Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-599

A nemzetgyűlés 599. ülése 1926. terheken, hogy ezeknek a terheknek viselése a magyar adózó polgároktól elképzelhetetlen hősies önfeláldozást követel. Azt m is mondja a pénzügyminister ur ugyancsak a javaslat indokolásaiban, hogy a hősies önfeláldozás nem volt egy cséppel sem kevesebb, mint amilyen hősies önfeláldozást a nemzetnek a háború folyamán kellett tanusitania. Megállapítja a pénzügyminister ur azt is, hogy az államháztartás egyensúlya helyreállt és azt semmiféle veszedelem nam fenyegeti. Megkérdezem tehát akkor, elérkezett-e már az ideje annak, hogy a hősies önfeláldozást tovább ne követeljék az adózó polgárságtól; vájjon megint azt a véget szánják ennek a hősies önfeláldozásnak is, mint amilyen eredménnyel járt a nemzetnek a háború alatt tanúsított hősies önfeláldozása? Megtanulhattuk, hogy a hősies önfeláldozásnak a hur szakadásáig való feszítése nem jár jó következményekkel s annak pusztulás és összeomlás lehet a vége. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha tehát a háborúiból az, a tapasztalatunk, hogy a magyar hazszeretetet és önfeláldozást a hur szakadásáig igénybevették, tanultunk-e ebből? Ha pedig felismertük, hogy most is arról van szó, hogy a hur már elszakad, vájjon nem látja-e a t. Nemzetgyűlés elérkezettnek az időt arra» hogy a hősies önfeláldozás követelését most már abbahagyja? A pénzügyminister ur beszédéből és az indokolásából is kitűnik, hogy két és félesztendeje valósággal vért izzad a magyar adózó polgár. Két évig kellett várnunk ari a, hogy a pénzügyi kormány ezt a vallomást megtegye mi azonban tudjuk, hogy már két évvel ezelőtt elérkezett az ideje annak, hogy ez a felismerés áttörjön végre a kormányzat belátásán. Két évvel ezelőtt tudniillik biztosítva volt már az államháztartás egyensúlya és mégis csak két év után jön ide azzal, hogy könnyitsünk a terheken, holott két évvel ezelőtt kellett volna jönnie, mert hiszen már akkor megállapította a kormány — és azóta mindig a maga dicséretét zengi, hogy már a szanálás első fél esztendejében helyreállt az államiháztartás egyensúlya, de nemcsak hely reált hanem akkor már igen jelentékeny többlettel dolgozott az államháztartás. Ha most. két év után jön ide a t. pénzügyminister ur, aikkor valóban elérkezett a legutolsó perce annak

1

, hogy a vérfolyást megállítsuk, mert különben elvérzik ez a szegény ország. Nincs egy percnyi várnivalónk és mégis azt látjuk, hogy ez a javaslat, amelynek valósággal a pillanatnyi segély javaslatának kellene lenni, az elnöki napirenden nem szerepel, sőt ugy tudjuk, hogy a kormány nem is szándékozik már ezen a nemzetgyűlésen letárgyaltatni ezt a javaslatot, hanem majd a jövő törvényhozás munkái közé sorozza. (Felkiáltások a baloldalon: Kortes'avaslat! Kortesfogás!) Mármost nem tudom, mit tartsak erről a javaslatról (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kortes javaslat!) és mit tartsak a kormányról. Tényleg meg kell állapitanom, hogy nincs itt másról szó, mint kortes javaslatról. (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Ellentmondások a jobboldalon. — Szabó Imre: Szemfényvesztés, országcsalás!) Itt egy hátmögötti

