Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-592

138 A nemzetgyűlés 592. ülése 1926. Ián épen a mi álláspontunkra célozva, tettek. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy az úgynevezett legitimista és szabadkirály választó gondolkozás és felfogás között a jogfolytonosság kérdésében semmi eltérés nincs. Pontrólpontra veszem ezeket a kérdéseket, hogy világosan és határozottan méltóztassanak látni, mire gondolok. Túri Béla igen t. barátom utalt arra, hogy szükség van egy felsőházra, mert az élet nem állhat meg. Természetes, hogy ezzel az állásponttal józan ember nem is szegülhet szembe. (Strausz István: A ministerein ök ur is mondta!) Én a legitimista álláspontot akarom most ismertetni és ezzel parallel a magam álláspontját megállapítani. Túri Béla igen t. barátom utalt arra is, hogy az 1920 :

1. te. 2. §-a jogot és módot ad a nemzetgyűlésnek arra, hogy a törvényhozás felsőházát megkonstruálja. Ez kétségtelenül szintén igy van. Túri Béla igen i barátom azután kifejtette itt teljes részletességgel, — azt kell mondanom, szinte szükségszerütlenül, mert nem hiszem, hogy legyen magyar ember, aki ezt tagadná — a magyar szent korona közjogi tanát, amely annyija axiojna és annyira sarkköve a magyar közjogi gondolkozásnak és az egész magyar állami életnek és rendnek, hogy józan és közjogilag csak kissé képzett ember Magyarországon nem vállalkozhatok arra, hogy ezzel szembeszegüljön. Rámutatott Túri Béla t, barátom arra is, hogy a jogfolytonosság Magyarországon meg van szakítva. Via facti meg van szakitva, nem a mi akaratunkból, nem a nemzetgyűlés akaratából, nem mi szakítottuk meg és szakítjuk meg a jogfolytonosságot. A történelmi tények és események szakították meg. az élet szakította meg a jogfolytonosságot és ezzel a megszakítással szemben nem, helyénvaló az a szemrehányás, amelyet Apponyi Albert igen t. képviselőtársam állandóan tesz ennek a nemzetgyűlésnek, kvázi ugy állítván be a kérdést, mintha ez a nemzetgyűlés volna felelős a jogfolytonosság megszakításáért, holott ez a nemzetgyűlés csak mint egyszerű szemlélő és regi sztrátor volt kénytelen tudomásul venni már megalakulása pillanatában, hogy a jóé-folytonosság Magyarországon sajnálatos módon, de tényleg meg van szakitva. Beszélt azután Túri Béla igen t. barátom a szükségjogról. amely a jogfolytonosság megszakítása következtében ennek a nemzetgyűlésnek jogi alapját képezi. Teljesen egyetértek Túri Béla igen t-barátommal, csak szükségjog helyett talán inkább rendkívüli jogot mondanék, amely szilárdabb jogi bázis. A szükségjognak kerete és időtartama ugyanis annyira rövid szokott lenni és úgyszólván annyira pillanatnyi jelentőségű, hogy ezt a törvényhozási periódust, amely immár évek óta húzódik, csupán szükségjogi alapon megindokolni alig lehetne. Én tehát azt mondanám, hogy a rendkívüli helyzetadta rendkívüli joggal állunk szemben, amely rendkivülü jognak időtartama a rendkívüli helyzet alakulásától függ. Semmiképen sem tudok osztozni Nagy Emil igen t. képviselőtársamnak Rassay Károly t. képviselőtársam által is osztott abban a felfogásában mintha a népakarat jogát ennek a nemzetgyűlésnek szuverenitása és intézkedési joga pótolná a magyar törvényhozási kérdésekben. T. Nemzetgyűlés! Népakarat címén semmiféle törvényhozói funkciót Magyarországon elismerni nem tudok. (Propper Sándor: Majd egyszer megtanulja!) A magyar közjog viláévi november hó érén, csütörtökön. gosan rendelkezik és eszerint nem a nép, hanem a nemzet akarata irányadó, (Ugy van! a jobboldalon.) nem a szervezetlen nép, hanem a megszervezett nemzet akarata. (Rothenstein Mór: Mi különbség van a kettő közötti) Óriási különbség van, igen t. képviselőtársam. Megmondom: a nép jelenti a szervezetleni, a demagógia hatása alatt tetszés szerint dobálható tömegeket, a nemzet pedig jelenti a megszervezett, a törvény és az alkotmány alapján álló és józan erőkifejtésre alkalmas organikus népet. Ez az a lényeges különbség, amelyre mindenkor hivatkoznunk kell. Nem a népakarat, hanem a nemzeti akarat az irányadó. (Propper Sándor: Hol van a nemzet megszervezve

