Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-587
22 A nemzetgyűlés 587. vÀése 1926. évi október hó 27-én, szerdán. Ezeket voltam bátor a t. képviselő ur interpellációjára válaszolni ás tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat tudomásulvenni méltóztassanak. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Nemzetgyűlés! Az igen t. földmivelésügyi minister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem, különösen köszönettel veszem tudomásul azt, hogy a Marcal-szabályozó társulatnak máris jelentős összeggel segítségére sietett. Gsak arra vagyok bátor kérni, hogy, mivel az állam anyagi támogatásával megszerezte a jogot arra, hogy a Marcalszabályozó társaságnak a körmére nézzen, — amint a t. minister ur is elismerte, hogy a körmükre kell nézni, hogy jól cselekedjenek, — miután így a panaszokról is értesült és az állam részéről adott segítséggel erre jogot is szerzett, egész működését méltóztassék figyelemmel kisérni (Mayer János földmivelésügyi minister: Konkrét panaszokat kérek!) nehogy azután az államtól kapott támogatást ők ott egyoldalúi ag, esetleg nem épen a leggyengébb emberek földje mentében használják fel. hanem valahogyan erősebb existenciáknak fordítsák a hasznára. Elnök: Felteszem a kérdést; méltóztatnak-e a minister ur válaszát tudomásulvenni, igen, vagy nemi (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Fábiáki Béla képviselő ur interpellációja. Fábián Béla: Tisztelettel kérem a nemzetgyűlés engedélyét, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. A pénzügyminister ur nincs jelen, a kérdések pedig, amelyeket hozzá feltenni szándékoltam, olyan fontosak, hogy szeretném, ha a pénzügyminister ur jelenlétében mondhatnám el interpellációmat. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni ahhoz, hogy a képviselő ur interpellációját a legközelebbi interpellációs napon mondhassa el! (Igen !) Ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Györki Imre képviselő ur interpellációja a bel ügyminist erhéz. Kérem az interpelláció felolvasását. Forgács Miklós jegyző (olvassa): Interpelláció a belügy minister úrhoz a pilisvörösvári választási eljárás során a jelölés körül elkövetett visszaélések tárgyában. 1. Hajlandó-e a belügyminister a saját hatáskörében gondoskodni arról, hogy a választási biztosok a törvényben nekik adott utasításokat szigorúan betartsák? 2. Hajlandó-e gondoskodni a belügyminister ur arról, hogy a saját rendeleteit közegei idejében megkapják és annak tartalmát ismerjék. 3. Hajlandó-e a nemzetgyűlési választásokra vonatkozó ajánlási iveket saját rendeletének megfelelően megszövegezni és gondoskodni arról, hogy a pótrendeleteknek megfelelő szövegű ajánlási ivek — minden időközi választásra vonatkozóan — rendelkezésre álljanak a választók részére 1 4. Hajlandó-e a belügyminister ur gondoskodni arról, hogy az ajánlási ivek az illető kir. járásbíróságoknál törvényszerű időben kaphatók legyenek. 5. Tekintettel arra, hogy ennél a választásnál a választási biztos nyilvánvalóan szabálytalanul járt el, mert az ajánló ivek átvétele után azok átvételét azon a címen tagadta meg, hogy az ajánlási ivet lehetőséget nyújtottak szerinte arra, hogy ezek más választásnál felhasználtassanak, holott az ajánló ivek a járásbíróság által szeptember 13-iki kelettel és hivatalos pecséttel voltak ellátva, amivel minden ilyen visszaélés ki volt zárva és igy az ajánlás visszautasítása, törvénytelenül történt: a választási biztos ezzel az eljárásával elütötte a szociáldemokrata pártot attól, hogy az alkotmányos küzdelemben résztvehessen. (Esztergályos János: Ez botrányos eset volt! — Rupert Rezső: És még ünnepelték a bejött képviselőt!) Ha a választási biztos a járásbíróság keltezése ellenére is szükségesnek tartotta volna a pótrendeleti beszúrást, akkor az iveket nem lett volna szabad átvennie, hanem figyelmeztetnie kellett volna feleket, hogy ezt a kiállító hatóság által pótlólag eszközöltessék, amivel a szociádemokrata párt jelöltjének az alkotmányos küzdelemben való részvétele lehetővé vált volna. Tekintettel arra, hogy a törvény és főleg a választójogi rendeletek 88. §-a szerint ily esetben a központi választmány uj választást elrendelni köteles s tekintve, hogy ezt az adott esetben nem tette, hajlandó-e intézkedni a belügyminister ur aziránt, hogy ez erre az esetre vonatkozóan megtörténjék és hajlandó-e ugyanezen választójogi rendelet 21. §-ának megfelelően ez iránt — fellebbezés nélkül is — hivatalból intézkedni?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Nemzetgyűlés! Az 1922-ben tartott általános választások óta lefolyt időközi választásoknál és az 1922-es választások után megtartott pótválasztásoknál megszoktuk azt, hogy a kormány a lehető legnagyobb erőszakkal lép fel az ellenzéki képviselőjelöltekkel szemben. Megszoktuk, hogy azokkal a jelöltekkel szemben, akik mandátumot akartak vállalni, még az 1922-es általános választásoknál nagyon gyakran bevált hatósági erőszakon, hatósági terroron felül még olyan választási trükkökhöz is folyamodnak, amelyek nem méltók egy ország alkotmányos életének aktusához. Mi a pilis vörösvári választást tehát nem is tettük volna itt a nemzetgyűlésen szóvá, mert, amint mondottam, itt csak megismétlése történt azoknak a választási trükköknek, amelyeket a korábbi választásoknál más formában már megtaláltunk, ha nem láttuk volna tegnapelőtt a ministerelnök urat a pilisvörösvári küldöttségnek az élén, ha nem láttuk volna ott a mandátumnak egy oly képviselő számára való átadásánál, akiről joggal mondhatjuk, hogy jogtalanul jutott a képviselői mandátumhoz, mert kinevezés folytán jutott hozzá. Ennek a kinevezését felhasználta arra, hogy választási beszédet mondjon és politikai tendenciát vígyen bele a választásba és felhasználta ezt az alkalmat választási agitáció céljaira. Annak a küldöttségnek ugyanis, amely a pilisvörösvári kerület mandátumát a megválasztott, illetőleg a kinevezett képviselőnek átadta, a ministerelnök beszédet mondott, és ebbet a következő kijelentéseket tette (olvassa): »A pilisvörösvárott lezajlott pótválasztásban szimptomát vélek felfedezni. Azt a reménységet merítem ebből hogy az ország közvéleménye és közhangulata kezdi megérteni és értékelni azt a politikát, amelyet személyemben én, mint a kormány elnöke képviselek. (Rupert Rezső: Ennél hallatlanabb szédelgés nem képzelhető!) Kétszeres jelentősége van ennek a választásnak, mert Pest közelében zajlott le, (Erődi-Harrach Tihamér: Az abszolút többség leszavazott!) ahol részben nagy szocialista tömegek vannak.« (Erődi-Harraeh Tihamér; A
