Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-588
À nemzetgyűlés 588. ülése 1926. évi október hó 28-án, csütörtökön, Zsitvay Tibor, Huszár Károly és Puky Endre elnöklete alatt Tárgyai : Elnöki előterjesztések — Az országgyűlés felsőházáról szóló törvény'avaslat általános tárgyalása. — Felszólaltak: Wolff Károly, Rainprecht Antal. — A minisíerelnök benyújtja a legfőbb állami számvevőszék jelentéseit a tanácsköztársasági szervek ós intézmények felszámolásáról ; — az 1920/21. számadási évben utalványozott állami kiadásokról és előirt bevételekről, végül az 1924/25. évi költségvetési hite,lel szemben az 1924/25. év első féléve végén mutatkozó eltérésekről. — Az összeférhetlenségi jury kisorsolása gr. Hoyos Miksa, Héjj Imre, Nánássy Andor, Gsehwindt Ernő és Erdőhegyi Lajos ügyében. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése A kormány részéről jelen vannak : gr. Bethlen István, Bud János, Pesthy Pál, gr. Csáky Károly. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Csik Józesf jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző ur. Bemutatom Budapest székesfőváros tanácsának meghivóját, amelyben a rákoskeresztúri hősi temetőben a hősök emlékoszlopánál folyó évi november hó 1-én 15 óra 30 perckor a m. kir. tábori püspökség által tartandó gyászbeszéddel egybekötött egyházi szertartásra a nemzetgyűlés tagjait meghívja. Tudomásul szolgál. Napirend szerint következik az országgyűlés felsőházáról szóló törvényjavaslat (írom. 751, 818.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés! Ha a felsőházi javaslatról szóló vitának eddig lefolyt anyagát gondosan figyeljük és objektiv kritika alá vesszük, meg kell állapitanunk, hogy kritika túlnyomólag politikai szempontból hangzott el, mely politikai szempont alatt értem az egyéni felfogás érvényesülését akár politika, akár jogbölcseleti alapon is. Pedig ez a kérdés szerintem elsősorban nem politikai, hanem jogi és pedig közjogi kérdés. Minden más konklúzió, amelyet csak a szerint lehet megalkotni, hogy közjogi és jogi szempontból milyen a tényleges helyzet s közjogi és jogi szempontból hogyan és mint lehet állást foglalni a fenforgó javaslattal szemben. Hallottam jogi vonatkozású fejtegetéseket is. Pártom részéről Túri Béla barátom közjogi vonatkozásban fejtette ki a párt álláspontját .és báró Kaas Albert is jogi vonatkozású allegáXAPLO. XL VI. ciókat használt beszédjében. Gróf Apponyi Albert beszédjét illetőleg nem tudtam ^kellőképen eldönteni, hogy minden vonatkozásában a jus strictum alapján áll-e, avagy általános alkotmányjogi, mondjuk inkább állambölcseleti alapon foglal, állást a kérciéses javaslattal szeműén. Tegnap hallottam közjogi vonatkozást Rakovszky István képviselő ur részéről, aki nem merült bele a javaslat közjogi boncolásába, csak inkább egy-két közjogi állításnak ellenbizonyitékát kivánta szolgáltatni. Egyik részletkérdésére vonatkozólag leszek bátor majd szintén kitérni. A politikai szempontok nagyon sajátságos aberációra is vezettek e javaslat tárgyalásánál. Értem elsősorban Horváth Zoltán képviselőtársamnak a katholikusokra vonatkozólag tett megjegyzését, amikor azt állította, hogy a katholikusok nem nacionalisták. Ö is katholikus, — úgymond — de kijelenti, hogy a katholikusok nem nacionalisták. Barátaim, akik' pedig nagyobb számban vannak a protestánsok sorában, tudják, hogy én a magam részéről a becsületes, hátsó gondolat nélküli, egyenlő és egységes állásfoglalás embere vagyok, mert mindenekfölött a nemzeti egység áll szemein előtt. (Ugy van! a jobboldalon.) A lehető legnagyobb veszedelemnek tartom, hogy akkor, amikor csonka ország vagyunk és a magyarság' az egész világgal úgyszólván szemben áll s amikor a lehető legnagyobb nehézségeikkel kell külpolitikai szempontból is megküzdenünk, ez a csonka magyarság nem tudja megtalálni egymás kezét. (ügy van! a jobbcldalon, középen és balközépen.) Jól tudom protestáns barátaimról, hogy élénk és eleven bennük a nemzeti gondolat, de ugyanők el fogják rólam is ismerni, hoay bennem izzó nemzeti gondolat él és minden más kérdést alárendelek a nemzet parancsoló érdekeinek, (ügy van! ügy van! Taps a icbboldalon, középen és balközépen) Nem lehet szó nélkül hagyni azt az álliiást, hogy a katholikusok és a katholikus egyház nem nacionalisták s a sok millió katholikus nevében, — akik tegnap, mikor ezt hallották és ma, amikor olvasták, 5
