Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-599

A nemzetgyűlés 599. ülése 1926. évi november hó 12-én, pénteken. 371 tel közötti időt valahol és valahogy el tudjak tölteni. (Petrovácz Gyula: Hasznosan!) Egyáltalán, kérdéses, hogy van-e szükség külön leányközépiskolai szervezetre, mert a nők kényéi-kereső pályán csak a férfiakkal egyenlő előképzettséggel állják mes helyüket. Itt felvetődik a koedukáció gondolata, amelyről nálunk — sajnos — komolyan beszélni még nem lehet; sokkal nagyobb az ellenérzés ezzel a gondolattal szemben, amely rendesen az erkölcsöt akarja ezzel a gondolattal szem beállítani. A bizottsági tárgyalások sorain sikerült a javaslatból kitörölni azt a szakaszt, amely . a leányoknak egyáltalán meg akarta tiltani, még magántanulóként való részvételét is a fiu középiskolában, úgyhogy legalább halvány világosságát látom annak az, időnek, amikor ennek az együttes tanulásnak lehetősége el fog következni. Az egyetemi tanulmányok egyenesen megkövetelik a tudományos munka előfeltételeinek egységét. Az 1916-os szabályzat a leányközépiskolákról a felsőtagozatu négyéves leánygimnázium mellett a hároméves felsőkereskedelmi tagozatot is ismerte és a kenyérkereső pályákra elő nem készítő felső-leány iskolai típust a .gimnázium vagy felsőkereskedelmi iskola mellett is megengedte, de ez a javaslat, amely előttünk fekszik, mereven elválasztja a három tipust és igy a vidéki szülővel súlyos igazságtalanság történik, lehetetlenné teszi számára az iskola választását, amely véletlenül abban a városban, ahol a tanuló lakik, fennáll. A vidéki városok közül talán egyetlenegy sem lesz abban a helyzetben, hogy kétféle tipust állítson fel, tehát áll a veszedelem, hogy a leányok esetleg kényszerülve lesznek a választandó hivatásukkal ellenkező iskolatípust választani. Ez a veszedlem mindenesetre fennállDe felesleges is ez a három tipus, főleg pedig felesleges a leányeollégium, amely kimondottan luxusiskola. Luxusiskolák létesítése pedig ma, ilyen gazdasági viszonyok között, az államnak ilyen túlterhelése mellett nem tekinthető állami feladatnak A tapasztalatok különben is azt bizonyítják azt vetik előre, hogy ez a tipus ép ugy el fog néptelenedni, mint a felsőleányiskola. Ha el akarják választani az egyetemre készülőket a többiektől, ami a tanítás egysége szempontjából egyáltalán nem helyes, akkor inkább egy olyan iskolatípus szervezésére volna szükség, amely más gyakorlati pályákra, például a szociális munka hivatásos elvégzésére készit elő és képesít. Magán a javaslat szövegén, annak részletein végighaladva, a felvett tantárgyakra a következő megjegyzéseink vannak. A történelem tanítására áll az, amit a fiúiskolái javaslat tárgyalásánál elmondottunk. Nem kronologikus vagy pragmatikus történelemtanításra van szükség, hanem a gazdasági összefüggések feltárása követelhető és kívánható, hogy a nemzetek történelme mellett az emberiség történelme is tárgya legyen ennek a szaknak. A modern nyelvek tanításánál meg kell emlitenem azt az általános tapasztalatot, hogy a francia nyelvnek mint világnyelvnek és kulturnyelvnek tanítása ma már meglehetősen túlhaladott; a francia nyelv használata egyre szűkebb térre szorítkozik, még akkor is, ha egyelőre a diplomáciában hivatalos nyelvként szerénél. Az irodalom, a tudomány, a nemzetközi érintkezés nyelve egyre inkább az angol lesz és én azt hiszem, hogy ugyanakkor, amikor a francia nyelvet egy öncélúan müveit középosztály számára a tantervben meghagyni óhajtjuk, legalább is illik honorálnunk Anglia kormányának egy legutóbbi súlyos külpolitikai incidensünkben tanúsított előzékeny magatortását azzal, hogy a francia mellé legalább fakultative az angolt is felvegyük. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A földrajznál fontos volna, hogy ez a tárgy ne legyen a középiskola mostohagyermeke és ne csak Magyarország földrajza, hanem a világföldrajz is végigvonuljon a középiskolai tanítás egész vonalán. (Petrovácz Gyula: Ez természetes!) Az egészségtan tanításánál szeretném, ha minden álszemérmet félretéve minden megtörténnék, ami a serdülő leánygeneráció egészségügyi tanítása körül kell, hogy megtörténjék. Őszinteség és bátorság. Ha okos orvosok és pedagógusok ezt az irányt tűzik maguk elé, sok későbbi veszedelemtől óvja meg a fiatal leányokat. Ez, elismerem, nagyon kényes kérdés, de az állandóan gyermekekkel foglalkozó iskolaorvosnak módot kell _ találnia arra, hogy a tanitási órák ne alakuljanak frivol szenzációk felfedező helyeivé. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az egészségtannál hivatkozom még a bizottsági jelentésnek azokra a szavaira, melyek azt mondják, hogy evvel a tárggyal kapcsolatban különös figyelem fordítandó a gyermeknevelésre, gyermekgondozásra, ezután is kívánván küzdeni a nagyfokú gyermekhalandóság ellen, bár itt hozzá kell tennem, hogy n, gyermekhalandóság — sajnos — a mi osztályunkban pusztit leginkább, abban az osztályban, amelynek leányai a középiskolai egészségtan tanításig nem jutnak el soha. A fizika tanításánál jó szertárakat és jó demonstrációkat keresünk, mert a rádió elterjedése, a technika csodás perspektívája szükségessé teszi, hogy ezt a stúdiumot megelevenítsék. A filozófiai propedeutika annak jelenlegi tanitási módjában nem egyéb, mint erkölcsös olvasmányok és közhelyek magoltatása. Rendszeres alapfoealomtanitással kell ennél a tantáre-ynál operálni s a komoly pedagógusok is sokkal szivesebben látják azt, ha egy-egy filozófiai au tor on keresztül történik az alapfogalmak elismerése, mint azokból a tankönyvekből, amelyek lepuaeyobhrészt a nyilvánvaló dilettantizmus jegyét viselik másukon. Ugyanezek az észrevételek vonatkoznak a leányliceumra is, ahol kifogásolom a görög nyelv fakultatívvá tételének hiányát is. hiszen minden igaz műveltség elengedhetetlen kellékei a humaniórák tanítása és amikor élénken fájlalom, hogy a mi osztályunk leányai ebben az oktatásban nem részesülhetnek és csak hosszú keserves munkával tudják ezeket a hiányokat pótolni, akkor azt szeretném, hogy legalább azok. akik középiskolába járnak, valóban középiskolai szellemet szívhassanak magukba. Ebben a tekintetben t. Nemzetgyűlés, én konzervatív vagyok és nem csatlakozhatom t azokhoz, akik a »nem adózunk« jelszavak mellé a »nem tanulunk« jelszavakat is követelik, mert a muH értékeinek megbecsülése CP*V igazi presresszió alapvető követelménye. (Élénk helyeslés.) Ugyanez áll még fokozottabb mértékben a la tinta lanitott liceumokra is, mert, a kultúra veszedelmét látom abban, hogy a liceális tinns az alapvető, a gimnázium pedig a középfokú ok+atásnak csak ornamense. Sérelmezzük továbbá a javaslat 10. $-át, amely a két intézet közötti átlépést lehetetlenné teszi és még a külön56*