1

? A kaszinókban! — Zaj. — Elnök csenget. — Propper Sándor: Majd megtanulják egyszer, hogy mi a népakarat! — Barabás Samu: Micsoda fenyegetés? — B. Podmaniczky Endre: Honnan tudja? — Dobóczky Dezső: Háromszáz terrorista volt a népakarat! — Propper Sándor: Most kevesebb terrorista terrorizálja az országot. — Rothenstein Mór: A szuronyok a nemzet! — Zaj a jobboldalon. — Propper Sándor: Kuna P. András lángol a főrendiházért! — Zaj.) Elnök: Kénytelen leszek az állandóan Jközbeszóló képviselő urakat rendreutasítani. Méltóztassanak csendben maradni. Eckhardt Tibor: A nemzeti akaratnak a törvényhozás kérdéseiben való kizárólagos proklamálása nem jelenti a magyar nép érdekeivel való szembehelyezkedést, sőt fordítva: jelenti a magyar nép érdekeinek helyes szolgálatát, (Propper Sándor: Ismerjük a történelemből!) mert tartós, maradandó, megfontolt és az egész nemziet egyetemének érdekét szolgáló törvényhozási alkotás csak bizonyos előre megszabott, törvényes alapon álló, alkotmányos intézményekben megrögzitett, komoly és megfontolt akaratkifejezésre alkalmas, szerveken és intézményeken keresztül nyilvánulhat. A népakaratra való hivatkozás veszélyes •azért is, mert a rousseau-i tan a népakaratról nemcsak a népakarat nyilvánítását teszi szuverénné, hanem mindenféle törvényes fórummal a népakaratot állitván szembe, a megbízást, meghatalmazást mindenkor visszayonhatónak tünteti fel. vagyis olyanformán állitja be a kérdést, mintha a népakarat, mint szuverén tényezője a törvényhozás faktorainak, tetszés© szerint bizonyos Önkény szerint járhatna el. T. Nemzegyülés! A magyar nemzetnek meg van a. magyar szent korona tanában lefektetett, Werbőczy által klasszikus tisztaságban megfogalmazott közjogi alapintézménye s ezzel a közjogi alapielvvel szemben mindenféle demagógia hatástalanak bizonyul a magyar nemzet alkotmányos gondolkozásában. Nincs tehát semmiféle véleményeltérés Túri Béla igen t. barátom álláspontja és az én álláspontom között; nincs eltérés abban a tekintetben sem, hogy a királyi hatalom gyakorlása megszűnvén, az 1920 :

1 .te. a szükségjog — vagy szerintem a rendkívüli jog — alapján egy provizórikus, ideiglenes alkotmányt jelent a magyar nemzet számára. De le akaróim szögezni teljes világossággal álláspontunkat, hogy ugy fejezzem ki magamat, — nagyon szívesen használom ezt a szót — az úgynevezett szabadkirályválasztó álláspontot, az ugyneveziett detronizációs törvénnyel kapcsolatban is; nyiltan és világosan kijelentem, hogy én az 1921 : XL

VII. tc.-et érvénytelennek és semmisnek tekintem, mert kényszer hatása alatt jött létre {ügy van! a jobboldalon és a balközépen.) és nincs tisztessé-