Nemzetgyűlési napló, 1922. XLV. kötet • 1926. június 05. - 1926. október 26.

Ülésnapok - 1922-568

A nemzetgyűlés 568. ülése 1926. évi június hó 5-én, szombaton, Scitovszky Béla elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1925/26. ós az 1926/27. évi állami kötségvetésekröl szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Budapest Székesfőváros egyes kölcsöntartozásai tekintetében létrejött egyezménnyel kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános és részletes tárgyalása. — A kérvónyi bizottság jelentésének tárgyalása a kérvények 3., 4. és 5. számú sorjegyzékéről. — A legközelebbi ülés idejének ésnapirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Láng János jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Perlaki György jegyző ur. Bemutatom Szakács Andor képviselő ur levelét, melyben egészségének helyreállítása céljából három heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságot engedélyezni méltóztassék. A nemzetgyűlés a kért szabadságot megadja. Bemutatom Nógrád és Hont vármegyék közönségének feliratát, a házszabályoknak, a mentelmi jognak és a sajtószabadságnak a nemzet létérdekeinek megfelelő megszorítása tárgyában. A felirat a házszabályok 226. §-a értelmében előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a kérvényi bizottságnak. Napirend szerint következik az 1925/26. és az 1926/27. évi állami költségvetésekről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnöu Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni igen vagy nem 1 (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatott s kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik Budapest székesfőváros egyes kölcsöntartozásai tekintetében létrejött egyezményei kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat (írom. 1082, 1098) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Platthy György előadó : T. Nemzetgyűlés ! Tudvalevőleg a székesfővárosnak még a háború előtti időből három nemzetközi kölcsöne volt. Az első 1910-ből, a második 1911-ből és a harmadik 1914-ből. Az elsőt röviden francia, a másodikat angol, a harmadikat pedig ugyancsak röviden német kölcsönnek nevezzük. Ezen három kölcsön visszafizetésére vonatkozólag hosszas tárgyalások NAPLÓ. XLV. után a székesfőváros 1925 augusztus havában Ostendében egyezményt létesitett és pedig azokkal a bankokkal, amelyek ezen kötvények tulajdonosainak túlnyomó részét képviselik, tehát a kibocsátó bankokkal. Ezen egyezményt azonban amelynek végrehajtására vonatkozólag még pótlólag Baselben 1925 decemberben egy pótegyezmény is létesült, a székesfőváros törvényhatósága csak azon feltétel alatt volt hajlandó elfogadni, ha a törvényhozás olyan rendelkezést cikkelyez be törvénybe, amely szerint a bankokon kívül álló kötvénytulajdonosok ezen egyezményen túlmenő követeléseket a székesfővárossal szemben nem érvényesíthetnek. A második kikötése a székesfővárosnak ugyancsak ezen egyezmény elfogadásához az volt, hogy azon visszkereseti jogra való tekintettel, mely a trianoni békeszerződés értelmében illeti meg a m. kir. kormányt a székesfővárossal szemben a háború alatt felmerült külföldi tartozásokra vonatkozólag, a m. kir. kormány olyan egyezményt létesítsen a székesfővárossal, amely a székesfőváros anyagi érdekeinek megfelel. Ezen kívánalmaknak tett eleget a m. kir kormány, amidőn ezt a törvényjavaslatot beterjesztette. A törvényjavaslat 1. § vonatkozik, hogy az egyezményen túlmenő követeléseket nem lehet érvényesíteni Magyarországon, illetőleg a magyar biróság a jogvédelmet és jogsegélyt nem adja meg ezen túlmenő követelésekre nézve. Fenforog t. i. az a lehetőség, hogy a koneernhez nem tartozó kötvénytulajdonosok külön támasztanak igényt — és pedig valorizációs igényt — a székesfővárossal szemben ugy a kötvényekre, mint pedig a szelvényekre vonatkozólag. Ezt a veszélyt meg kell előzni és épen azért célszerű és szükséges az a rendelkezés amely a törvényjavaslat 1. §-ában van felvéve. Ez az intézkedés igen előnyös nem csupán a székesfőváros szempontjából, hanem a hitelező bankok szempontjából is, mert hiszen a hitelező bankok ezen töryényre hivatkozva sokkal nagyobb sikerrel tudják összegyűjteni a kötvénytulajdonosokat, és ennélfogva viszont a székesfőváros abba a kedvező helyzetbe jut, hogy az egyezményt megkötő bank-koncernnel szemben sokkal magasabb igényeket támaszthat a bank-kötvények mennyiségére vonatkozólag. Ezen megegyezés értelmében t. L a székesfőváros az egyezményhez való hozzájárulását ahhoz is kötötte, hogy ezen bank-koncern legalább is a kötvények 60°A>-ára vonatkozólag vállaljon olyan