Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-598

A nemzetgyűlés 598. ülése 1926. évi november hó 11-én, csütörtökön, 345 szíveskedjék csendben maradni! (Klárik Ferenc: Elviszik a kisemberek párnáit!) Klárik Ferenc képviselő urat kénytelen vagyok állandó közbeszólásáért rendreutasítani. Bud János pénzügy minister: A képviselő urak a »titkos« szót folyton átviszik a pénzügyi politikára. (Zaj a balodalon. Sándor Pál közbeszól.) Elnök: Sándor Pál képviselő urat rendreutasítom. Bud János pénzügyminister: Ezért kérem a törvényes felhatalmazást, mert legjobb lelkiisemretem szerint a következő évben az adót a falu felé felemelni nem tudnám és nem tartanám helyes eljárásnak, minthogy ez lehetetlen adóterhet jelentene. De, ami a városokat illeti, ott bizonyos mérséklésről is kell gondoskodni. Ami elsősorban Budapest székesfővárost illeti itt azi adótétel a házbérnek 24%-a, a vidéki városokban pedig 20%. Ezek tiílmagas adótételek s ezért ezeknek bizonyos mérséklését tervezzük és pedig a székesfővárosban 24%-ról 20%-ra, a vidéken pedig 20%-ról 18% ra akarjuk leszállítani. Ha most vésziem einniek a pénzügyi kihatását — és itt nem számítom, hogy mit érnék el akkor, ha a törvény értelmében- a faluban emelném az adót, miután nem akarok vele élmi ezt tehát figyelmen kivül hagyom . . • (Gaal Gaston: A minister ur a falun a házadót nem mérsékli, csak nem emeli!) Nagy különbség van e tekintetben a város és a falu között, mert a városokban a házadé automatikusan, folyton emelkedik. A falu felé azonba>n nem emelhetem, mert ez lehetetlen helyzetet teremtene. Méltóztassék tárgyilagosan foglalkozni a kérdéssel. Ennek alapján a városokban való adócsökkentés 7 millió pengőt jelent a következő költségvetési évben; ezt könnyen ki lehet számítani, kiindulva a fennálló lakbérekből. Természetesen a következő években abban az arányban, amint emelkednek a lakbérek a házadóbevételek t is emelkedni fognak, viszont a mérséklés is érezteti hatását. A házadóval kapcsolatban rá akarok térni a házadómentesség kérdésére is. Egy 1922-es törvény a házadómentességet törölte. Lehet erről vitatkozni és ha normális viszonyok volnának, én is azt az álláspontot foglalnám el, hogy végeredményben helyes volna egy ilyen törvény fentartása. Ma azonban, amikor mégis a gazdasági élet szempontjából is minden erővel azon kell lennünk, hogy az építkezést előmozdítsuk, nem tartanám helyesnek ennek a törvénynek ebben a formában való fen tartását. (Helyeslés a közéven.) Visszatérni, illetőleg közeledni akarok a háboruelőtti rendelkezésekhez és megadni kívánnám a háboruelőtti adómentességeket is, de azoknak, akik t 1930-ig, tehát a következő három esztendőben építenek, még fokozott adómentességet kivánok nyújtani. (Helyeslés balfelöl.) Ezzel buzdítást akarok adni az építkezés szempontjából. Az adómentesség 1930 után 15 évre szólna, ugy, mint a háború előtt. De még egy további intézkedést is akarok etekintetben tenni és uedig azt. hogy 1930-ig nem állítom vissza a háboruelőtti állapotot, amely szerint csak az állami adókra vonatkozott az adómentesség, hanem azok. akik 1930-ig építenek, meg fogják kapni az adómentességet a községi pótadók szempontjából is. (Helyeslés.) Azt hiszem, ily móldon hatalmas tényezővel járulunk hozzá az építkezések