István király államalapítása is — az azelőtti jogfolytonosság derékbatörése, mert a legradikálisabb, a legkardmálisabb • szakítás a múlttal, a régi konzervatív, elavult pogány rendszernek friss, a kereszténység szellemével történő felváltása. — Ne méltóztassék azt hinni, hogy ez valami sima és egyszerű módon történt, hanem csak a legradikálisabban, vérrel és vassal, különféle konkurrens fejedelmeknek, a régi törzsek vezéreinek leverésével és fejvételével végződött. Ha az 1222-iki aranybullát vizsgálom, az is erős, radikális változás^ A király kénytelen engedni a maga omnipotenciájából és igy keletkezik a rendi alkotmány. Zsigmond uralma alatt a városi polgárság forradalmi evolúciója győz, A városi polgárság helyet követel és kap is a törvényhozásban. Mohács után a törökök által el nem foglalt országrész két királyt választ, s ez a két király 1538-ban egészen szabályosan és egészen precizen szerződésileg meg is osztozkodik a törököktől el nem foglalt, megmaradt Magyarország területén. A főrendeknek 1608-ban történt kialakulásával és a törvényhozótestület szétválásával málr az előttem szóló ellenzéki képviselő urak részletesen foglalkoztak, úgyhogy ezzel a kérdéssel nem kivánok bővebben foglalkozni. Mindenesetre jogosnak ismerem el ugy Malasits, mint Horváth t. képviselőtársamnak tegnapi nyilt kérdését, hoary miért nem tér vissza a kormány, ha mindenáron jogfolytonos akar maradni, az 1608 előtti jogfolytonosságra, (Ugy van! bal felől.) amikor még csak egykamarás rendszerről lehetett szó. (Ugy van! half elől.) 1687 szintén fontos dátum a jogfolytonosság megszűnése tekintetében, mert # 1687-ben megszűnik a szabadkirály választási jog és^ a Habsburgok férfiágára alakították át a trónöröklést. Ezt az 1687-iki országgyűlési határozatot egyszerűen derékban töri az 1707-iki ónodi országgyűlés, mely a Habsburgokat detronizálja. Àz 1707-tel jelentkező jogfolytonossági vonal ugyancsak derékban kan telitalálatot! 1723-ban, amikor az országgyűlés nemcsak a Habsburgok férfiasára hanem nőágára is kiterjesztette a trónöröklést. Jól tudjuk, hogy Mária Terézia és József császár alkotmányellenes rendeletekkel kormányoztak. Az utóbbi meg sem koronáztatta magát, a vármegyék autonómiáját teljesen KAPLö. XLVI. ivi október hó 28-án, csütörtökön. 35 megszüntette s a magyar alkotmányos élet szempontjából teljesen destruktiv uralmat folytatott. Ma mégis történelmi távlatból nyugodtan megállapíthatjuk, hogy ennél a jogfolytonossággal teljesen szembehelyezkedő császárnál nagyobb császár talán Nagy Frigyesen kivül az egész világon nem volt. (Horváth Zoltán: A legokosabb Habsburg volt!) Az 1815-iki bécsi kongresszus, azután az uralmat biztosító szent szövetség rendszere megint egy egészen más alkotmányhullámvonalat teremtett. Ez megint telitalálatot kapott az 1847/48-iki márciusi eseményekkel. 1849-ben az országgyűlés a Habsburg-ház de Ironizálásával koronázta meg* a forradalmi tényeket. Mert forradalmak voltak ezek, t. Nemzetgyűlés, de ki tagadhatná, meg ezeknek a forradalmaknak nemzet- és társadalomfejlesztő voltát és nagyszerűségét? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. Nemzetgyűlési Ha csak Angliából nézünk egypár példát, melyekre az igen t. előadó ur is hivatkozott előadói beszédében, mindjárt a vizsgálat elején konstatálhatják, hogy Angliában nem egyszer emberi ösztönösség, emberi gyarlóság — de inkább hagyjuk meg a szót: ösztönösség — vitt szerepet az alkotmány hullámvonal és grafikon kilengéseinek szabályozásában. Például az angol egyházjog folytonosságát megszüntette VIII. Henriknek Boleyn Anna iránt érzett leküzdhetetlen szerelme. Pedig VIII. Henriket X. Leo pápa még ezt megelőzőleg a »Defensor fidei« címmel tüntette ki. Ha Anglia történelmét tovább vizsgálom, — csak rövid vonalakban követni kívánván az előadó urat — konstatálnom kell, hogy ott az evolúció és revolució fogalmának szabatos meghatározása igen közel, néha hajszálnyi távolságra esik egymástól. Az alkotmányjogi hullámvonal ott szintén nagyon radikális. Ha figyeljük I. Károly lefejezését 1649-ben, majd II. Károly, az 1660-iki restaurációt, máris a legtökéletesebb alkotmányhullámvonalat, azaz a jogfolytonosságtörést konstatálhatjuk. A Cromwell által Angliával egyesített Skóciát újra elválasztotta. Az igy diadalra jutott legitizmus sem tarthatott soká, mert 1688-ban az úgynevezett vértelen dicsőséges forradalom a jogfolytonosságban helyrehozhatatlan szakadást okozott II Jakab elüzetése által és veiének, orániai Vilmosnak újra trónrajuttatása által. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Orániai Vilmos csak ugy tarthatta meg hatalmát, hogy igen okosan, praktikus megoldással az alsóházra támaszkodott és a mindenkori többségből nevezte Jri a ministereit, lettek légyen akár a wigh-ékből, akár a torykból valók. Tény. hogy a jogfolytonosság törésével bekövetkezett állapotokat csak ezzel a rendszerrel tudta magának biztosítani és tudta helyreállítani lassan-lassan, szukcesszív lépéssel a Cromwell által létesített egységes parlamentet, először Skócia visszacsatolásával ha jól emlékszem 1707-ben. majd az, 1801-iki ir Unióval. Amint tehát látni méltóztatik, az angol példa azt dokumentálja, hogy tulaj donképen az első forradalomnak jogfolytonossága győzedelmeskedett Angliáiban. T. Nemzetgyűlés! Miként méltóztatik látni, a forradalmak derékbatörik a jogfolytonosságot, mégis a közjogi elmélettel, a történelemtudománnyal, de az élettel is teljesen tájékozatlan magatartást árul el az. aki a forradalmak nemzet- és társa dalomfejlesztő hatását, kovász mivoltát tagadásba vehetné. Ha a régi történelmi kor forradalmai ilyen átalakuló hatással lehettek és voltak is a mindenkori nemzetek fejlődésére mennyivel inkább lehet és kell is 6