Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-598

A nemzetgyűlés 598. ülése 1926. évi november hó 11-én, csütörtökön, 345 szíveskedjék csendben maradni! (Klárik Fe­renc: Elviszik a kisemberek párnáit!) Klárik Ferenc képviselő urat kénytelen vagyok ál­landó közbeszólásáért rendreutasítani. Bud János pénzügy minister: A képviselő urak a »titkos« szót folyton átviszik a pénz­ügyi politikára. (Zaj a balodalon. Sándor Pál közbeszól.) Elnök: Sándor Pál képviselő urat rendre­utasítom. Bud János pénzügyminister: Ezért kérem a törvényes felhatalmazást, mert legjobb lel­kiisemretem szerint a következő évben az adót a falu felé felemelni nem tudnám és nem tar­tanám helyes eljárásnak, minthogy ez lehetet­len adóterhet jelentene. De, ami a városokat illeti, ott bizonyos mérséklésről is kell gondoskodni. Ami elsősor­ban Budapest székesfővárost illeti itt azi adó­tétel a házbérnek 24%-a, a vidéki városokban pedig 20%. Ezek tiílmagas adótételek s ezért ezeknek bizonyos mérséklését tervezzük és pe­dig a székesfővárosban 24%-ról 20%-ra, a vi­déken pedig 20%-ról 18% ra akarjuk leszál­lítani. Ha most vésziem einniek a pénzügyi kiha­tását — és itt nem számítom, hogy mit érnék el akkor, ha a törvény értelmében- a faluban emelném az adót, miután nem akarok vele élmi ezt tehát figyelmen kivül hagyom . . • (Gaal Gaston: A minister ur a falun a ház­adót nem mérsékli, csak nem emeli!) Nagy különbség van e tekintetben a város és a falu között, mert a városokban a házadé automa­tikusan, folyton emelkedik. A falu felé azon­ba>n nem emelhetem, mert ez lehetetlen hely­zetet teremtene. Méltóztassék tárgyilagosan foglalkozni a kérdéssel. Ennek alapján a váro­sokban való adócsökkentés 7 millió pengőt je­lent a következő költségvetési évben; ezt könnyen ki lehet számítani, kiindulva a fenn­álló lakbérekből. Természetesen a következő években abban az arányban, amint emelked­nek a lakbérek a házadóbevételek t is emel­kedni fognak, viszont a mérséklés is érezteti ha­tását. A házadóval kapcsolatban rá akarok térni a házadómentesség kérdésére is. Egy 1922-es törvény a házadómentességet törölte. Lehet erről vitatkozni és ha normális viszonyok vol­nának, én is azt az álláspontot foglalnám el, hogy végeredményben helyes volna egy ilyen törvény fentartása. Ma azonban, amikor mégis a gazdasági élet szempontjából is minden erő­vel azon kell lennünk, hogy az építkezést elő­mozdítsuk, nem tartanám helyesnek ennek a törvénynek ebben a formában való fen tartását. (Helyeslés a közéven.) Visszatérni, illetőleg kö­zeledni akarok a háboruelőtti rendelkezések­hez és megadni kívánnám a háboruelőtti adó­mentességeket is, de azoknak, akik t 1930-ig, tehát a következő három esztendőben építenek, még fokozott adómentességet kivánok nyúj­tani. (Helyeslés balfelöl.) Ezzel buzdítást aka­rok adni az építkezés szempontjából. Az adó­mentesség 1930 után 15 évre szólna, ugy, mint a háború előtt. De még egy további intézkedést is akarok etekintetben tenni és uedig azt. hogy 1930-ig nem állítom vissza a háboruelőtti álla­potot, amely szerint csak az állami adókra vo­natkozott az adómentesség, hanem azok. akik 1930-ig építenek, meg fogják kapni az adómen­tességet a községi pótadók szempontjából is. (Helyeslés.) Azt hiszem, ily móldon hatal­mas tényezővel járulunk hozzá az építkezések fellendüléséhez