Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.
Ülésnapok - 1922-592
148 A nemzetgyűlés 592. ülése 1926". < nak, akkor az államfőnek megvan a kinevezési joga és akkor ezt a 76 és 37, összesen 113, most választottnak kontemplált tagot szintén kinevezi az államfő, természetesen a kormány előterjesztésére. És akkor mi történik? Van egy úgyszólván 100%-ban a kormány kezében álló felsőház! Hát, t. Nemzetgyűlés, komédiát ne méltóztassanak csinálni. Akkor nem kell ezeket a jogcímeket odaiktatni, hanem tessék rögtön a kinevezést, mint egyetlen és kizárólagos alapot kreálni; legfeljebb tessék megfűszerezni a különböző egyházak, felekezetek főpapjaival és csináljanak egy az egyházak, a felekezetek közötti zsinatot vagy kormánypárti klubgyülést belőle, de ne nevezzék azt a magyar nemzet képviseletének és e képviselet felsőházának. (Ugy van! Ugy van! Taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Egy csomó kérdés van még, amelyek csak kérdőjelekként merednek az ember felé, melyekre azonban feleletet nem kapunk. Nem tudom, hogy mit akar a kormány akkor, amikor részint a választójogi törvényjavaslat egy eldugott kis paragrafusában, ugyanakkor ennek a javaslatnak néhány nyitott paragrafusában lehetővé akarja tenni azt is, hogy ez a nemzetgyűlés átalakulhasson országgyűlési alsóházzá és akkor ennek mandátuma meghosszabbítható legyen öt évre, viszont a felsőházat tiz évre kreálja meg és ilyenmódon egy a néppel, a nemzettel semmiféle közvetlen kontaktust nem tartó, abból nem sarjadó országgyűlést akar megtartani, nyilván, hogy az országgyűlésnek további feladatait is megoldja. Nem tudom másként elképzelni alkotmányunk mai csonkaságának további kiépitését, mint ha az alkotmányjogi reformok sorát azon a módon, ahogy azt a természetes ész diktálja, — hiszen minden épitkezést alulról kezdünk meg — elsősorban az általános, titkos választói joggal nyitjuk meg, amely nélkül nincs alkalma a nemzetnek szabadon megnyilatkozni s ha ez meg : van, meg kell alkotni a kerületek beosztásáról szóló törvényjavaslatot. De annak törvénynek kell lennie, nem lehet rendelettel eldugottan rendezni, hogy néhány kormánypárti képviselő tudja csak. hogy hol lesz képviselő ós mi azt sem tudjuk, hogy az országban micsoda eltolódások jönnek létre, hogy a titkos választókerületek számát le akarják szoritani, mert ott pénz, pálinka és szurony nem használ. Tehát meg kell alkotni a titkos választójogról szóló törvényt, a kerületi beosztásról szóló törvényt és meg kell alkotni a törvényhatóságok újjáalakításáról szóló törvényt, mert ha olyan felsőházat fognak itt az urak csinálni, amelyben a törvényhatóságok képviselete olt lesz, akkor legalább közvetve vegyen részt a nép képviselete abban a 76 vagy nem tudom hány tag által. Épen ezért beszédemnek ennél a részénél a következő két határozati javaslatot vagyok bátor beadni. Legelőször is nem fogadom el ezt a javaslatot még általánosságban sem. Ezt kérem méltóztassanak elutasítani és ha el méltóztatik utasítani, akkor tessék kimondani a következőket (olvassa): »Utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy 30 nap záros határidő alatt, de mindenesetre a nemzetgyűlés feloszlatása, illetve annak országgyűlési képviselőházzá átalakulása előtt terjesszen be törvényjavaslatot: 1. az országgyűlési és törvényhatósági egységes választói jogról, az általános, egyenlő, községenkénti, nőkre is kiterjedő, titkos választói jog alapelvei szerint: 2- a választókerületek beosztásáról, végül harmadszor n november hó 4-én, csiUörtÖ'kÓn. a vidéki törvényhatóságok újjáalakításáról a virilizmus megszüntetésével.