< gondolatról, van s^ó arról, hogy: »Most odadobjuk a választóközönség elé ezt a javaslatot, ezt a csábító mézesmadzagot, de ha vége lesz a választásoknak, akkor __ nem fogjuk megszavazni.« (Urbanics Kálmán: Nem maga a pénzügyminister, mert akkor ugy lenne! — Esztergályos János: Nem hagyják magukat a választók becsapni!) Nem évi november hó 12-én, pénteken. 381 kérdezem a t. túloldaltól, hogy mire van és mire nincs szükség és kell-e hozzá pénzügyminister vagy nem, mert hiszen az önök kormánya hozta ide ezt a javaslatot és az önök kormánya mondja azt, hogy az adózó polgárságnak hősies önfeláldozása már eléri a háború folyamán tanúsított hősies áldozatkészséget. (Ugy van! jobb felől.) Azt mondottam, nincs egy nap várnivalónk, tehát, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) hogy megállítsuk azt a vért, amely most már a nemzet testéből hiába és haszontalanul folynék ki, de nemcsak hiába, hanem kifolynék azért, hogy belepusztuljon a nemzet organizmusa. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nincs egy percnyi várakozni való idő, én tehát felszólítom a t. többséget, méltóztassék megszavazni ezt a javaslatot és felkérem a kormányt, járuljon hozzá ahhoz, hogy ezt a javaslatot azonnal letárgyaljuk. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Biztosítom az ellenzék részéről a t. kormányt, hogy két nap alatt, amely idő alatt házszabályszerüen letárgyalható, megszavazzuk ezt a javaslatot. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Jöjjünk tehát és bizonyítsuk be komolyan, hogy az adó- és illetékmérséklést komolyan akarjuk keresztülvinni. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Minket nem elegit ki ez a javaslat, nekünk nem elég az, amilyen keveset az adózó polgárságnak nyújtanak az évek hoszu során át tanusitott hősies önfeláldozásáért de mégis valami és mert jó az adózó polgárságra, hajlandók vagyunk megszavazni. Ez önöknek is és a kormánynak is érdeke, mert ha önök azzal mennek ki, hogy csak megmutatták, mit akarnak és csak két nap hiányzott ahhoz, hogy megcsinálják, de nem csinálták meg, akkor az ellenzék kezébe adnak fegyvert saját maguk ellen. Mi, az ellenzék, magunk részéről ezt a fegyvert szívesen kiejtjük a kezünkből, nem szeretnők, ha a választási kampányban azzal kellene érvelnünk, hogy rámutassunk: »Lássátok, mennyire őszinte jóakarat vezeti ezt a kormányt; hogy bár ő maga is felismerte, hogy elég a vérfolyásból, mégis tovább engedi folyni a vért!« Ha tehát nem kortesfogásról, hanem valóban jóakaratról van szó, akkor ezt önök ugy bizonyíthatják be, ha módot adnak a javaslat letárgyalására. (Ugy van! bal- és a szélsőbaloldalon.) Két napról van szó; önök két esztendeig töprengtek és akadékoskodtak és ezt most két nan alatt helyre lehet hozni. (Horváth Zoltán: Tárgyaljuk le! — Zaj jobb felöl. — Elnök csenget.) A másik kérdés, amely a választások alatt szintén izgató anyagként szerepelhet, a hadikölcsönkötvények kérdése. Ajánlom a t. kormánynak és a nemzetgyűlésnek, hogy rendezzük ezt a kérdést is egy-két nap alatt, még kapuzárás előtt. (Ugy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Módot akarunk njoijtani a kormánynak,, hogy megnyugtató intézkedéseket tegyen, rendelkezéseket foganatositson, léptesen életbe. (Ugy van! balról.) Magának is használ vele, mert akkor kikapcsoljuk ezt az anyagot is a választási küzdelemből. Tessék deklaratív kijelentést tenni, sőt tessék határozatot elfogadtatni arra nézve, hogy a hadikölcsönök ügye miképen lesz rendezve, mi lesz a valorizációval, hogy tudomására hozatván az érdekelt közönségnek az, ami ebben a dologban történik, — sőt egy deíinitivum is lehetséges, — akkor megszűnik ez is kortesanyag lenni és önök csak önmaguknak használnak, ha ember-