Nemzetgyűlési napló, 1922. XLVI. kötet • 1926. október 27. - 1926. november 16.

Ülésnapok - 1922-590

94 A nemzetgyűlés 590. ülése 1926. tene mint tulaj donképen a mai rendszer mel­lett^ beszolgáltatott jövedelmeknek más módon való biztosítást, akkor könnyű volna ezen a téren megegyezni. De ha azt látom, hogy ami­kor összeülünk az érdekeltségekkel, egyes cik­kekről hónapokon ót tárgyalunk, de semmiféle megegyezésre nem lehet jutni, akkor kérde­zem: lehet-e ezt a kérdést olyan könnyedén el­intézni! Az érdekeltségek; általában azon az állásponton vannak, hogy a fázisrendszer azt jelenti, hogy egyszer két százalékot kell fizetni. Ez Ausztriában sincs igy és nem is ez a fázis­rendszer lényege. Kérdem: ilyen alapon ki merné^ vállalni a felelősséget? (Fábián Béla: Megelégszünk, ha ugy lesz, mint Ausztriában!) De ehhez szükséges a megértés mindkét olda­lon. (Fábián Béla: A minister azért van itt, hogy rendét csináljon. Mit akar az érdekkép­viseletektől? (Zaj.) Elnök:^Csendéit kérek! Bud János pénzügyminister: Bocsánatot ké­rek, én nem bolygathatom meg az egész rend­szert. A lisztnél be akartam vezetni a fázisrend­szert és a különböző érdekképviseletek a mai nanig is olyan érdekellentétben vannak, hogy ezt kiegyenlíteni semmiképen nem lehet, mert vagy olyan megoldást keresnek, amely a kismal­mokat teszi tönkre vagy olyat, amely a nagy­malmok üzemére végzetes, vagy olyat, amely a kereskedelmet kapcsolná ki. Ki volna az első, aki ilyen esetben a legélesebb interpellációt in­téznél Nem én, hanem igen t. képviselőtársam és rám olvasná azt, hogy mennyire sértem a gazdasági érdékeket, Megpróbáltam a húsnál is, de a mai napig sem tudok tovább haladni, annak ellenére, hogy a mai adóztatással szemben jelentékeny mérsék­lést tettem ajánlatomban. Bebizonyítottam, — és ismétlem, mert már többször mondottam — hogy ugyanazok az, érdekeltségek, amelyek, amikor a népjóléti ministerrel tárgyaltak a hus­dráigaságról, bebizonyították, hogy a forgalmi adó 12%-kal drágítja a húst, amikor a pénzügy­ministernél vannak, bebizonyítják hogy csak 2%-kai drágitja, ami önmagában véve- is ellen­mondás, mert hogy a hus több kézen megy át a forgalomban, nem egy kézen és akkor mindenki meg fogja érteni, hogy oly könnyedén ezt a kér­dést megoldani nem lehet. Ezek okozzák a ne­hézségeket, t. képviselőtársaim. Itt arról van szó, hogy tulajdonképen ilyen körülmények kö­zött folynak a tárgyalások, amelyek most is folyamatban vannak, egy részénél sikerre is ve­zettek, de én se látom a kérdést olyan könnyen megoldhatónak és azt, hogy olyan nagyon rövid idő alatt rá lehetne térni a fázisrendszerre. Ha az érdekeltségekben meg lesz ugyanaz a megértés, mint amely meg van beinnünk. akkor sokkal könnyebben fogunk ezen a téren előre halad­hatni. T. képviselőtársam hivatkozott arm hogy én megígértem a forgalmi adó leszállítását- Bo­csánatot kérek, én ilyen könnyelmű Ígéreteket nem szoktam tenni. Én nemezt mondtam. Én azt mondottam és azt hiszem, majdnem szószerint idézem, amit mondottam, bár teljesen nem em­lékezhetem; amikor beszéltem a különböző adó­nemekről, arra az álláspontra helyezkedtem, hogy különösen olyan adóneméknél kell keresni a mérséklést, amelyek elsősorban a társadalom széles rétegeit érintik. (Rassay Károly: Lásd örökösödési adó!) Azt mondottam, hogy én lá­tom annak jövőbeli alakulását és hogy a forgalmi adót nem fog lehetni^ mindig* ezen a színvonalon tartani, de tessék utána nézni, hiogy ugy a parlamenti, mint békéscsabai beszédem­ben — mert talán erre az, utóbbira