« (Helyeslés a balés szélsőbaloldalon.) Ha mármost — amire, sajnos, reményem van — határozati javaslataimat el fogják utasítani és ezt a kitűnő és páratlan, mert sem Európa, sem a világ többi részein lévő államok alkotmányában fel nem található! konstrukciót, ezt a törvényjavaslatot törvényerőre méltóztatnak emelni, mondom, ha ez megtörténik, akkor a következő határozati javaslatot vagyok bátor beterjeszteni (olvassa); »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a többség által elfogadott felsőházi törvény mindaddig nem íép életbe, amig a meghozandó általános, egyenlő, községenkénti, nőkre is kiterjedő titkos választói jogról szóló törvény alapján a képviselőházat a nemzet meg nem választja és amig a vidéki törvényhatóságok újjáalakításáról meghozandó törvény alapján a vidéki törvényhatóságok újjá nem alakulnak.« (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon. — Batitz Gyula: Ezt sem fogják elfogadni! — Rupert Rezső: Itt a logika nem számit!) Most pedig át kell térnem beszédem másik részére, amidőn azzal a kérdéssel akarok foglalkozni, hogy vájjon mi tette aktuálissá, sürgőssé a t. kormánynak, hogy ezzel a törvényjavaslattal idejöjjön, miért szükséges az, hogy hamarosan felsőhálzat csináljon, vájjon miért kell azokat az égető szociális és gazdasági problémákat, amelyek benne élnek az emberek lelkében, amelyeknek megoldását elhalasztani lehetelen, miért kell ezeket félretenni, miért kell az államgazdaságnak a kormány által hirdetett rendezésén, szanálásán túl a magángazdaságok sürgető rendezését félretenni, miért nem kell azonnal gondoskodni a munkanélküliség megszüntetéséről, miért nem sürgős a kormánynak a szociális problémáknak, a lakáskérdésne!k, a közegészségügy kérdéseinek a megoldása, amelyek nélkül pedig a nemzet élete csak a haldoklás felé halad! Miért kellett ezeket mind félretenni és, bízva a már megcsinált erőszakos házszabályokban, ennek a felsőházi javaslatnak tárgyalását sürgetni 1 ? Ezzel a »miért«-tel összefügg a másuk kérdés, hogy tudniillik az egész országban, de különösen a t. túloldal képviselőtagjai között állandóan beszélik, hirdetik, hogy itt egy gyors hamaros, választás készül, hogy mégsem várja a kormány a nemzetgyűlés mandátumának lejártát. Mi hozzá vagyunk már ahhoz szokva ennek a kormányzatnak uralkodása alatt, hogy itt lehetőleg semmi sem ugy történik, mint ahogy azt az alkotmány követelményei előírják. Beszéltek itt arról, hogy meghosszabbítják öt évvel a mandátumokat és beszéltek arról, hogy megrövidítik nyolc hónappal a mandátumot. Itt csak arról van szó, hogy vagy igaz az, hogy ezt a nemzetgyűlést öt évre választották és akkor alkotmányjogi kötelesség öt éven át funkcionál ni engedni azt. A másik kötelesség viszont az, hogy az öt év lejártával fel kell oszlatni a Házat, mert annak semmiféle erkölcsi és politikai jogcíme nincs, hogy egy lejárt mandátumu nemzetgyűlést akármicsoda paragrafus alapján átalakítsanak egy országgyűlés alsóházává és ilyen módon mandátumokat hosszabbitsanak meg. Annak sincs azonban erkölcsi jogcíme, hogy széjjel dobják ezt a nemzetgyűlést, hogy .egyéb célokért ujabbat, más rétegződésül hozzanak össze. Mindenesetre, ha ezt a sok szociális és gazdasági problémától vergődő országot annak teszik ki, hogy itt ha~