ugy a városokban, mint a fal­vakban (Rupert Rezső: Eddig is kellett volna! Kar volt, hogy nem előbb tették!) Erre kényte­len vagyok válaszolni. A t. képviselő ur tud­hatna, hogy ma is érvényben vannak házad ó­mentessegek. Ez csak további kiépítése és be­fejezése ennek a rendszernek. Ezzel kapcsolatban rá akarok mutatni arra, hogy a tatarozási kedvezményeket még egy évig, vagyis a következő évben fenn akarom tar­tani. (Helyeslés balfelől.) De már most kije­lentem, hogy ennél továbbmenőleg a tataro­zási kedvezményt megadni nem kivánom, (He lyestes.) mert már akkor a bérek olyan szinvo­nalat fognak elérni, hogy a tatarozás azokból is eszközölhető lesz. (Helyeslés.) Rátérek a kereseti adóra. (Kun Béla: Ez a feketeleves!) Az alkalmazottak kereseti adó­jánál megváltoztatni kivánom a minimumot. Aki ismeri a kérései adónak a békében való ala­kulását, az tudja, hogy a békében a kereseti adónál létminimumot nem ismertek. A jelenleg fennálló törvények szerint a létminimum 480 korona, ami 550 pengőnek felel meg. Ezt a lét­minimumot fel óhajtom emelni 720 pengőre. (Sándor Pál: Nagyon kevés!) Azt hiszem, eb­ben a rendelkezésben van szociális jelleg. (Sán­dor Pál: Németországban 800 márka a létmi­nimum!) T. képviselőtársam, én nagyon örül­nék, ha olyan tőkeerősek és gazdagok lennénk, mint más nagyobb államok; pláne Amerika gazdagságával bírnánk, én is egészen más -pénz­ügyi politikát folytatnék. De nekünk alkal­mazkodni kfell az ország mai helyzetéhez és en­nek megfelelően kell meghatároznom a magam pénzügyi politikáját is. Azt hiszem, hogy a minimum ujabb meg­szabásával tulajdonképen ismételten erős szo­ciálpolitikai intézkedés vonul be az adópoliti­kába, mert lehet ugyan ezt sokaim vagy k eve­seim, de ez mégis olyan létminimum, amelyet el lehet fogadni és amely széles néprétegeknek az adó alól való mentességét jelenti. Ennek ha­tása abban a tekintetben is jelentkezik, hogy mivel a minimumot emeltük, a kulcsok termé­szetesen másként fognak alkalmaztatni az adó­tételek megállapitásánál. Ami a jövedelmi adó kérdését illeti. (Hall­juk! Halljuk!) itt lényeges intézkedést most nem tervezek. (Gaal Gaston: Egyszerűen tel kell törölni! — Hedry Lőrinc: Ez nagyon egy­szerű! — Zaj.) Könnyű azt mondani, hogy el kell törölni, csak azt szeretném tudni, hogy hon­nan pótolnám az ily módon elmaradt adóbevé­teleket. (Gaal Gaston: Tessék a helyébe becsü­letes reáladót csinálni, hogy tudjuk magunkat mihez tartani!) A jövedelemadót illetőleg mégis jeleznem kel, hogy a mai 800 aranykoro­nás minimumot felemelem ezer pengőre, ami mintegy 90 pengővel való emelése a minimum­nak. Csak néhány adatot kivánok a jövedelem­adóra vonatkozólag felhozni, mivel épten a jö­vedelemadóval kapcsolatban olyan felfogások vannak, mintha itt nagy túlzásba menne a kincstár. (Kun Béla: Ez az igaz! — Gaal Gas­ton: Sok a szekatúra!) Igen t. képviselőtársam, igazságtalanság nagyon sok van. de kénytelen vagyok meg is fordítani ezt a kérdést és arra is rávilágítani. Méltóztassanak azt elhinni és mint igazságot elfogadni, hogy elsősorban a egy nagy réteg nem fizet jövedelemadót, mert ez az adónem még nincs kimunkálva, mert hi­szen a jövedelemadó kimunkálásához évtizedek kellenek. (Fábián Béla: Azoknál ki van mun­kálva, akik fizetik!) Egy nagy réteg tehát ki­marad.

Next

/
Thumbnails
Contents