Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-596

A nemzetgyűlés 596. ülése 1926. berek, hogy a felsőházban való megjelenésük nem egészen biztos. Ami a speciális esetet illeti, meg vagyok róla győződve, hogy a kalocsai nagyprépost ur soha sem fog e méltóság alapján helyet foglalni a felsőházban. (Zaj.) Itt azonban nem tudok egy olyan határozati javaslatot benyújtani, amelyet a mélyen t. kormány is elfogadhatna. Egyet azonban elfogadhat a t. kormányzat, azt t. L, hogy azt a nem korrekt és nem preciz kifejezést, hogy: »székesfőkáptalanok« helyesebb kifejezéssel helyettesítse. T., i. a káptalanokat székesegyházi káptalanoknak, illetőleg érseki egyházmegyében székesegyházi főkáptalanoknak nevezik, úgyhogy helyesen nem székeskáptalanokat, hanem székesegyházi káptalanokat kell mondanunk. Ezért tisztelettel javaslom, hogy a »székesfőkáptalanok« szó cseréltessék ki a precízebb »székesegyházi főkáptalanok» szóval, mert ez a közjogi helyzetnek is jobban megfelel. Mély tisztetlettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy ezen indítványaimat méltóztassék elfogadni! Elnök: Szólásra következik? Láng János jegyző: Az előadó ur kivan szólam! Illés József előadó: T. Nemzetgyűlés! Tisztelettel vagyok bátor a 4. $-hoz a következő indítványt beterjeszteni (olvassa.) »A 4. §. B. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: »6. az izraelita vallásfelekezet két lelkésze (rabbija) (43. §.)« Elnök: Szólásra következik! Láng János jegyő: Strausz István! Strausz István: T. Nemzetgyülés! A nemzetgyűlés tagjai közül többen méltóztatnak tudni, hogy családi haláleset miatt az; általános vita végére maradt felszólalásom és ettől a felszólalástól az általános tárgyalás idejének célszerűbb beosztása okából elállottam. Erre való tekintettel tiszteletel kérem a Nemzegyülést, méltóztassék megengedni, hogy felszólalásom idejét 15 perccel meghosszabbithassam. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A képviselő ur azt a kérelmet terjesztető elő, hogy felszólalásának idejét a Ház további 15 perccel hosszabbítsa meg-? Kérdem, méltóztatnak-e ehhez hozzájárulni? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat' akik az engedélyt megadják, sziveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház az engedélyt nem adta meg. (Zaj a baloldalon. — Szabó Imre: Nagyon Jó! Strausznak sem adják meg!) Strausz István: T. Nemzetgyűlés! Nehezményezem azt, hogy a törvényjavaslat a legfőbb állami számvevőszék elnökének és alelnökének a felsőház tagjai közé való iktatását nem hozza. Ne méltóztassanak engem félreérteni, mert nem az illető állások közjogi karakterének minemüségét akarom a felsőházi tagsággal^ emelni, ez tőlem egészen távol áll. A két állásai együttjáró nagy közgazdasági és pénzügyi tapasztalatokat szeretném a felsőház törvényalkotási __ munkájában érvényesülni látni; emellett érvényesíteni szeretném azt a különleges szaktudást, amellyel a legfőbb állami számvevőszék elnöke „és alelnöke a költségvetési és zárszámadási jogban rendelkezik. De a legfőbb állami számvevőszék elnökeinek e téren is gazdag tapasztalatai vannak. Igaz ueyan, hogy az 1870 : XVIII. te. kizárja a legfőbb álami szánivevőszék elnökét és minden tisztviselőjét az országgyűlés mindkét házából, amikor azonban ez a törvény , készült, a törvényhozást túlzott óvatosság vezette. Azt- hitNAPLÓ. XLVI. évi november hé P-én, kedden. 255 ték ugyanis, hogy a függelenség rovására esnék, Jia a felsőház tagjai sorába iktattatnék a legfőbb állami számvevőszék elnöke és alelnöke. Az élet azonban ennek a túlzott óvatosságnak tarthatatlanságát bebizonyította. Amikor az igen t. ministerelnök ur felszólalt a felsőházi javaslat vitájában, nyilatkozatában azt megállapítást tette, hogy ez n felsőházi javaslat a történelem, alkotmány, az élet alapján áll. vagyis haladást jelent minden irányban. Erre a haladásra épitem a mágm indítványát példákra hivatkozom. Kevés van az európai államok között olyan, amelyikben a legfőbb állami számvevőszék elnöke és másodelnöke a felsőházban helyet ne foglalna. Mégolyan államok életében is, ahol a felsőházból kizárják a felsőbíróságok elnökeit, alelnökeit, a legfőbb állami számvevőszék elnökének és alelnökének a felsőházi tagságot megadják. Mindenki tudja a Házban, hogy a legfőbb állami számvevőszék elnöke parlamentáris felelősséggel tartozik. Már ezért is több erőt nyerne a maga feladatának betöltésére és emellett, hogy mindkét elnök gazdag tapasztalata a törvényhozás munkáját megtermékenyítené. Azt pedig hogy nem esnék a függetlenített ellenőrzési feladat kör rovására igazolja a francia, a belgiumi, a németországi és több más külföldi állam felsőháza, illetőleg szenátusa. Merem hinni, hogy a t. kormány bölcs mérlegelés tárgyává teszi azokat az indokokat, amelyeket felhoztam és elfogadja a következőkben előterjesztendő indítványomat. (Olvassa): »Indítvány arról, hogy a méltóság-ón vagy hivatalon alapuló felsőházi tagság a m. kir. legfőbb állami számvevőszék elnöke és alelnöke részére is biztosittassék. Ehhez képest a törvényjavaslat 4. §-ának A. részében 3. pontként felveendő lenne a m. kir. legfőbb állami számvevőszék elnöke és alelnöke. A folytatólagos számozás megfelelően változnék.« Minthogy nincs időm a szakaszhoz részletesebben hozzászólani, csak a következőket kívánom röviden előadni. Elhibázottnak találom, hogy e szakasz B. részében az első pont alatt soroltatnak fel a szerzetesrendek főnökei is. Nekünk az egyházjog követelményeivel számolnunk kell. Egyházjogunk szerint pedig a szerzetesrendek főnökei nem tartoznak a katholikus hierachiába. A szerzetesek officium a, tisztsége külön megítélés alá esik az egyházjog szerint, amely különleges karaktert... (Folytonos zaj a jobboldalon.) Elnök: Nincs elegendő csend a Házban, képviselő urak! Strausz István... B, magyar nemzetgyűlésnek is respektálni kell és nem szabad megengedni, hogy a magyar törvén vb ozás kiforgassa a mivoltából a szerzetesfőnöki tisztségeket. Ezért a B-rész első pontját két részre osztandónak találom. Az első pontban sorolandók fel a javadalomba beiktatott latin és görös* szertartású egyháznagyok, akik közé — ismétlem — a szerzetesrendeket nem lehet sorozni! Emellett a. második pontként felveendő szerzetesfőnökök között a kegyes tanitórend főnökénél jelzőként teendő, »magyar« főnöke, mert á kegyes tanitórond is több tartományra oszlik és egyetemes főnöke is van. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a nrecizitás szempontjából a magyar jelző fölvétessék. Ugyanebből az alkalomból én is szeretném kifejezni azt az óhajtásomat, — sőt külön indítványt is terjesztek elő arra nézve — hogy a tanitórendelk közül Pázmíáiny Péter és Faludi Ferenc rendjének, a Jézus-társaság főnöke is felvétessék a felsőházi tagok (közé. Az előttem 40