emlékszik jobban a képviselő ur — azt is mondottam egész évi október hó 30-án, szombaton­őszinteséggel, hogy azt az időpontot megjelölni, hogy ez mikor következik be, a legjobb akarattal nem tudom. Bocsánatot kérek, ne tessék ezt mint egyszerű Ígéretet felfogni. Ez egy gondo­latmenet, ez, egy Programm, amelynek időpont­ját sem én megjelölni nem tudom, sem ön, mert hiszen a helyzet az, hogy nekem mindent figye­lembe kell vennem, az összes ténykörülménye­ket, a budgethelyzetet és a többi adónemeket és igy kell megtennem a lépéseket. Tisztázzuk te­hát egyszer, hogy ezt Ígértem, sem többet, sem kevesebbet. Most Bassay Károly igen t. képviselőtár­samnak arra a közbeszólására akarok vála­szolni, hogy »lásd az örökösödési adót«. Lehet, igen t. képviselőtársam azon az állásponton, hogy az örökösödési adót ugy fogjuk' fel, hogy az elkobozza a vagyont. Én erre az álláspontra helyezkedni nem tudok- (Rassay Károly: Ang­liában elkobozzák r a vagyont?) Méltóztassék csak nyugodtan várni. Hogy a mai adótételek olyan magasak, az az inflációs időből szárma­zik, másrészt nem jó az összehasonlítás Ang­liával. Angliában tényleg súlyos az örökösö­dési adó de viszont az élet alakulása, az elhe­lyezkedés az életben is sokkal jobb. Nálunk le­hetetlenséig arra az álláspontra helyezkedni, hogy én az Örökösödési adónál a _ kis vagy óntól a nagyvagyonig mindent kiszívjak az állam részére. (Fábián Béla: Szó sincs róla! Nem ki­vánja azt senki a világon!) Nem akarok mást, csak megszüntetni azt az aránytalanságot, amely a mai adótételben megnyilatkozik, és kérdezze meg Fábián t. képviselőtársam kis­gazdatársaimat, vájjon nincs-e igazam, hogy a mai adótételekkel tulaj donképen nem is érde­mes az örökséghez nyúlni az örökösödési ille­tékkel.. Ezen akarok én változtatni. Elfelejti azonban Rassay képviselőtársam, hogy azzal kapcsolatban az illeték rendezése az egész vo­nalon meg fog történni. Azt kérdem, vájjon nem a gazdasági élet érdekében áll-e ez, vájjon fenn akarja-e tartani képviselőtársam azt, hogy továbbra is ezek a háromszoros illetékek szedessenek a békeállapotoíkkal szemben? Bizo­Tivára, nem helyesli ezt. Azt hiszem, hogy bár kis dolognak látszik, de az államtól minden­pset^e nagv bevétel fog elvonatni. Meg vagyok azonban győződve, hogy a gazdasági éleltnek ez igenis komolyan segítségére lesz. Mi tehát iipm meffírondolatlanul szoktTink ezen a téren a kormánv részéről cselekedni. Mi keressük azokat a módokat amelyekkel a gazdasági éle­ten segíthetünk. Igen t. képviselőtársam arra is hivatkozott, hogy én nem szállítottam le a forgalmi adót. (Fábián Béla: Felemelte!) Vegye magának t. képviselőtársam azt a bátorságot, ha tudja képviselni az összes gazdasági érdekeltségeket és határozzuk el, hogy a holnapi naptól kezdő­dőleg visszaállítjuk a 3%-ot. Meg vagyok róla győződve, hogy én fogok a páholyban ülni t. képviselőtársammal szemben- meg fogja min­denki önnek köszönni azt, hogy ismételten töb­bet akarok ötvenmillióval beszedni a forgalmi adó révén, mert ha igen t. képviselőtársamat nem győzik meg az én beszédeim, meggyőzhe­tik a zárszámadások. Ott van a főbiztos ur je­lentése, talán meg fog bizni abban és abból meg lehet állapítani, hogy azzal az időszakkal szemben, amikor 3%-kai szedtük a forgalmi adót, tulajdonképen 50 millió koronányi visz­szaesés következett be. Még hozzáteszem, ami nagyon érdekes, hogy ez bekövetkezett akkor, amikor a forgalom jelentékenyen fokozódott. Azt állítani tehát, hogy ezt le kell becsülni —

Next

/
Thumbnails
Contents