Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-593
À nemzetgyűlés 593. ülése 1Ù26. évi november hó 5-én, 'pénteken. 169 funkcionálhat jól és kielégítően, ha a felsőház nincs az alsóház képére teremtve, mert ha a felsőház az alsóház képére van teremtve, akkor ezek a bajok nem eliminálódnak, hanem fokoztatnak. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon és a középen.) Fokoztatnak azáltal, hogy egy momentán kialakult alsóházi többség*, amely ellentétben van a nemzeti akarattal, — a maga képére lévén alkotva a felsőház, ugyanazokkal az arányokkal bírván abban a pártok, ugyanolyan összetartás és ugyanolyan elvek által vezettetvén — még- megerősíttetik egy felsőházi határozat révén. Én tehát és a Brycekonferencia is azon az 'állásponton állunk, hogy a felsőház összeáliitásánál kivánatos, hogy más szempontok, más szelektív elvek érvényesüljenek, mint az alsóháznál. (Zaj a balés a szélsőbaloldalon.) Most lássuk, milyen konklúziókhoz jutott az angol parlament által kiküldött bizottság a szervezés kérdésében. Itt mindenekelőtt szó volt a főrendek helyeiről. Az első indítvány az volt, hogy a volt főrendek mag-uk közül válaszszák a parlamentnek eg-ynegyed részét, amely egynegyed rész azután automatikusan egynyolcad részre csökkent volna. Ez az indítvány azonban nem állta meg helyét és helyette egy másik indítvány fogadtatott el, amelynek értelmében a volt főrendeket egy 10 tagú bizottság választotta volna, amelybe öt tagot a felsőház választ, öt tagot pedig- az alsóház elnöke küldött volna ki. Ez volt az intézkedés, illetőleg javaslat a volt főrendekre nézve. (Rassay Károly: De csak átmenetileg!) Nem, ez volt a végleges javaslat. (Rassay Károly: Csak átmenetileg' választotta volna!) Nem, a javaslat az volt, hogy egynyolcad rósz legyen elsŐizben cs ez lecsökkenjen annak a számnak feléig. Ugy látszik, félre méltóztatik érteni. A volt főrendek maguk közül a Ház tagjai összes számának egynegyed részét kellett volna, hogy válasszák az első javaslat értelmében. Ami már most a Ház többi tagjait illeti, az első javaslat radikális javaslat volt, amelyet itt is megtettek, hogy t. i. ugyanolyan elvek alapján direkt választások révén választassanak a többi felsőházi tagok, mint a képviselőház tagjai. Ez az elv elbukott azonnal, mégpedig azon bukott el, bogy a bizottság azon az állásponton volt hogy ezen a réven a nemzet egy másod példányát kapná az országgyűlés alsóházának, ami nem kivánatos, mert ugyanazt a jogkört kívánná betölteni, mint az alsóház^, a nemzet ugyanolyan választottjai lévén a felsőház tagjai, mint az alsóházéi. Azonkívül elzárkóztak az elől még egy másik okból is. Nem akarták az angol közönséget a folytonos választások zaklatásainak kitenni és azt mondották, hogyha egy országgyűlési ciklus közepén felsőházi választás következett] volna ] be. —- mert hiszen a választások nem ugyanabban az időben folytak volna le és az újonnan ; megválasztott felsőházi tagok pártaránya más ; lett volna, mint a képviselőházi pártarány — ez múlhatatlanul maga után vonta volna az j alsóház feloszlatását, mert mindenki azt mon- ! dötta volna, hogy ez az alsóház már elvesztette j a nemzettel való nexusát. A másik javaslat az volt, hogy kinevezés utján töltessenek be az összes maradék tagok. : Ez az indítvány^ is elesett, mégpedig azért, mert azon az állásponton voltak, hogy ez a ki- ; nevezés főleg pártérdemek jutalmazására fog j felhasználtatni. (Rassay