fellendüléséhez ugy a városokban, mint a falvakban (Rupert Rezső: Eddig is kellett volna! Kar volt, hogy nem előbb tették!) Erre kénytelen vagyok válaszolni. A t. képviselő ur tudhatna, hogy ma is érvényben vannak házad ómentessegek. Ez csak további kiépítése és befejezése ennek a rendszernek. Ezzel kapcsolatban rá akarok mutatni arra, hogy a tatarozási kedvezményeket még egy évig, vagyis a következő évben fenn akarom tartani. (Helyeslés balfelől.) De már most kijelentem, hogy ennél továbbmenőleg a tatarozási kedvezményt megadni nem kivánom, (He lyestes.) mert már akkor a bérek olyan szinvonalat fognak elérni, hogy a tatarozás azokból is eszközölhető lesz. (Helyeslés.) Rátérek a kereseti adóra. (Kun Béla: Ez a feketeleves!) Az alkalmazottak kereseti adójánál megváltoztatni kivánom a minimumot. Aki ismeri a kérései adónak a békében való alakulását, az tudja, hogy a békében a kereseti adónál létminimumot nem ismertek. A jelenleg fennálló törvények szerint a létminimum 480 korona, ami 550 pengőnek felel meg. Ezt a létminimumot fel óhajtom emelni 720 pengőre. (Sándor Pál: Nagyon kevés!) Azt hiszem, ebben a rendelkezésben van szociális jelleg. (Sándor Pál: Németországban 800 márka a létminimum!) T. képviselőtársam, én nagyon örülnék, ha olyan tőkeerősek és gazdagok lennénk, mint más nagyobb államok; pláne Amerika gazdagságával bírnánk, én is egészen más -pénzügyi politikát folytatnék. De nekünk alkalmazkodni kfell az ország mai helyzetéhez és ennek megfelelően kell meghatároznom a magam pénzügyi politikáját is. Azt hiszem, hogy a minimum ujabb megszabásával tulajdonképen ismételten erős szociálpolitikai intézkedés vonul be az adópolitikába, mert lehet ugyan ezt sokaim vagy k eveseim, de ez mégis olyan létminimum, amelyet el lehet fogadni és amely széles néprétegeknek az adó alól való mentességét jelenti. Ennek hatása abban a tekintetben is jelentkezik, hogy mivel a minimumot emeltük, a kulcsok természetesen másként fognak alkalmaztatni az adótételek megállapitásánál. Ami a jövedelmi adó kérdését illeti. (Halljuk! Halljuk!) itt lényeges intézkedést most nem tervezek. (Gaal Gaston: Egyszerűen tel kell törölni! — Hedry Lőrinc: Ez nagyon egyszerű! — Zaj.) Könnyű azt mondani, hogy el kell törölni, csak azt szeretném tudni, hogy honnan pótolnám az ily módon elmaradt adóbevételeket. (Gaal Gaston: Tessék a helyébe becsületes reáladót csinálni, hogy tudjuk magunkat mihez tartani!) A jövedelemadót illetőleg mégis jeleznem kel, hogy a mai 800 aranykoronás minimumot felemelem ezer pengőre, ami mintegy 90 pengővel való emelése a minimumnak. Csak néhány adatot kivánok a jövedelemadóra vonatkozólag felhozni, mivel épten a jövedelemadóval kapcsolatban olyan felfogások vannak, mintha itt nagy túlzásba menne a kincstár. (Kun Béla: Ez az igaz! — Gaal Gaston: Sok a szekatúra!) Igen t. képviselőtársam, igazságtalanság nagyon sok van. de kénytelen vagyok meg is fordítani ezt a kérdést és arra is rávilágítani. Méltóztassanak azt elhinni és mint igazságot elfogadni, hogy elsősorban a egy nagy réteg nem fizet jövedelemadót, mert ez az adónem még nincs kimunkálva, mert hiszen a jövedelemadó kimunkálásához évtizedek kellenek. (Fábián Béla: Azoknál ki van munkálva, akik fizetik!) Egy nagy réteg tehát kimarad.