Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-600
390 A nemzetgyűlés 600. ülése 1926. Perlaki György jegyző (olvassa a törvény- ] javaslatot. — Zaj. — Peyer Károly : Nem halljuk a szöveget ! — Nagy zaj.) Elnök : Ha a képviselő urak nem lesznek csendben, akkor éppenséggel nem lehet hallani ! (Sütő József: Nem is olvasták el! — Zaj.) Sütő képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Ennek következtében a törvény kihirdetéselvégett a szükséges intézkedéseket megteszem. A ministerelnök ur kivan szólani! (Taps a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Gr Bethlen István ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Magyarország kormányzójától a nemzetgyűléshez átirat érkezett. Kérem a t. Ház mélyen t. elnökét, méltóztassék annak kihirdetése végett intézkedni! (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza : Most kezdik a hajtóvadászatot!) Elnök : A magas kéziratot felbontom. (Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon — Klárik Ferenc : Mit halljuk ! Úgyis tudjuk !) Elrendelem a magas kézirat kihirdetését ! Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a kormányzó ur Őfőméltósága magas kéziratát felolvasni. Perlaki György jegyző (Olvassa) : »Magyarország Nemzetgyűlésének kormányzói üdvözletemet ! Tisztelt Nemzetgyűlés! A magyar királyi ministerium előterjesztésére az 1920 : XVII. tcikk 1. §-ában gyökerező jogomnál fogva az 1922. évi június hó 16. napjára Budapestre egybehívott nemzetgyűlést ezennel feloszlatom és berekesztettnek nyilvánitom. Minthogy pedig a nemzetgyűlés az ősi alkotmányosság szellemében a felsőházról szóló 1926. évi XXII. tcikkel az országgyűlés ősi kéttáblás rendszerét felujitotta és az országgyűlés képviselőháza mellé felsőházat szervezett, az idézett törvénycikkek rendelkezései alapján és az 1926. évi XXII. tcikk 44. §-ában foglalt rendelkezéshez képest ugyancsak a magyar királyi ministerium előterjesztésére az országgyűlés mindkét házának tagjait az 1927. évi január hó 25. napjára Budapest székesfővárosba egybehívom.« (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps a jobboldalon. — A nemzetgyűlés tagjai a jobboldalon és a középen felállnak. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éljen az általános választójog ! Éljen a titkos választójog ! — iProppfcr Sándor : Le a diktatúrával !) TEnnWICseloaetkéreXSêpTTsTîourak ! (Propper Sándor : Éljen az általános, titkos egyenlő választójog ! — Esztergályos János : Éljen az általános titkos választójog ! Le a diktatúrával !) Csendet kérek képviselő urak, méltóztassék a magas kézirat felolvasását bevárni ! Perlaki György jegyző (tovább olvassa): »Most, hogy a nemzetgyűlés működése végleges befejezést nyer, őszinte köszönettel és hálával emlékezem meg az ország érdekében kifejtett hazafias és eredményes munkásságáról. Kelt Budapesten, 1926. évi november hó 16. napján. Gróf Bethlen István s. k. Horthy s. k.« (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. —- Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor : Éljen az általános titkos választójog ! — Saly Endre : Le a diktatúrával! — Malasits Géza : Le a Bethlen-diktatúrával !) Elnök ; Csendet kérek képviselő urak ! A Kormányzó Ur magas kéziratának kihirévi november hó 16-án, kedden. detése megtörténvén, a Ház ezt tudomásul veszi. A kéziratot megőrzés végett az Országos Levéltárnak megküldöm. T. Nemzetgyűlés ! A Kormányzó Ur Őfőméltósága imént kihirdetett magas kéziratában, mely az 1922. évi június hó 16-ra egybehívott második nemzetgyűlést feloszlatja és tanácskozásait berekeszti, a nemzetgyűlés alkotta választójogi és felsőházi törvények alapján pedig az uj országgyűlést egybehívja, történelmi fordulóponthoz ér a magyar törvényhozás élete. Mai ülésünk bezárásával megszűnik a szuverenitás kizárólagos letéteményeseként működő nemzetgyűlés intézménye. Alig állott valaha törvényhozás súlyosabb és sorsdöntő jelentőségükben mérhetetlenebb feladatok előtt, mint amelyek erre a közel hét évvel ezelőtt megnyílt nemzetgyűlési érára vártak. Bár katasztrofális sorsfordulatokban oly gazdag történelmünk nem egy példával tanított rá, hogy őseink vérével szerzett hazánkat időről-időre romjaiból kell újjáépítenünk : arra még nem volt eset megpróbáltatásaink hosszú sorozatában, hogy életjogunk védelmében reánkkényszeritett küzdelem összeomlása után a civilizáció élén haladó nemzetek areopágja által ránkmért véritéletet kelljen önmagunkon végrehajtanunk s egyharmadára csonkított, legfőbb erőforrásaitól megfosztott haza romjain kelljen ezt az újjáépítő munkát elkezdenünk, sőt egyszerre két irányban folytatnunk, (Ruppert Rezső : Szépen czinálják ! Elzárják tőle a népet ! — Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon). Egyfelől helyreállítani a négy évig tartott háború s ezt követő felfordulás pusztításai által gyökeréig feldúlt rendet állami és gazdasági életünk egész vonalán s egyidejűleg a hatalmi viszonyok által parancsolt önmegtagadással teljesítve a világtörténelem legkegyetlenebb és legigazságtalanabb békéjéből reánkháramló kötelezettségeket (báró Szterényi József: Ez ugy van!), minden téren továbbra is lépést tartani az idők követelményeivel annak a kulturmunkának folytatásában, amelytől — kalandos kockáztatások nélkül — egyedül remélhetjük a világ közvéleményében elnyomott igazságunk megértésére kedvezőbb atmoszféra kialakulását. Hogy milyen sikerrel tett eleget a ma lezáruló nemzetgyűlési éra ennek a kettős hivatásnak, milyen mértekben volt áthatva a kizárólagos törvényhozói jognak megfelelő kizárólagos felelősségérzetétől, mennyi még megmaradt értéket tudott a nagy összeomlásból átmenteni a jövő számára s mennyire volt képes a katasztrofális sorsba jutott nemzet összes erőinek egy célra való egyesítését elérni : annak megállapítása nem e helyre, nem e pillanatra és nem mireánk tartozó feladat. A nemzetet és a történelmet illeti a mérlegelés és az igazságosztás tiszte. (Helyeslés a jobboldalon.) Mellőzöm a statisztikai adatok puszta felsorolását is, nemcsak mert ezt a szokást a nemzetgyűlés a képviselőháztól nem vette át, hanem főként azért, mert ez a tájékoztatás szerintem inkább abba az írásbeli jelentésbe való, melyet a házszabályok 246. §-ának harmadik bekezdése értelmében tesz a felosztás után is hivatalában maradó elnök az uj Háznak. E jelentés révén kapcsolódik egybe, válik folyamatossá az egymást követő két Ház munkája s válik lehetővé az adatokban rejlő tanúságoknak a nemzet érdekében való értékesítése. T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés mai nappal megszűnő intézménye akkor keletkezett ugyan, amikor a nemzetalkotó tényezők elemeikre bomlása után a társadalmi és gazdasági erők felkorbácsolt hullámverése még el nem csitult, de mégsem forradalmi gondolat szülöttje. (Nagy zaj a