Károly: Ugy van!) A harmadik javaslat mi volt? Az, hogy a: megyék, a countryk válasszanak. Ez a javas- * lat is ebben a formájában elesett, mégpedig azért, mert féltek, hogy igy a politika bevitetik a megyékbe, holott ezek nem politikai kérdések tárgyalására, hanem a közigazgatás és az autonómia ügyeinek tárgyalására hivatvák. Nálunk más a helyzet. Nálunk a megyéknek mindig volt politikai szerepük (Ugy van! ügy van! jobbfelől) és ez nagy különbség. Nálunk a megyék nemcsak autonóm testületek, nemcsak a közigazgatást ellátó szervek voltak, hanem az alkotmánynak is integráns részei, (Ugy van! Ugy van! jobbfelől) mert a magyar alkotmányosság gyakran a megyékbe menekült. (Ugy van! Ugy van! Taps a jobboldalon és a középen.) Nem hiszem, hogy helyes volna, ha egy közigazgatási reform esetén a megyéknek ezt a jogkörét valaki érinteni akarná. (Ugy van! jobbfelől.) Azt hiszem, erre a jogkörre is szükség lehet és azt hiszem, jöhetnek idők a magyar történelemben, amikor erre a jog-körre vissza kell nyúlnia a nemzetnek. (Ugy van! jobbfelől. — Hebelt Ede: A Habsburgok restaurációja után!) Mi volt az utolsó javaslat? Az utolsó javaslat az volt, hogy az alsóház válassza meg a felsőház tagjait. Ennek a javaslatnak előnyét abban látták, hogy ebben az esetben a felsőház bizonyára nem lesz konkurrense az alsóháznak, mert az alsóház tagjai által választatván, annak szupremáciáját feltétlenül elismeri. Előnyét^ látták abban is, hogy a nemzet nem lesz kitéve folytonos választások által zaklatásoknak, r de hamar felismerték hogy viszont óriási hátránya az, hogy a felsőház akkor a pártok összetétele szempontjából hű tükre lesz az alsóháznak és azt a funkcióját, amelyre hivatva van, egyáltalában sohasem volna képes teljesíteni. Ezért korrektivumokat kerestek. Miben láttak korrektivumokat? Az egyik javaslat az volt, hogy ne az alsóház tagjai, hanem az alsóház elnöké válassza ki a felsőház tagjait. Ezt sem fogadták el, nyilvánvalóan azért, mert elfogadhatatlan, hogy ilyen hatalom legyen egy ember kezében, még akkor is, ha az olyan független erő és hatalom, mint amilyen a speaker az alsóházban. A másik javaslat az volt, hogy egy husztagu bizottság válasszon, amely bizottságot az alsóház, esetleg az alsóház és a volt felsőház együtt küldenek ki. Sokat vitatkoztak azután azon, hogy a proporcionális választójog hogyan érvényesüljön. Végeredményben kompromisszum jött létre, melynek értelmében Angliát felosztották 13 kerületre és ebből a 13 kerületből származó embereket választották volna azok a képviselők, akik azokban a kerületekben lettek megválasztva. így a territoriális elvet akarták bizonyos fokig kombinálni az alsóház választójogával. Végül még egy harmadik kategóriát hozott javaslatba a Bryce-konferencia: a főpapoknak és azoknak kategóriáját, akik ex officio, hivataluknál fogva lettek volna tagjai a felsőháznak, mint például a birói funkciót teljesítő lordok, a lord chancelier és mindazok, akik régebben ezt a funkciót teli esitették. Ez azonban nem volt az utolsó szó az angol felsőház reformjánál. A Bryee-konfereneia elmúlt, de erre a kérdésre visszanyúlt 1922-ben mi akkori angol kormány és kidolgozott egy javaslatot, amely ministeri tanács elé terjesztetvén, ott el is fogadtatott és leküldetett a felsőházhoz állásfoglalás végett. Ez a javaslat nem volt törvényjavaslat, hanem csak bizonyos elveket kivánt lefixirozni és ezek mellé állítani a lordok házát.
